Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE (Fidesz): Igen. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Egy-két megjegyzést szeretnék tenni az ellenzéki felszólalók hozzászólásával kapcsolatban. Először is Burány Sándor hozzászólására szeretnék röviden reflektálni. Azt gondolom, mégiscsak egy kicsit ellentmondásos vagy furcsa, hogy ön nyilvánul meg ebben a kérdésben, hiszen mégiscsak a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok idején ön vagy államtitkár volt, vagy gazdasági tanácsadó testület elnöke a kormányfő mellett. Ennek megfelelően azért önnek is pontosan kell tudnia, egyébként mint korábbi munkaügyi miniszternek is, hogy hogyan nézett ki Magyarországon a korábbi személyi­jöve­de­lemadó-szabályozás. (Burány Sándor: Nem kellett a minimálbér után adót fizetni.) Az 36 százalékos adót állapított meg, viszonylag alacsony mértéktől kezdve. És azért mondom, hogy alacsony mértéktől kezdve, mert abban az esetben, ha valaki, mondjuk, a mostani szakmunkás-minimálbért, tehát a garantált bérminimumot kapná meg, ő már 36 százalékos adó alá esne. (Burány Sándor: Nem igaz. Hazudik, képviselő úr. Nem igaz.) Tehát így nézett ki egyébként az adórendszer az önök esetében.

Ne felejtse el azt sem, hogy az önök idejével ellentétben a rezsiárak milyen mértékben csökkentek le. Európa egyik legmagasabb rezsiárából Európa egyik legalacsonyabb rezsiára alakult ki, ami nagyban segítette pont a magyar dolgozó embereket. És azt se felejtse el, hogy a mostani magyar egykulcsos adórendszerből a családi adókedvezmények esetében például milyen értékben, milyen mértékben írható le az adó. És most már nemcsak az adóból írhatóak le a kedvezmények, hanem bizony a járulékokból is. Tehát egy egyébként alacsony jövedelmű, kétgyermekes család szinte teljes jövedelmét képes ma hazavinni Magyarországon. (Burány Sándor: A családi pótlékot meg nem emelitek.) Föl kell erre hívnom külön a figyelmet, hiszen azért azt is látnunk kell, hogy a magyarországi adózás, a magyarországi adórendszer kifejezetten segíti azokat, akik családosok, családban élnek és több gyermeket is vállalnak. A cél az, azt gondolom, hogy a legnehezebb helyzetben lévő embereket mindenképpen az adórendszeren keresztül is segíteni kell, és ez a mostani adórendszer ezt valósítja meg, és annak a kulcsa mégiscsak fele akkora, mint az önök által a legtöbb emberre alkalmazott 36 százalékos sáv volt.

Amit fontosnak tartunk Magyarországon, mindig is a kis- és középvállalkozások segítése volt. A kis- és középvállalkozások azonban elsősorban vagy nagyon sok esetben, ha a termelésbe akarnak bekapcsolódni, akkor beszállítóként tudnak ebbe a termelési láncba bekapcsolódni. A lehetőséget meg kell számukra teremteni, hogy a termelésbe mint beszállítók képesek is legyenek bekapcsolódni, és legyenek olyan vállalatok Magyarországon, elsősorban termeléssel foglalkozó vállalatok, amelyek magyarországi beszállítókat vesznek igénybe.

Ezt a folyamatot szeretnénk a továbbiakban is elősegíteni, és ezért fontos az, hogy innovatív vállalkozásokat segítsünk. És itt már Bana Tiborra szeretnék egy pillanatra utalni, az előbbi hozzászólására. Vagy nem alaposan olvasta el ezt a jogszabály-tervezetet, amit letettünk az asztalra, vagy valamilyen félreértésben van. Ez a tervezet kifejezetten az innovatív vállalkozásokat támogatja Magyarországon, hiszen pont eljárásrendet, új eljárásrendet és új termék bevezetését támogatja különböző formában. Most az EKD mellett, ami egyébként kifejezetten ugyanazon az uniós szabályrendszeren alapul, mint a mostani támogatási rendszer, de ez a javaslat nem az EKD-kra vonatkozik, hanem a fejlesztési adókedvezmények igénybevételének egy speciális formájára, amit most már kiterjesztett módon a közép-magyarországi régióban is igénybe lehet venni.

Éppen azért mondtam el az elején, hogy itt kifejezetten arról van szó, hogy ezeket a vállalkozásokat támogassuk, hogy az innovatív vállalkozásokat támogassuk, a másik oldalról pedig a beszállítókat is erősítsük meg ennek megfelelően. Tehát a magyarországi kis- és középvállalkozásokat is támogassuk, hiszen ez a kör egységesen szemlélendő. A magyar gazdaságot nem lehet részekre osztani. Abban vannak nagyvállalatok, vannak magyar és külföldi nagyvállalatok, és vannak emellett kisvállalkozások.

Hogyan zajlik egy vállalkozásnak egy országba települése? Mindig úgy zajlik, hogy beérkezik egy országba, valamilyen termelésbe belekezd. Ha abban a termelésben megfelelő szakemberek alakulnak ki, akkor ezek a szakemberek be tudnak aztán kapcsolódni az innovációba, és utána mint innovatív vállalkozások tudnak felvirágozni egy országban, amiben aztán a beszállítók is meg tudnak jelenni és meg tudnak erősödni. Így tud egy ország egységesen előre menni, és ez tudja elősegíteni a munkaerőpiac fejlődését is, mind a nagyvállalatok tekintetében, egyébként a képzett munkaerő tekintetében is, mind pedig a kis- és középvállalkozások tekintetében.

Ezt az utat kell járni, és ez az, ami elősegíti azt, hogy Magyarországon a gazdaság egységesen, ne torz módon, egységesen képes legyen fejlődni. A mi javaslatunk pont arra vonatkozik, hogy ez területileg is egységes módon tudjon megvalósulni, azaz a közép-magyarországi régió bizonyos tekintetben ne maradjon le más régióktól, hanem ezekkel a támogatásokkal az ilyen típusú vállalkozások jelenjenek meg ebben a térségben is, és így egy egységes országfejlődés valósulhasson meg.

Ebbe az irányba szeretnénk tehát továbbhaladni, és ezért fontos ez a mostani rendelkezés, mert ez most olyan adókedvezményt ad bizonyos innovatív vállalkozások számára, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság erősítéséhez. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)