Felszólalás adatai

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, új alaptörvénye van az országnak. Bár előtte mondhatnánk azt is, hogy az okos ember a más kárán tanul. Magyarország történelme során sajnos nem mindig volt divatos az, hogy más kárán tanuljon, sajnos a maga kárán tanult.

Ha megengedik, kicsit visszatekintenék a négy plusz nyolc éves szociális liberális országlásra is, amelynek következtében ebben az országban három évvel ezelőtt 3,5 millió szegény ember, létminimum alatt élő ember volt, ma viszont 5 millió van. Szociális válságban él az ország.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez alatt a négy plusz nyolc év alatt nagyon sok minden történt: az ország eladósodása a duplájára nőtt, 2008-ban rendkívüli IMF-hitelt vettek fel, amelyet 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban törleszteni kell, ami a gazdaságból jelentős tőkét von ki, így még nehezebben fogunk élni. Az országnak jóformán semmire nincs pénze, mert eladósították. Hadd mondjam el, hogy a kamatteher havonta 5 milliárd forintjába kerül az országnak, de a felvett hitelekkel kapcsolatban egyelőre sajnos nem sikerül elszámoltatni a volt kormányokat. S közben eladták a Postabankot, a Malévet, MOL-részvényt, aztán baj van Moszkva környékén, Sukoró tájékán, eltűnt a szakszervezeti vagyon, de a BKV-val is rettentő gondok vannak meg a MÁV-val is. Drágák voltak az autópályák, s drága volt a koalíció is. Alagutakat és viaduktokat építettek, ahol nem volt annyira indokolt, az M44-esre viszont nem maradt pénz, csak ígéret maradt Medgyessy Pétertől és az őt követő kormánytól is. Az elmúlt nyolc évben virágzott a korrupció, a feketegazdaság, tönkrement a kkv-szektor és az agrárium, napirenden volt a hazai gazdaság kivéreztetése; megszorítások, adóprés, nyomor, közbizonytalanság, kiszervezés, az egészségügy privatizálása, a nyugdíjrendszer magánosítása, amit végül hál' istennek nem sikerült befejezni, mert közben kormányváltásra került sor. De minden eladó volt, még talán a lelkünk is. Milliós végkielégítések voltak, vetésforgóként cserélték az embereket a különböző tárcáknál és a kormány tájékán, és jellemző volt a pazarlás. Eladták a családi ezüstöt is. Nagy-Budapest annak idején gazdag város volt, mostanság viszont már alig van vagyona. A neoliberális kormányzás alatt dívott az etnobiznisz, folyt az ország megosztása, összeugrasztása és az árokásás.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok ember részéről felvetődik a kérdés - többek között Békés megyei polgárok részéről is -, hogy az elmúlt hatvankét évben kit és mit szolgált az alkotmány, mire volt jó a Magyar Köztársaság alkotmánya. Volt-e jogállam Magyarországon? Sokan mondják, talán nem is biztos, hogy volt jogállam, bár sokat beszéltek róla, de amikor sokat beszélnek ilyesmiről, akkor általában baj van vele. Megvédte-e a magyar nemzeti érdeket az alkotmány, hölgyek, urak? Volt-e felelős kormányzás az elmúlt hatvankét év alatt, de az elmúlt húsz év alatt is? Megvédte-e az országot a kirablástól, az eladósodástól, az elkótyavetyéléstől és az elszegényedéstől? Meg kell mondani őszintén, hogy nem védte meg, ennek ékes bizonyítéka és sajnos keserű bizonyítéka a mai nap. Biztosította-e a magyar jövőt? Egy alkotmánynak a magyar jövőt is illene biztosítania. Sok ember véleménye szerint legitimizálta a negyvenkét év, majd az azt követő húsz év gazságait és jogtiprásait, és amikor hivatkozni kellett rá, akkor alkalmasint elővették, mondván, hogy Magyarország jogállam.

(21.20)

Hova tűnt az alkotmányban és hova tűnt a praxisban, a hétköznapjainkban a jog és a kötelesség egysége? Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a jog és kötelesség egységéről hadd említsek meg egy számot: ma Magyarországon 3,5 millió ember gondoskodik 6,5 millió állampolgárról.

Sokan mondják azt is, hogy egyeseknek jó volt az elmúlt 20 év. De jó volt-e az országnak? Úgy gondolom, erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni; 20 év, 62 év adóssága.

És figyeljenek rám: a rend hiánya. Mert sehol sincs rend, az oktatásban, egészségügyben, szociálpolitikában, nyugdíjrendszerben, állami pénzügyekben, vagyonügyekben - hölgyek, urak, azt sem tudja a magyar állam, hogy mennyi a vagyona! -, közbiztonságban, büntetőügyekben, közbeszerzésben, gazdaságban. És eltűntek értékek: a család, a munka, a tanulás, a hit és a remény bölcsessége.

Elnök úr, köszönöm a megtisztelő figyelmüket, majd folytatom.