Felszólalás adatai

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gelencsér Attila képviselő úr mentelmi joga ügyében kért a Pesti Központi Kerületi Bíróság döntést az Országgyűléstől.

A tényállás a következő: 2008 - a dátumoknak jelentősége van - május 14-én Gelencsér Attila sajtótájékoztatón különböző megjegyzéseket tett Gyenesei Istvánnal kapcsolatban. (Moraj a Fidesz padsoraiból. - Az elnök csenget.)

A megjegyzések kapcsán 2010 májusában, tehát több mint két esztendőre rá, az ügyészség vádat emelt Gelencsér Attila ellen, és a 2010. januári vádemelés után 2011 áprilisában jutott el a Pesti Központi Kerületi Bíróság oda, hogy az Országgyűléstől kérje a mentelmi joggal kapcsolatos döntést.

A bizottsági ülésen kettészakadt a bizottsági álláspont. Az egyik álláspont azt képviselte, hogy rágalmazási ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére a töretlen gyakorlat szerint nem kerül sor, és ők a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaztak. A bizottság másik része, arra való hivatkozással, hogy a bűncselekmény, két évvel később ugyan, de közvádra lett büntetendő vagy üldözendő, erre való tekintettel, hogy közvádas, azt javasolta, hogy a mentelmi jogot a bizottság függesztesse fel az Országgyűléssel. Kialakult tehát a mentelmi bizottságban egy 4:4 arányú patthelyzet.

(18.40)

A töretlen gyakorlat szerint, mivel a felfüggesztésnek többsége nincs, így a bizottsági határozati javaslatot úgy tudom megfogalmazni, hogy az Országgyűlés ne függessze fel a mentelmi jogot.

Szeretném még azt is mondani, hogy Gelencsér Attila nem jelent meg a bizottsági ülésen, írt egy levelet, és kifejezetten nyilatkozott, amiben azt adta elő, hogy nem kéri a mentelmi joga felfüggesztését. Tehát patthelyzet van, 4:4, a kiadás nem kapott többséget; az az indítvány tehát, hogy az Országgyűlés Gelencsér Attila mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)