Felszólalás adatai

SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Mind az általános vitában, mind pedig itt a részletes vitában már jeleztük - és reméljük, a folytatásban is ennek hangot tudunk adni, és nemcsak hogy hangot tudunk adni, hanem a törvény beterjesztői be is tudják fogadni - azokat a gondolatokat, amelyeket mi a legfontosabbnak tartunk a kereskedelmi törvény során, annak elkészülte, megszavazása, utána pedig az életbe lépése során.

Az egyik nagyon fontos terület a kiskereskedők védelme, a másik a beszállítók védelme, az ehhez szorosan kapcsolódó élelmiszer-biztonság, a harmadik pedig a kereskedelmi dolgozók védelme.

Az ajánlás 27., 28., 29., illetve 36. pontjában adtunk mi be módosító indítványokat képviselőtársammal, Kocsis Róberttel együtt, és erre szeretném felhívni az önök figyelmét.

(20.30)

A 27. pont, illetve a 36. pont is a foglalkoztatottak érdekvédelmével foglalkozik. Az általános vitában részletesen elmondtuk, milyen hátrányok érik főleg a nagykereskedelmi láncokban azokat a foglalkoztatottakat, akik máshol nem találnának munkát, más helyre nem tudnának elmenni dolgozni, éppen ezért sokszor ezzel a kiszolgáltatott helyzettel próbálnak visszaélni a foglalkoztatók, a nagykereskedelmi láncok. Az ő védelmükben nyújtottuk be ezeket a pontokat, és mindenképpen az előterjesztők támogatását kérjük, hogy támogassák ezeket a gondolatokat, hiszen több tízezres, inkább százezres létszámról van szó az országban. Még egyszer mondom: kiszolgáltatott munkásrétegről van szó, mindenképpen óvni kell őket.

Az ajánlás 28. pontjában az élelmiszer-biztonságra tettünk, nem azt mondom, hogy megoldást, de mégiscsak javaslatot, remélem, valamilyen támogatást még kap is az előterjesztő részéről. Az utóbbi évek, két év, három év, másfél év nagyon szomorú tendenciája az, hogy az élelmiszer-biztonság csökken, romlik, a hatóságok sokszor nem tudnak érvényt szerezni azoknak a törvényeknek, szabályoknak, amelyeknek érvényt kellene szerezni, és sajnos ezekkel a minősíthetetlen, mondhatnám úgy is, hogy ócska élelmiszerekkel, illetve árukkal kiszorítják a magyar termelőket a más piacról érkező áruk.

Ez a javaslatunk egyrészt a vevők érdekében szól, a másik oldalról persze természetesen a magyar beszállítók érdekében tettük meg, pontosan azért, hogy az ő áruik, azok a magyar termékek, amelyek megérdemlik, hogy visszakerüljenek a magyar polcokra, a magyar piacokra, megmaradjanak, és egyre inkább versenyképesek legyenek. Nagyon sok ország - ezt már többször elmondtuk, és nemcsak mi mondjuk el, hanem a magyar termelők is - a piacait úgy védi, hogy nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági szabályokat hoznak létre, azokat be is tartatják. Amint ezeket betartatják, a silány, ócska élelmiszerek, illetve áruk kikerülnek a polcokról.

Az ajánlás 29. pontja pedig a magyar áruk olyan értelemben vett védelméről szól, hogy mindenképp szeretnénk, ha nagyobb és látványosabb helyen tüntethetnénk fel akár a magyar áru eredetét, akár a kódon keresztül, akár más módszerrel. Mindannyiunk érdeke, hogy minél több magyar áru legyen a polcokon, mindannyiunk érdeke, hogy a magyar áru értéke, megbecsülése egyre magasabb, egyre elfogadottabb legyen. Azt hiszem, most már van egy olyan tudatos vásárlói réteg, amely mindenképpen a magyar árukat keresi. Az egyik oldalról őket kell ezzel megtisztelni, megkeresni, a másik oldalról pedig a magyar termelőket védeni, hogy igenis, az ő termékeik felveszik a versenyt a más országokból érkező termékekkel.

Kérném szépen az előterjesztőket, ha ezek a módosítók így, ebben a formában nem is fogadhatók el, a kapcsolódó módosítók segítségével mégis fogadják be ezeket a javaslatokat. Azt gondolom, a kereskedelmi törvény eddigi vitája az önök részéről lehetőséget biztosított erre, a másik oldalról pedig mi is szeretnénk a tudásunkkal, tapasztalatunkkal, segítségünkkel hozzájárulni ennek a kereskedelmi törvénynek a megvalósulásához, a hosszú távú fennmaradásához.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)