Felszólalás adatai

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két módosító indítvánnyal, illetve egy, az önkormányzatok részére rendelkezésre álló központosított előirányzattal szeretnék foglalkozni. Az önkormányzatok részére az állami költségvetés tervezetében 7,4 milliárd forint áll rendelkezésre az európai uniós pályázatok, illetve a hazai fejlesztési célú pályázatok önrészének kiegészítéséhez. Ez tulajdonképpen semmiféle változást nem mutat a 2004-es esztendőhöz képest, hiszen 2004-ben ugyanígy rendelkeztek az önkormányzatok egy 4,4 milliárd forintos kerettel, illetve rendelkezett a Belügyminisztérium, amelyre az önkormányzatok az európai uniós pályázatok saját forrásainak kiegészítéséhez nyújthattak be pályázatot.

A központosított előirányzatok szöveges értékelésénél volt egy olyan kitétel, hogy abban az esetben, amennyiben az önkormányzatok a 2004-es esztendőben nem használják fel az európai uniós pályázatokhoz ezt a 4,4 milliárd forintos önrészt, akkor a Belügyminisztérium 2004. november 15-ig felméri azt, hogy milyen további igényei vannak az önkormányzatoknak a hazai fejlesztési célok megvalósításához pályázati önerőhöz. Nos, sajnos 2004. november 15-ig e tekintetben, annak ellenére, hogy az állami költségvetés ezt egyértelműen szabályozta, semmi nem történt.

Most arra szeretném felhívni a figyelmet, és az előző hozzászólásomban ezt a kérdést már érintettem, hogy az önkormányzatok cél- és címzett támogatásban részesülnek, többek között a szennyvízcsatorna-hálózat építése vonatkozásában. Ezek a címzett, illetve céltámogatások 40-50-60 százalékos állami támogatást biztosítanak az egyes önkormányzatoknak ezen fejlesztési cél megvalósításához. Miután a forrásokat összevonták, említettem már az előzőekben, nincs vízügyi célelőirányzat, nincs környezetvédelmi alap célelőirányzat, ennek a decentralizált részét is megszüntették, ami a területfejlesztési tanácsoknál volt.

Most már egyetlenegy forrás áll rendelkezésre a regionális tanácsoknál, ami egyébként helyes, mert az önkormányzatoknak, mondjuk, nem kell 4-5-6 helyre pályázni, hogy a szükséges további forrásokat megszerezzék. Az viszont teljes mértékben ellehetetlenítené az önkormányzatokat, ha a regionális fejlesztési tanácsoknál rendelkezésre álló pályázati források mindösszesen egyetlen évre biztosítanak támogatást egy-egy szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséhez. Tudjuk, hogy a címzett, illetve céltámogatások három évre bontják a fejlesztési cél megvalósítását. A három év 30-40-30 százalékos megosztással rendelkezik. Miután a regionális tanácsnál nincs determinációs lehetőség, innentől kezdve az önkormányzat csak egyetlen év fejlesztési célja megvalósításához kap pályázati forrást.

Nagy tisztelettel arra kérem itt a parlament minden egyes képviselőjét, különösen a kormánypártiakat, akik e tekintetben tudnak bizonyos lépéseket megtenni, hogy a regionális tanácsoknál a pályázati kiírást úgy módosítsák, hogy az önkormányzatok három évre tudjanak forrásokhoz hozzájutni. Mert ha csak ez az egyetlenegy lehetőség van, akkor ettől kezdve az önkormányzat nem mehet oda a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, nem mehet oda a Belügyminisztériumhoz, nem mehet oda még nem tudom, hogy hová. Ebből az egyetlen forrásból kell megszereznie azokat a pénzeket, amelyek a beruházás megvalósításához lehetőségként szolgálnak.

Illetve arra szeretném kérni a kormánypárti képviselőinket, és sajnálatos módon most nem látom itt a Belügyminisztérium képviselőjét, de talán Katona Tamás államtitkár úr közvetíti részükre, hogy ebből a 7,4 milliárd forintos forrásból, amennyiben nincs megfelelő számú olyan európai uniós pályázat, amelyhez ez a 7,4 milliárd forint felhasználásra kerülne, akkor biztosítsanak a cél- és címzett támogatási rendszerben támogatást elnyert önkormányzatoknak kiegészítő forrást. Hiszen tudjuk, hogy a regionális fejlesztési tanácsoknál rendelkezésre álló pénzek maximum 20, esetleg 25 százalékos nagyságrendű további forrást tudnak egy-egy önkormányzatnak biztosítani.

Márpedig úgy gondolom, ha csak egy 500 millió vagy 1 milliárd forintos nagyságrendű beruházást veszünk alapul, nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyetlen magyar önkormányzat sincs abban a helyzetben, és a lakosság sem, hogy 35-40 vagy netalántán 50-60 százalékos saját forrást tudjon előteremteni. Ráadásul úgy módosult a kormányrendelet, amely a 15 százalékos közműfejlesztési hozzájárulás visszaigénylését szabályozza, hogy csakis rászorultsági alapon és csak abban az esetben, ha a vízi közműtársulat által megfizetett érdekeltségi hozzájárulás egy érdekeltségi egységre, egy családra nem haladja meg a 150 ezer forintot.

(12.20)

Gondoljunk bele, ha 200 millió forint áll rendelkezésre, mondjuk, 40 százalékos céltámogatásként egy 500 milliós beruházásnál, és a 300 milliót az önkormányzattal meg a lakossággal akarjuk megfizettetni, ott milyen érdekeltségi egység jönne ki. Itt semmiféle módosításra nincsen szükség, ezt csak a regionális tanácsok tudják a döntéseikkel megfelelő mederbe terelni. És azt gondolom, hogy e tekintetben nincs ellenzéki, meg nincs kormánypárti önkormányzat, egyféle cél van, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatot minden magyar településen a lehető legrövidebb időn belül ki tudjuk építeni.

Tehát ez lenne az egyik ilyen jellegű kérésem; illetve az, hogy a Belügyminisztériummal folyjon egy olyan egyeztetés, hogy a címzett és céltámogatásokhoz ténylegesen biztosítsanak kiegészítő forrást ebből, a költségvetés tervezetében bent lévő 7,4 milliárd forintos összegből. Ráadásul, ami itt még további problémát jelent: tudjuk, hogy a céltámogatás és a címzett támogatás felhasználását az elfogadástól számított egy éven belül meg kell kezdeni. Abban az esetben, ha az európai uniós pályázatok benyújtása után csak jövő év november 15-én kerül felmérésre, hogy milyen magyar pályázatokhoz tudnának még esetleg kiegészítő forrást biztosítani, ebben az esetben az idei cél- és címzett támogatás első, illetve második körében megítélt támogatásokat az önkormányzatok elveszítik, mert egy éven belül a beruházás semmiféleképpen nem kezdhető el.

Itt egyetlenegy lehetséges hadmozdulat van: vagy előrehozzák ennek a 7,4 milliárd forintos forrásnak a felosztását, és felmérik időben, hogy az önkormányzatok milyen pályázatot szeretnének benyújtani, vagy, mint ahogy azt korábban egy alkalommal a kormány már megtette - ha jól emlékszem, 2001-ben -, egy évvel meghosszabbította a céltámogatások felhasználásának a lehetőségét. Hiszen úgy gondolom, sem a kormánynak, sem az önkormányzatoknak, de különösen nem a magyar állampolgároknak nem áll érdekében az, hogy a már megítélt támogatást egyébként elveszítse egy önkormányzat.

A másik dolog az önkormányzatoktól teljesen független terület, ez a parlagfű-mentesítés, a parlagfű elleni közérdekű védekezés. Tudjuk, hogy a parlament még 2003-ban létrehozta a “parlagfűmentes Magyarországértö eseti bizottságot, és ez az eseti bizottság elég komoly munkát végzett. Ez a bizottság letett a magyar parlament asztalára egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a parlament, hála istennek, elfogadott. Ez azt irányozta elő, hogy 2004-re 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében a parlagfű elleni közérdekű védekezés céljaira.

A pollenallergiától ma Magyarországon sajnos több mint két és fél millió magyar állampolgár szenved, ezért higgyük el, nem egy pitiáner ügyről van szó. Nagyon sok embernek, a magyar lakosság mintegy egynegyedének nagyon fontos feladat és nagyon fontos cél a parlagfű elleni közérdekű védekezés. Sajnálatos módon a Draskovics-csomag az idei költségvetésben rendelkezésre álló 1,5 milliárd forintból 700 millió forintot zárolt. A 2005-ös költségvetés tervezetében pedig mindösszesen 1 milliárd 82 millió forint áll rendelkezésre, amennyiben változatlanul fogadja el a költségvetést a parlament, a parlagfű elleni közérdekű védekezés céljaira.

Nagy tisztelettel azt kérném, hogy azt a módosító indítványt, amelyet beterjesztettünk, és amely úgy szól, hogy a parlament a parlagfű elleni közérdekű védekezésre az idei zárolt 700 millió forintos összeget rakja vissza, illetve az elmúlt évi 1,5 milliárd forintos költségvetési főösszeghez hasonlóan 1,5 milliárd forintot biztosít eredeti előirányzati szinten, támogassák képviselőtársaim. Amennyiben ezt az összeget visszapótoljuk, és 1,5 milliárd forint eredeti előirányzati szinten rendelkezésre áll, akkor ez összességében egy több mint 2 milliárd forintos összeg, és higgyük el, hogy ez a befektetés rendkívüli mód megtérül, mert jelen pillanatban az egészségügyben a pollenallergiától szenvedő állampolgárok gyógyítására több mint 13 milliárd forintot fordítanak. Ha ezt a kérdést egyszer komolyan vesszük, és megpróbáljuk megoldani, akkor, azt hiszem, az elkövetkezendő években ez egy tényleg megtérülő beruházás lehet.

A harmadik a tűzvédelem területe, annak is egy apró szegmense. Miután Magyarországon a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok nem fedik le az ország teljes területét, viszont én úgy gondolom, hogy a biztonsághoz való jog mindenkinek, minden magyar állampolgárnak az alkotmányos joga, ezért a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon túl fontos beszélni a köztestületekről, az önkéntes tűzoltóságokról, illetve az önkéntes tűzoltó-egyesületekről. Nagyon örülök annak, hogy végre kétévi munkám eredményét látom a 2005-ös költségvetésben. Két évig küzdöttem azért, hogy a magyar önkéntes tűzoltó-egyesületek tevékenységére legalább 300 millió forint álljon rendelkezésre az állami költségvetésben. Úgy érzem, a kétévi könyörgés végre meghozta az eredményét, mert a 2004. évi 200 millió forinthoz képest 2005-ben 300 millió forintos nagyságrend szerepel az önkéntes tűzoltó-egyesületek tevékenységének a támogatására.

Ez azért fontos, mert az önkéntes tűzoltó-egyesületekből nőnek ki azok a köztestületek, amelyek elsődleges mentő tűzvédelmi feladatot látnak el a magyar lakosság vonatkozásában, és 67 ilyen létrehozandó köztestület van, amely egyelőre még csak önkéntes tűzoltó-egyesületként működik. Viszont a már most is elsődleges mentő tűzvédelmi feladatot ellátó 46 köztestület részére csak 1 milliárd forint szerepel az állami költségvetés tervezetében. Ez nem elégséges forrás.

Ez a 46 köztestület az ország egytizede és a lakosság egykilencede részére, tehát mintegy 900 ezer ember részére végez elsődleges mentő tűzvédelmi feladatot. Ha nem tudnak tisztességgel feladatellátást teljesíteni, akkor - mintegy 900 ezer ember esetében -, ha bekövetkezik egy lakástűz, a hivatásos önkormányzati tűzoltók már csak a tűzvizsgálati tevékenység ellátására mehetnek ki a helyszínre.

Mi a kérésünk? A magyar parlament ebben az évben a polgári szolgálatot - mint egy korábban meglévő, lehetséges katonai szolgálatot helyettesítő dolgot - eltörölte. Ez azt jelenti, hogy a köztestületeknél mintegy 120 fő polgári szolgálatos alkalmazott foglalkoztatása ellehetetlenült. Abban az esetben, ha ennek a 120 fő polgári szolgálatosnak a foglalkoztatását csak minimálbéren alkalmazott emberekkel, tűzoltókkal váltják ki, ez azt jelenti, hogy a köztestületeknek - az 57 ezer forintos minimálbért és a hozzá kapcsolódó egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulékot, meg nyugdíjjárulékot figyelembe véve - 109 millió forintos többletkiadása keletkezik a 2005-ös esztendőre.

Nagy tisztelettel arra kérném képviselőtársaimat, arra kérném a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy támogassák ezt a plusz 109 millió forintos javaslatot azért, hogy a magyar állampolgárok biztonsághoz való alkotmányos joga teljesíthető legyen. És ez a 109 millió forint aztán végképp csepp a tengerben, amikor ezermilliárdokról dönt a magyar parlament. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)