Készült: 2024.09.23.03:26:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

177. ülésnap (2008.11.17.), 34. felszólalás
Felszólaló Szűcs Erika (MSZP)
Beosztás szociális és munkaügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:35


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy a bizottsági vitában ismertetett információk alapján - és gondolom, a saját kecskeméti tapasztalatai alapján is - jelzi azt, hogy a kezdeti nehézségek után ez az eljárási rend lényegesen jobban működik, és egyetértek önnel abban, hogy az eljárási rendet alaposan meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy az zökkenőmentes legyen.

A képviselő úr jelezte, hogy március 21-én vizsgálták meg az első kérelmet, és utána egy hónapon belül mindössze kettőt, de nem jelezte, hogy vajon a kecskeméti intézményekhez beérkezett kérelmek közül egyáltalán mennyit továbbítottak az ORSZI-hoz, mert ennek az eljárási rendnek az a lényege, hogy az idősotthoni elhelyezést megalapozó döntésben három nagyon különböző érdekű szereplő vesz részt. Ebből a három szereplőből egy köthető a kormányzathoz, kettő pedig az önkormányzatokhoz.

Az első szereplő az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, amely az intézményi bejelentkezés után az intézménytől hozzá beérkezett megkeresésre indítja el az eljárást, aminek a tárgya és a lényege, hogy megállapítsa az úgynevezett négyórás gondozási szükségletet. Ennek megállapítása után az ügy visszakerül önkormányzati érdekkörbe, ahol a jegyzői bizottságok a másik feltételt, a szociális rászorultságot vizsgálják meg, és arról döntenek, majd a harmadik szereplőhöz, mégpedig magához az intézményhez - tehát ismét önkormányzati érdekkörhöz - kerül a döntés, amely a nála bejelentkezett és pozitív, tehát elhelyezhetőséget igazoló szakvéleménnyel rendelkező idősek közül meghatározza, ki az, akit felvesz.

A kecskeméti konkrét adatokat ennek az interpellációnak a fényében megvizsgálva derült ki, hogy 421 várakozó közül 162-nek a kérelme került az ORSZI-hoz, amelyből 151-et az ORSZI szakvéleménnyel már visszaadott. Ebből 124 jogosulttá tette a kérelmezőt az idősotthoni bentlakásos elhelyezésre. Ehhez képest a kecskeméti intézményekben 20 üres ágy van, amelyre mindössze 5 felvételt teljesítettek az intézmények.

Félreértés ne essék, egyáltalán nem szeretném az ügyet visszahárítani az önkormányzatokra, mert ha egy ilyen háromszereplős eljárási rend van, akkor mindannyiunknak az a kötelessége, hogy nézzük meg, ez az eljárási rend hogyan van megkonstruálva, hol van benne érdekellentét, amely esetleg a folyamat döccenőit okozza. Az már - azt gondolom - egyértelmű, hogy az ORSZI-nál ilyen típusú döccenő nincs, egyébként az ORSZI honlapján a vizsgálati adatok, a beérkezett kérelmek és azok elbírálása folyamatosan nyomon követhetők. Egy legutóbbi konzultáció alapján egyeztettünk arról, hogy a minisztérium honlapján egyszerre elérhetők lesznek az ORSZI és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak az intézményekre vonatkozó adatai, amelyek a várakozókat és a férőhelyeken elhelyezetteket egyaránt az érdeklődők számára nyomon követhetővé teszik. Tehát az adataink nyilvánosak és hozzáférhetők lesznek.

Ezután már - azt gondolom - azt kell igazából górcső alá venni, hogy mi az oka annak, hogy az üres férőhelyek betöltése ilyen nehezen megy, és azt gondolom, az teljesen egyértelmű, hogy itt érdekellentét merült fel a fenntartó önkormányzat, az intézmények és a kormányzat között. Amikor a törvénymódosításról a parlament döntött, akkor figyelembe vette azt, hogy minden egyes idősotthoni elhelyezést elnyerő idős ember a nyugdíjához havonta átlagosan még 60 ezer forintot kap az államtól, márpedig ilyen nagyságú lakhatási támogatásra nem hiszem, hogy bármelyik otthon, saját lakásában élő idős ember számíthat.

A források szűkössége és ennek az összegnek a nagysága miatt azt gondolom, nagyon fontos, hogy világos prioritások mentén rendezzük ezt az ügyet, és azt gondolom, hogy fenn lehet és fenn is kell tartani azt az elvet, hogy a rászorultak, a gondozási szükséglet és az anyagi helyzet szerint rászorultak élvezzenek elsőbbséget a bekerülésnél.

Azt is látni kell azonban, amit a kecskeméti interpelláció is jelzett - a képviselő úr interpellációjának a második része egyértelműen erről szólt -, hogy a finanszírozásban ma nincs meg a megfelelő érdekeltség. Nyilvánvaló, hogy az intézmények a saját működési költségeik és ráfordításaik optimalizálása érdekében válogatnak a jelentkezők között, és az eljárásrend erre számukra - nem az ORSZI számára, a felvételről végül is döntő intézmény számára - lehetőséget adna. És ezt a fajta, a törvény által sugallt és kedvezményezett prioritást, hogy a legrászorultabbak kerüljenek be, úgy tűnik, ez a finanszírozási probléma bizony keresztbemetszi, és nem az eredeti cél mentén történik - a legjobb szándék mellett sem - a mai felvétel.

Ennek orvoslására a normatívamegtakarításokból egy pályázatot hirdettünk az év eleji döccenők miatt üresen maradt férőhelyek miatt kimaradt finanszírozás pótlására az intézményeknek.

(14.30)

És dolgozunk azon, ahogy azt a bizottsági ülésen Korózs államtitkár úr jelezte, hogy hogyan javíthatnánk a finanszírozást annak érdekében, hogy az eljárási rendben együttműködő három szereplő érdekeltsége egy irányba húzzon, és az a fajta prioritás, ami a törvénymódosítással megfogalmazásra került, érvényesüljön, és az idősotthonba be nem kerülő időseknek az ellátása is megoldható legyen a házi segítségnyújtás keretében.

Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy ezekkel a megjegyzésekkel a bizottság ajánlását fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai