Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! Nem kétséges: senki sem készül hősnek. Nincs olyan gyermek, aki arról álmodik, hogy élete végén hős lesz. 1956-ban ők sem olyan életet akartak ‑ és nem olyan véget.

Helyesnek tartom és fontosnak is, hogy 1956 hősei közül azok, akiknek nevét a közvélemény, akár az érdeklődő közvélemény is kevésbé ismerte korábban, most plakátokról, arcképekről, tévés és internetes megjelenésükből ismertebbek lettek. Kijár ez a különös kegyetlenséggel, nagykorúságát éppen bevárva kivégzett Mansfeld Péternek éppúgy, mint annak a Mecséri Jánosnak, aki a Juta-dombi egység parancsnoka volt, akiknek emlékét hogy kitöröljék, nemcsak halálos ítéleteket és börtönbüntetéseket szabtak ki, hanem még a dombot magát, a Juta-dombot is elhordták.

Az viszont nem tetszik, és egyáltalán nem tekintem véletlennek, hogy a forradalom politikai vezetőit nem vagy alig emlegették a 60. évforduló hivatalos megemlékezésein. Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Szilágyi József, Vásárhelyi Miklós, Donáth Ferenc és társai nevei szinte alig hangoztak el. Plakátokról, ismertetőkben a forradalom évfordulóján őket alig lehetett látni. Senki ne gondolja, és nem is gondoljuk, hogy ez nem egy világos politikai elképzelés része, márpedig meggyőződésem szerint demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között. Nem feladata és nem is teheti, hogy első-, másod- és harmadosztályú besorolást adjon a forradalomban és szabadságharcban egykoron részt vevőknek.

Helyes, ha a magyar közvélemény név szerint is, arcra is ismeri és megismeri a „pesti srácokat” és mindazokat, akik a fővárosban vagy éppen vidéken, sőt, az országhatárainkon túl is kiálltak ’56 eszméi mellett. De legyen napnál világosabb: Nagy Imre és társai nélkül nincs ’56. Nagy Imre és társai nélkül nem teljes ’56 politikai tablója. És minden olyan kísérletet, a történelemnek minden olyan tudatos átfestését, amelynek kísérletét igenis látjuk, amelynek az a célja, hogy háttérbe szorítsa és félhomályban tartsa a forradalom politikai vezetőit és teljesítményüket, nemcsak hibásnak, nemcsak tévesnek, hanem szégyenteljesnek tartjuk.

Szabad és igazságos Magyarországot akartak ’56-ban. Hittek abban, hogy ez megteremthető. De az emlékezetpolitika, a hatvan évvel ezelőtti események megelevenítése egyáltalán nem csak azt jelenti, hogy napról napra, óráról órára kísérjük végig mindazt, ami hatvan évvel ezelőtt történt. Azok a gondolatok, azok az eszmék, és ez bárkinek bármennyire is kínos és kellemetlen ma, igenis köztük világos és büszke baloldali és szocialista eszmék, gondolatok arra is köteleznek bennünket, hogy erre a mai Magyarország körülményei között is emlékeztessünk.

Nem hiszem, sőt, biztos vagyok benne, hogy azok közül, akik ’56-ban sajtószabadságot akartak és követeltek, lenne akár egyetlenegy is, aki egyetértene azzal, ami a közelmúltban és a jelenben Magyarország legnagyobb napilapjával történt. Igenis, itt a 60. évfordulón ki kell jelenteni, hogy ami a Népszabadsággal történt, az a magyar sajtószabadság csorbítása, tehát a magyar szabadság csorbítása. Az is egyértelmű, hogy azok, akik igazságosabb Magyarországot akartak ’56-ban, nehezen viselnék és kárhoztatnák azt a politikát, amelynek eredményeként a közoktatásból 40 ezer szegény gyereket hajítottak ki az elmúlt évek tevékenysége végett. Nem hiszem, hogy helyeselnék azt, hogy akinek van pénze, az a legjobb iskolákba járatja a gyermekét, miközben szegény családban született tehetséges magyar lányok és fiúk százai és ezrei kallódnak el.

Mi, magyar szocialisták büszkék vagyunk arra, tisztelt Ház, hogy hazánk, Magyarország az Európai Unió tagja. Látjuk és nem kétséges, hogy az Európai Unió számos kérdésben lassú, kivár vagy akár fél. De ez a mi számunkra nem jelenti és nem is fogja jelenteni, hogy egyetértenénk bármi olyan lépéssel vagy szándékkal, ami hazánkat távolítaná vagy éppenséggel kifelé vezetné az Európai Unióból. Mi, magyar szocialisták a sikert a szabad és igazságos magyar jövőért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) abban látjuk, hogy Magyarország erős tagja legyen és maradjon az Európai Uniónak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)