A felszólalás szövege:

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a kérdését. Amikor 2010-ben megismertük a népegészségügyi helyzetre vonatkozó adatokat, szembesülni kellett azzal, hogy Magyarországon a népesség mindössze 5 százaléka sportolt rendszeresen, és a tanköteles korú fiatalok mintegy 75 százaléka kizárólag a testnevelésórák keretében végzett bármilyen sportjellegű tevékenységet. Lepusztult sportlétesítményeink voltak, és egyre fiatalabb korosztályban jelentek meg a fizikai, krónikus fizikai és mentális egészségügyi problémák. A helyzet valóban súlyos volt, és azonnali beavatkozást igényelt. Éppen ezért a magyar kormány felelős intézkedéseket hozott a társadalmi probléma kezelésére, amely intézkedések példaértékűek egész Európában. A mindennapos testnevelés bevezetésével mára már közel másfél millió diák mozog mindennap minimum 45 percet, egészségtudatos életvitelre nevelő programokat szervezünk, amelyeken több mint másfél millióan vettek részt eddig, valamint a közétkeztetési reform szintén az egészséges életmód felé tereli és segíti a gyermekeket. Az igazolt sportolók száma elérte az 501 ezer főt, amelynek több mint a fele utánpótláskorú fiatal, ami 114 százalékos növekedés 2011 óta. A „HISZEK Benned” és a „Fitt, egészséges nemzetért” tárt kapus programokkal a szabadidő- és versenysport-eseményeket tudjuk országszerte támogatni, és kiemelten támogatjuk a Magyar Természetjáró Szövetséget és a Magyar Szabadidősport Szövetséget is, hiszen rajtuk keresztül, a mozgásgazdag életmód elterjesztésének jegyében évente csaknem 2 millióan regisztrálnak és vesznek részt az általuk szervezett eseményeken. És nem utolsósorban az egészséges életmódra, az élethosszig tartó rendszeres testmozgásra, a mozgásgazdag életmódra és az egészségtudatos életvitelre hívjuk fel a figyelmet több programmal, amelyhez több mint 14 milliárd forint EU-s támogatás kerül felhasználásra.

Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány eddig is és ezt követően is (Az elnök csenget.) kiemelt stratégiai ágazatként tekint a sportra, és az egészségünk megtartása érdekében kiemelten fogjuk ezután is támogatni a gyermekeket, a családokat és az idősebb korosztályt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel mondhatom, hogy napjainkban a magyar sport aranykorát éli. Hiszen a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezelve az elmúlt két kormányzati ciklus alatt olyan alapvető változásokat hozott a sportágazatban, amelyre a korábbi időszakban soha nem volt példa. Annak ellenére, hogy a sport a magyar nemzet számára, de a világban is olyan közös értékhordozó terület, amelynek a társadalomra, a gazdaságra és a különböző ágazatokra gyakorolt pozitív hatása rendkívüli, éppen ezért azt kiemelten támogatni kell. (Sic!) Az eléréséhez szükséges eszközöket parlamenti, kormányzati és civil ösztönzőkkel is biztosítani szükséges.A rendszerváltás óta egyetlen kormányzat sem tett olyan jelentős előrelépést a hazai sport finanszírozása területén, mint a nemzeti együttműködés kormánya. Gondoljunk csak a sport központi költségvetési támogatásának jelentős megemelésére és az államháztartás alrendszerein belüli források bevonására és átcsoportosítására. Célunk a sport területén a versenysport eredményességének megtartása és fokozása, elérni, hogy minden gyermek sportoljon, és a társadalom minél szélesebb rétegének megfelelő színvonalú sportlétesítményeket tudjunk biztosítani. Emellett az infrastruktúra-fejlesztéssel minél több rangos nemzetközi sportesemény házigazdái is lehessünk.

Ezeken belül külön figyelmet fordítunk a lakosság egészségi állapotának további javítására, a rendszeresen sportolók számának növelésére és a gyermekek sportolási lehetőségeinek széles körű biztosítására. Mindezek érdekében a jövő évi költségvetésben továbbra is kiemelten támogatjuk az élsportot, az utánpótlás-nevelést, a diák- és szabadidősportot, a fogyatékkal élők sportját, a sportinfrastruktúra-fejlesztést és a nemzetközi sportesemények hazai megrendezését.

A sporttörvény 2017. január 1-jétől hatályos módosításával közvetlen finanszírozási rendszert vezettünk be, amely még tervezhetőbbé tette és szakmailag teljeskörűen összehangolta az állami sportcélú támogatások biztosítását, így az állami sportfinanszírozást. A módosítás eredményeként ugyanis közvetlenül biztosítunk állami forrást a szövetségi szintnek, így annak felhasználása átláthatóbbá és hatékonyabbá vált.

A kormány tehát a sport és az azon keresztül megvalósuló egészségtudatos életmód támogatását hasznos és megtérülő társadalmi befektetésnek tekinti. Az említett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a sportszervezetek európai körülmények között és egyre magasabb színvonalon tudnak működni. Ennek megfelelően a magyar sport valóban aranykorát éli, hiszen a sportszövetségek és a sportszervezetek a bevezetett finanszírozási rendszer és a kialakított irányítási struktúra segítségével kizárólag a szakmai munkával, sportáguk fejlesztési stratégiájával tudnak foglalkozni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/712. számon benyújtott, sportról szóló 2004. évi I. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ezt a tendenciát követve és erősítve a klubok gazdasági függetlenségét kívánja segíteni vagyoni értékű jogaik helyzetének egyértelmű törvényi rendezésével. A sporttörvény alapján a sporttevékenységek, a sportversenyek, mérkőzések televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus, digitális technikákkal, például az interneten történő közvetítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése, beleértve a reklám- és marketingjogokat is, vagyoni értékű jogokat képeznek. A törvényjavaslat ezen vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos helyzetet kívánja rendezni, nem érintve a sportági szövetségek hatásköreit.

Összefoglalva, a benyújtott módosítás célja annak egyértelmű rögzítése, hogy a sporttevékenység, sportversenyek és sportesemények közvetítésével összefüggő vagyoni értékű jogok a sportszervezeteket illetik meg. Emellett az említett törvényjavaslat módosítja a sporttal kapcsolatos ügyekben történő választottbírósági eljárás szabályait is, a szakmai szempontok még erősebb és erőteljesebb érvényesülését segíti elő. A javaslat szerint ugyanis a sportszervezetek jogvitáiban a jövőben kizárólag a sportért felelős, azaz a Sport Állandó Választottbíróság és a svájci székhelyű CAS lesz jogosult eljárni, más állandó vagy eseti választott bíróság pedig nem.

Ezzel a módosítással azt kívánjuk biztosítani, hogy a sportszervezetek sporttal kapcsolatos ügyeiben, esetleges jogvitáiban csak kifejezetten sportügyekre specializálódott választott bíróságok, fórumok, valamint a jogterületen megfelelő tapasztalattal és ismeretekkel rendelkező szakemberek járhassanak el. Ezzel lehetővé válik a sport területén is következetesen ítélkezési gyakorlat kialakítása. Ennek alapján a képviselő urak által javasolt módosításokkal a kormány egyetért, ami alapján a kormány nevében is kérem a tisztelt Ház támogatását, a kormány támogatásával a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy hallhattuk a képviselő asszonytól, az előttünk lévő, sportról szóló 2004. évi I. törvény és a 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat alapvető célja annak egyértelmű rögzítése, hogy a sportesemények közvetítésével összefüggő vagyoni értékű jog a sportszervezeteket illesse meg. A javasolt módosítás tehát elő kívánja segíteni a klubok gazdasági függetlenségét és a vagyoni értékű jogaik felhasználásával gazdasági tevékenységük, gazdálkodásuk még hatékonyabbá tételét.Itt szeretném megjegyezni, hogy az általános vita során, a Kulturális bizottságban lefolytatott részletes vitában és a Törvényalkotási bizottság eljárása alatt ellenzéki képviselőtársaim által többször megemlített médiapiaci folyamatokat jósoló és előre feltételezett folyamatokat a törvénymódosító javaslat nem tartalmazza.

Hangsúlyoznám, csakúgy, mint az általános vita során is tettem, hogy a jogalkotó szándéka a kormány álláspontja szerint egyértelmű: a sportszervezetek gazdasági erejének, függetlenségének megerősítése vagyoni értékű jogaik helyzetének egyértelmű törvényi rendezésével.

A sporttörvény alapján a sporttevékenységek, mérkőzések televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus, digitális technikákkal, például az interneten történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése, beleértve a reklám- és marketingjogokat is, vagyoni értékű jogokat képez. A törvényjavaslat az ezen vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos helyzetet kívánja rendezni.

Jelen módosítás másik fontos eleme, ahogy szintén hallhattuk Dunai képviselő asszonytól, hogy a sportszervezetek jogvitáiban a jövőben kizárólag a Sport Állandó Választottbíróság és a svájci székhelyű CAS jogosult eljárni, más állandó eseti bíróság pedig nem. Erre is óriási igény volt az elmúlt időszakban, hiszen ezzel a módosítással azt kívánjuk biztosítani és azt is fogjuk tudni elérni, hogy a sportszervezetek sporttal kapcsolatos ügyeiben, esetleges jogvitáiban csak kifejezetten a sportügyekre specializálódott választott bíróságok, fórumok vagy a jogterületen már működő szakemberek és sportjogászok járhassanak el.

(12.00)

Ezzel lehetővé válik a sport területén is a következes, szakszerű és gyors ítélkezési gyakorlat kialakítása. Mindannyian érzékelhetjük, hogy a sportágazat milyen gyorsan és dinamikusan fejlődik. Minden sportág érzékelheti a folyamatos változásokat, a sport szerepét a társadalomban vagy éppen a média világában. Ennek a munkának szerves része, hogy a szakmai igényeket, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve időről időre felülvizsgáljuk a törvényi szabályozást is, hiszen az határozza meg a mindennapok keretrendszerét.

Ennek hatására került a sportszervezetek vagyoni értékű jogait érintő módosítás is ide a tisztelt Országgyűlés elé. Hiszen a klubok, sportszervezetek független működésének további erősítése érdekében fontos a sportesemények közvetítésével összefüggő vagyoni értékű jogok helyzetének egyértelmű tisztázása és törvényi rögzítése. Éppen ezért szeretném előrebocsátani, hogy a kormány már dolgozik a sporttörvény további tartalmi elemeinek átfogó módosításán, amely meghaladja a most tárgyalt javaslatokat, hiszen a sportágakban megjelenő újítások és a sportági szakszövetségek gyakorlati tapasztalataival kapcsolatos igények folyamatosan érkeznek a sportigazgatás területére, melyek az egyeztetések során összegzésre fognak kerülni, és a tervek szerint már az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé fognak kerülni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az elhangzottakon kívül a törvényjavaslat további elemei jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak, ez utóbbit erősíti a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata, amelyet a kormány a törvényjavaslathoz hasonlóan támogat.

Ennek alapján a kormány nevében is kérem a tisztelt Ház támogatását a T/712. számon benyújtott törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a kérdését és ezzel együtt a lehetőséget is, hogy ismertethetem a hazai szabadidősport támogatását. Ahogy hallhattuk, nem kis feladatunk volt, hiszen 2010-ben lepusztult sportlétesítményeket örököltünk, amelyek sem sportolóink felkészülését, sem a nemzetközi események megrendezését, sem pedig a szabadidősport igényeit nem tudták biztosítani és kiszolgálni. Ezért is örülök a kérdésnek, mert alkalmat nyújt bemutatni, hogy a kormány kiemelten támogatja a szabadidősportot, valamint az iskolai diák- és hallgatói sportot, amely területre hazai forrásból idén több mint 1 milliárd forintot tudtunk fordítani.

Emellett sikerült uniós forrásokat is bevonni a szabadidősport területére, hiszen három uniós projekten keresztül összesen 14 milliárd forintot tudtunk biztosítani a szabadidősport fejlesztésére.

És tudjuk jól, hogy a lakosság legszélesebb körben saját lakóhelyén érhető el, így a helyben biztosított programok előrelépést jelentenek az aktív életvitel gyakorlása, a mozgásgazdag életmód kialakítása során is. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a „Nemzeti Szabadidős  Egészség Sportpark” program, amelyben országszerte alakítunk ki ingyenesen használható, igényes szabadtéri sportlétesítményeket, így biztosítva a testmozgás lehetőségét minden korosztály számára. A parkok nagy előnye, hogy könnyen elérhetőek a sportolni vágyók számára a saját lakóhelyükön vagy annak környezetében.

Az első ütemben 107, a második ütemben 556 sportpark és 67 futókör kialakításáról született támogatói döntés, amelyre összesen 8 milliárd forintot fordítottunk.

(14.50)

A program folytatására az idei és a jövő évben is külön-külön 2,5 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Ahogy említettem az előzőek során, a szabadidősport-programokat a jövőben is kívánjuk folytatni annak érdekében, hogy az egészséges életmódot tovább tudjuk népszerűsíteni, és megfelelő sportolási körülményeket tudjunk biztosítani minden korosztálynak. Ahogy azt hallhatták, a támogatás mértéke messze meghaladja a korábbi, szabadidősportra fordított támogatások összegét, amelyek egyértelműen alátámasztják a kormány kiemelt célját, hogy mindenki számára elérhető sportolási lehetőségeket biztosítson, ezáltal a lakosság egészségi állapota javuljon, és a sportolás a mindennapi életünk része legyen. Hiszen tudjuk, hogy egyetlenegy eszköz van a kezünkben, hogy megtarthassuk és megőrizzük az egészségünket, ez pedig nem más, mint a sport és a mozgásgazdag életmód, éppen ezért építjük és fejlesztjük tovább a sportlétesítményeinket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2010-ben kiemelt stratégiai ágazattá nyilvánította a sportot, mert felismerte annak jelentőségét az ország hosszú távú fejlesztése szempontjából, hiszen tudjuk jól, a sport szinte valamennyi ágazatra pozitív hatást gyakorol. Éppen ezért a sport nemzetstratégiai ágazattá való kiemelése a magyar nemzet érdekeit és jövőjét szolgálja, erősíti a különböző területeket, így az egészségügyet, az oktatást, a család és ifjúság területét, a kultúrát, és kihat a gazdaság élénkítésére is. Emellett meg kell említenem azt a tényt is, hogy a sport rendkívül dinamikusan fejlődik, ennek megfelelően a sport területe már üzletággá vált, és felértékelődött a mai információs társadalmunkban.

A kormány reagált ezekre a kihívásokra, és versenyelőnyt szerzett azzal Magyarországnak, hiszen nem véletlen, hogy kiváló sporteredményeink mellett most már nemzetközi versenyek rendezőjeként is elismerést szereztünk az országnak világszerte. Míg 2010-ben 34 nemzetközi sporteseményt rendezhetett hazánk, 2017-ben már ez a szám meghaladta a 130-at. Ehhez elengedhetetlen volt a lepusztult és nemritkán balesetveszélyes hazai sportinfrastruktúra jelentős fejlesztése és a sportfinanszírozási rendszer átalakítása, valamint a támogatások mértékének korrekciója.

A kormány felvállalta 2010-ben ezt a feladatot, és az eredmények önmagukért beszélnek: megszereztük hazánk első téli olimpiai aranyérmét, és számos sportágban, mind az élsportban, mind pedig az utánpótlás-nevelés területén óriási sikereket értek el sportolóink, vizes világbajnokságot rendezhettünk, és hazánk első olimpiai eseményének, az EIOF-nak is házigazdái lehettünk. Talán nem túlzás azt állítani, hogy mindezek elismeréseként jövőre Budapest lesz Európa sportfővárosa, és ezzel újabb lépést teszünk afelé, hogy Budapest a sportrendezvények világvárosa legyen, ami további fővárosi infrastruktúra-fejlesztést jelent, és hozzájárul a turizmus növekedéséhez, hiszen tudjuk, Budapest fejlesztéséből minden magyar ember, így az ország profitál.

(17.30)

A sport azonban nem csak számszerűsíthető hasznot jelent; a szabadidősportot nézve javítja a népegészségügyi mutatókat, és közvetve fokozza a munkaerőpiaci versenyképességet is. Az élsport egyfelől az ország nemzetközi megítélésének befolyásolására pozitívan hat, másfelől egyedülálló összetartó és közösségépítő erővel rendelkezik.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány mindezekre alapozva tekint stratégiai ágazatként a sportra, és elkötelezett továbbra is a sport támogatása mellett, amely az elmúlt években bevezetett támogatási rendszerek és szakmai ösztönzők hatására valamennyi érintett területen, a szabadidősporttól az élsportig, az utánpótlás-nevelést tekintve is egyre hatékonyabban működik.

Az elmúlt időszakban szervezeti igazgatási intézkedésekkel és átalakításokkal segítettük a sporttal kapcsolatos folyamatokat a változó nemzetközi követelményekhez, amelyek a hazai gyakorlatokon alapultak; ezeket is annak tekintetében, hogy minél sikeresebbek legyenek a sportszervezeteink, a sportolóink és a sportszakembereink.

A szakmai működés és a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján azonban egyértelművé vált, hogy a folyamatosan megjelenő új kihívásoknak a sporttörvény egyes pontjainak módosításával és annak pontosításával tudunk megfelelni.

Az a törvényjavaslat, amelyet most önök elé terjesztünk, jelentős újításokat tesz lehetővé a magyar sport életében. Alapvető célja többek között elősegíteni a sportcélú állami támogatások minél szélesebb körű felhasználását, kiegészíteni a sport szervezeteire vonatkozó szabályozásokat, valamint pontosítani a sporteseményekre vonatkozó biztonsági követelményeket is. Mindezt az egészséges és mozgástudatos életmód igényeinek megfelelően és annak hangsúlyozásával, hiszen elemi érdekünk, hogy felismerjük a XXI. század kihívásainak történő megfelelést, hiszen tudjuk, hogy a fizikailag és lelkileg is egészséges emberek sokkal könnyebben tudnak megfelelni az élet bármely területén.

A sporttörvény javasolt módosításai számos kiemelten fontos területet érintenek, így például a sportolói jogállások körének kiegészítését a regisztrált szabadidő-sportolói státusz bevezetésével; tartalmazza a hivatásos sportoló foglalkoztatási lehetőségének bővítését; az országos sportági szakszövetségek jogállásfeltételeinek és bírósági bejegyzése szabályainak pontosítását; a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő feladat- és hatáskörök módosítását; a sportrendezvények biztonságára vonatkozó intézkedéseket, az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat, a kiemelt hazai rendezésű sporteseményekkel kapcsolatos kormányzati szereplők megjelenítését; a személyes adatok kezelésének rendjét, ideértve az adatvédelmi rendeletre és az NSR-re vonatkozó feladatok ellátását is; valamint tartalmazza az olimpiai és paralimpiai események és a sportakadémiák fogalmának tisztázását.

Rendkívül fontos része a javaslatnak a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni, nemzeti és nemzetközi együttműködéssel és nemzeti platformmal kapcsolatos feladatok meghatározása is, amelyek az egyezmény kihirdetését követően váltak szükségessé. A törvényjavaslatban szereplő módosítások összességében az elmúlt időszakban az jogalkalmazás során a kormányzat, a köztestületek, valamint az országos sportági szakszövetségek részéről felmerült kérdéseket kezelik, és a jogalkalmazás és a támogatások felhasználása ellenőrzésének megkönnyítése érdekében van rá szükség.

Ennek megfelelően az adatvédelem napjaink egyik leghangsúlyosabb kérdése, hiszen a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi elvárásoknak egyaránt megfelelő biztonságos adatkezelés iránti igény jogos elvárás a lakosság részéről az élet minden területén. A sportban az adatkezelés biztonságossága kiemelten fontos feladatunk többek között a dopping elleni küzdelem terén is. Ahhoz ugyanis, hogy a dopping-mintavételi és -kezelési eljárásokat végző magyar Nemzeti Doppingellenes Szervezet, a HUNADO megőrizhesse a teljes megfelelőségi státuszát, az eljárásnak teljes mértékben illeszkednie kell a Nemzetközi Doppingellenes Szervezet, a WADA szabályaihoz.

A doppingellenes feladatok végrehajtásához ugyanakkor mindenképpen szükséges a sportolók személyes, esetenként egészségügyi, genetikai és biometrikus adatainak kezelése, amelyet szükség esetén a doppingellenes küzdelemben részt vevő egyéb szervezeteknek is meg kell ismerniük feladataik teljesítése érdekében.

A doppingellenes küzdelem területén végzett adatkezelést és adattovábbítást az általános adatvédelmi rendelet is a közérdekkel összefüggésben nevesíti, amelynek célja a doppingszerek sportban való használatának visszaszorítása és megszüntetése. Mindezekre ugyanakkor csak úgy kerülhet sor, ha az új szabályok összhangban állnak a hazai adatvédelmi jogszabályokkal és a nemzetközi szabályozással.

Az érintettek jogainak és érdekeinek biztosítása érdekében a Nemzeti Doppingellenes Szervezet a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő intézkedések és garanciák kidolgozására köteles a magyarországi törvényalkalmazás során is.

A nemzeti sportinformációs rendszer, az NSR a magyar sport minden területére és résztvevőjére vonatkozó adatok nyilvántartását szolgáló elektronikus és folyamatkezelő rendszer. Az adatvédelmi szabályok változására tekintettel a sporttörvény NSR-rel kapcsolatos szabályait módosítani szükséges, részleteiben meghatározva a kötelező és kezelendő adatokat, az adatkezelésre jogosultak körét. Mindemellett a törvénymódosítás kiterjed a szabadidősportra is, hiszen a szabadidő eltöltésének jelentős hagyományai és szervezeti előzményei vannak Magyarországon; gondoljunk csak például a Magyar Szabadidősport Szövetségre, a Magyar Természetjáró Szövetségre vagy a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetségre.

Ennek ellenére a hazai szabadidő-eltöltési kultúrában az aktív sporttevékenység még mindig háttérbe szorul az egyéb szabadidős tevékenységekkel. (Sic!) Éppen ezért nagyon fontos a társadalomnak a sport iránti érzékenyítése, amely folyamatosan és jó irányba halad. Elég, ha a mindennapos testnevelés bevezetésére vagy a települési szabadidősport-programokra gondolunk, nem elég azonban, hogy a szemléletváltást sürgessük, ezért tenni is kell. Azzal egyidejűleg a szabadidősport tömegbázisát növelő direkt és indirekt anyagi ösztönző rendszert is ki kell építeni és alakítani annak érdekében, hogy a magyar népesség minél nagyobb hányada válassza az aktív életmódot, és a rendszeres sporttal tegyen egészsége védelméért.

A társadalomban érzékelhető sportolási hajlandóság kiváló tendenciájának  gondoljunk csak az egyre népszerűbb futóprogramokra  további erősítése szükséges, ennek érdekében az állami támogatásoknak a szabadidősport területére történő kiterjesztése már megkezdődött, az eredmények pedig azt mutatják, hogy ez az irány, és ezt kell követnünk.

A törvényjavaslat ezért bevezeti a regisztrált szabadidő-sportoló státuszát, amely az ösztönző rendszer jogosultsági alapját adja meg. A szabadidő-sportoló ezúton különféle, az állam által biztosított kedvezmények igénybevételére válik jogosulttá. Az önkéntes regisztrációs folyamat, valamint a kedvezmények biztosítása részletszabályait külön jogszabály határozza meg.

A törvénymódosítás, a hazai sportfinanszírozási rendszer által biztosított lehetőségeket figyelembe véve a javasolt módosítás megteremti a jogszabályi alapot ahhoz is, hogy a sportegyesületek hivatásos sportolókat tudjanak foglalkoztatni, ezt is tartalmazza. Ezzel a hivatásos sportolók foglalkoztatására irányuló jogviszonyok lehetőségeinek bővítését valósíthatjuk meg.

Figyelemmel a különböző nemzetközi olimpiai szervezetek által rendezett, olimpiai jelzővel bíró eseményekre és azok bővülő körére, szükséges ennek a változásnak a sporttörvényben történő követése is, mivel a MOB kizárólagos feladatkörét ezen események tekintetében is biztosítani szükséges, és feladatát el kell hogy lássa.

(17.40)

Az egyre bővülő ifjúsági és juniorversenyek száma is azt bizonyítja, hogy a sport területén kiemelten fontos szerepet tölt be az utánpótlás-nevelés, hiszen ez támogatja az egyes sportágak esetén a megfelelő kiválasztást és a felkészülést, a versenysport területén ez az élsportolóvá válás első lépcsőfoka, ennek az eredményessége a nemzeti válogatottak körében egyre népszerűbb, és ez a záloga a munkának.

A kiválasztás és az utánpótlás-nevelés több színtéren zajlik, azonban az utánpótlás-nevelés alapvető színhelye a sportegyesületi foglalkozás. Tekintettel az utánpótláskorú sportolók életkorára, szükséges, hogy a sporttevékenység támogatása mellett a tankötelezettség teljesítése is nagy hangsúlyt kaphasson, és így a sportolók, a szakmai képzésükért felelős sportegyesületek és a köznevelési intézmények összehangolt feladatellátása mentén hatékony utánpótlás-nevelést tudnak biztosítani.

Ezt a célt szolgálja a sportakadémia, amelynek fogalmát a módosítás eredményeként egyértelműen meghatározza a sporttörvény. Eszerint a sportakadémia olyan sportszervezet, amely olimpiai sportágban működik, és teljeskörűen a sporttudományra, a sportegészségügyre, képzési programokra és infrastrukturális körülményekre kiterjedően kiemelkedő színvonalú hátteret biztosít, gondoskodik a sportág utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásáról, valamint a sportolók sporttevékenységét és tanulását segítő feltételek megteremtéséről.

Jelenleg a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetségei ellenőrzik az úgynevezett taotámogatások felhasználását, az ellenőrzés eredményéről pedig tájékoztatják a sportpolitikáért felelős minisztert. Az ellenőrzési eljárás egységesítése érdekében a javaslat egyszerűsítést tartalmaz, amelynek eredményeként az ellenőrzés sokkal gyorsabb lesz és hatékonyabban fog működni. A mostani működésben az elszámolások ellenőrzése és a lezáró értesítés kiküldése egyes támogatott szervezetek vonatkozásában két külön szervezetben valósul meg. A törvényjavaslat ezért egyszerűsíti a látvány-csapatsportágak támogatásával összefüggő feladatokat és hatásköröket.

Az amatőr sportszervezetek által készített, 300 millió forint alatti elszámolások ellenőrzési feladatai teljeskörűen az országos sportági szakszövetségek hatáskörében valósulnak meg, és az ellenőrzések lezárását is ide kell érteni. A hivatásos sportszervezetek elszámolásainak és minden 300 millió forintot elérő projekt elszámolásának ellenőrzése pedig a sportpolitikáért felelős miniszterhez fog tartozni. Az új rendszer erősíti a feladatok hatékony elvégzését és az eljárás felgyorsítását, az ellenőrzés során feltárt esetleges visszaélésekből adódó szankciók pedig ezáltal rövidebb időn belül érvényesíthetőek lesznek.

Mindemellett a kormány kiemelt figyelmet szentel a sportszerű szurkolás feltételeinek biztosítására és a nézőtéri erőszak elleni küzdelemre is, hiszen ezek alapfeltételei annak, hogy a szurkolás, egy-egy sportesemény megtekintése ismét akár rendszeres családi programmá tudjon válni. Azt szeretnénk mindannyian elérni, hogy megteljenek a sportcsarnokok és a futballstadionok. Az egyes sportszerűtlen magatartásokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények hatékony alkalmazása ezért is elengedhetetlen. Célunk, hogy a rendbontó, jogellenes magatartást tanúsítő nézőkkel, szurkolókkal szembeni hatékonyabb fellépéssel javuljanak a kulturált mérkőzéslátogatás feltételei, és tovább emelkedjenek a sportesemények nézőszámai.

A sportrendezvények biztonsága terén ezért többletfeladat és szabályozási kötelezettség hárul majd a sportszövetségekre. Pontosításra, kiegészítésre kerülnek a rendbontó magatartást tanúsító vagy más kifogásolható módon szurkoló személyekkel szembeni fellépést szolgáló rendelkezések is. Alapvetően olyan módosításokra kell gondolni, hogyha a törvénymódosítást megszavazza a parlament, amelyek összességében azonos szintű biztonság megteremtését és annak garantálását várják el a sportrendezvények szervezésében és lebonyolításában érintett felektől, állami szervektől.

A hatályos szabályozás az Európa Tanács szakmai munkacsoportjának ajánlásait követve került kialakításra, és az eddig már bevezetett szabályoknak köszönhetően látványos eredményeket értünk el a nézőtéri erőszak visszaszorítása terén is, azonban a sportrendezvények még biztonságosabb megrendezése érdekében fontos, hogy a vendégcsapat szurkolói sportszerű magatartásának biztosítása érdekében az utazó sportszervezet is felléphessen. A nemzetközi gyakorlatra figyelemmel mindenképpen szükséges és előremutató a közreműködőkre mint új szereplőkre vonatkozó alapvető rendelkezések megjelenítése. Az UEFA-követelmények alapján ugyanis már a 2020-as Eb-hez biztosítanunk kell a rendezői tevékenység mellett a közreműködők rendszerének szabályozását, emellett alapvetően indokolt, hogy még szorosabb legyen a szervező, a rendező és a rendőrség közötti együttműködési kötelezettség is.

Ki kell térni az idegenbeli találkozókon a vendégcsapat szurkolójaként elkövetett nem megfelelő nézői magatartás tanúsításának következményeire is, nevezetesen hogy a vendég sportszervezet is felléphessen a szurkolóival szemben akár kizárást alkalmazva, akár a kamerás megfigyelés lehetőségével, természetesen a szükséges adatkezelési rendelkezések betartásával. Kiterjesztjük továbbá a kamerás megfigyelés opcióját is, arra ezentúl a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó sportrendezvények esetén is lehetőség lesz. Valamint foglalkoznunk kell a nemzetközi vonatkozású sportrendezvények biztonsága érdekében szükséges intézkedések megteremtésével is. Meg kell teremteni, hogy akiket a külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság döntése alapján a mérkőzések látogatásától eltiltottak, azok a magyar mérkőzéseken nézőként se vehessenek részt. Ennek érdekében bővítésre kerül a sportrendészeti nyilvántartási adatkör is.

A törvényjavaslatnak a jelenlegi szabályok életszerűbbé tétele mellett a másik nagy szabályozási köre a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzeti és nemzetközi együttműködéssel és nemzeti platformmal kapcsolatos feladatok meghatározása. Az Európa Tanács versenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezménye 2014. szeptember 18-a óta aláírásra nyitott minden állam felé.

Magyarország ezt 2016 novemberében aláírta, amelyet követően megkezdődött az abban foglalt feladatok megvalósítási lehetőségeinek vizsgálata, valamint a nemzeti platform létrehozásának előkészítése. Ennek keretében hazánk részt vesz olyan nemzetközi együttműködési kezdeményezésekben, amelyek a nemzeti platform létrehozásának szakmai alapjait biztosítják.

Az Európa Tanács keretei között jelentős szakmai munka és együttműködés zajlik a témában, amelynek egyik legfontosabb fóruma a Koppenhága-csoport, amelynek jelenleg 22 tagja van. Munkájában 2017 decembere óta Magyarország is részt vesz. A nemzeti platform létrehozásáról, összetételéről és működésének alapvető szabályairól a kormány határoz, de a tervezett rendszer működőképességének biztosításához és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködésben való részvétel erősítéséhez a platform irányításával összefüggő feladatokat a sporttörvényben kell meghatározni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra figyelemmel kérem, hogy támogassák az előterjesztést, hiszen az a magyar sport érdekeit szem előtt tartva a jogalkalmazás megkönnyítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre irányul. Ezek a célok együttesen szolgálják a felnövekvő generációk egészségtudatos szemléletének kialakítását, sportnemzetünk mellett az egészséges sportoló nemzet identitásának fejlődését. És vitathatatlan tény, hogy az egészségesebb, nagyobb mozgáskultúrával rendelkező, aktív nemzedékek kineveléséből egész Magyarország, így az egész magyar nemzet profitál. 2010 óta dolgozunk ezért, és ezt segíti a jelen törvényjavaslat is, amely a hazai sportélet minden szereplőjének bevonásával, szakmai tapasztalatukra alapozva készült el. Mindezekre figyelemmel kérem, a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(17.50)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólások is azt igazolják, hogy egy mindenkit nagyon-nagyon érdeklő és érdeklődésre méltó témakörnél vagyunk, a sport területén. Azt hiszem, hogy méltóképpen nevezte és kezeli a sportot stratégiai ágazatként a kormány. Az is kiváltotta ezt a nagy érdeklődést, hogy igen, a kormány nagyon nagy fokban támogatja a sportot nem véletlenül, és elég, ha a közelmúlt sporteseményeire gondolunk, a magyar sikerekre. Mindenkit összekovácsol egy ilyen siker, akármelyik sportágra gondolunk, és a győzelem pedig, azt lehet mondani, hogy közös nevezőre hoz, és mondhatnánk, hogy nemzeti egységet teremt. Mi más lehetne a feladatunk tehát, mint ezt az erőforrást kihasználni és még inkább a társadalom építésébe és annak szolgálatába állítani.

Az ellenzéki képviselőtársaim által megfogalmazottakra pedig javaslom, hogy ne csak a sportsikereinknél legyünk úgymond közösen ott, hanem tényleg az időlegesen fáradságos munkában is és az odáig vezető úton is dolgozzunk együtt, és próbáljunk együtt és egymás mellett haladni. Hiszen aki felismeri, hogy a sportban mennyi lehetőség van, az bizony lépéselőnyben van mindenkivel szemben, és azt hangsúlyozom, hogy a magyar kormány ezt felismerte, és a megkezdett munkát kívánjuk folytatni.

Engedjék meg, hogy a családok évében rámutassak arra a tényre is, hogy a sporttámogatásokkal is erősíteni kívánjuk a nemzet jövőjében biztosított úgymond családokat és a sportolási lehetőségeiket. (Sic!) Hisszük és vállaljuk, hogy minden egyes forint, amit a sportra költünk és fektetünk, a nemzet jövőjének építését, gyermekeink jövőjét, egészségét, testi-lelki fejlődését szolgálja. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a kiemelkedő eredmények ugyanakkor a hétköznapi emberek figyelmét is a sportra irányítják. Támogatják a rendszeres testmozgás népszerűsítését, növelik a sportra vágyóknak az aktív szabadidő-eltöltését, és itt hangsúlyozom én is, hogy a szabadidősport támogatása kifejezetten fontos, úgyhogy alapvető célunk ez is, hogy ezt erősítsük.

Alapvető célkitűzésünk volt már 2010-ben, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel egészséges fizikummal és szellemiséggel. Ennek érdekében három fő cél fogalmazódott meg akkor, mégpedig elsőként, hogy minden gyermek sportoljon. A másik, hogy sportlétesítmények épüljenek, hogy kulturált és méltó körülmények között sportolhassanak a gyermekeink, fiataljaink, így az idősebb korosztály is; harmadikként pedig, hogy minél több sporteseménynek adhassunk otthont. Hozzunk hazánkba szurkolókat, hozzunk ide neves sportolókat, és legjobbjaink, példaképeink hazai közönség előtt mutathassák meg magukat. Úgy gondolom, hogy mind a három területen jelentős előrelépések történtek az elmúlt két kormányzati ciklusban, amely munka tovább folytatódik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton is szeretném én is megköszönni a hozzászólásaikat. Szilágyi képviselő úr kérdésére vonatkozóan: megnyugtatom, nem lesz az idén már sporttörvény-módosítás, így tette fel a kérdést. Úgyhogy ez biztos, hogy nem szándékozunk. Ahhoz, hogy a sporttörvény módosítására vonatkozóan is kitérjek: abszolút mértékben sportszakmai célokat tűztünk ki, és a módosítások erre irányulnak.

A módosító javaslatokat, amelyek erre irányulnak, várjuk, át fogjuk tekinteni ezeket, meg fogjuk vizsgálni, és a javaslatokat eszerint fogjuk úgymond elfogadásra bocsátani. Úgyhogy ezúton is kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot; és köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló T/3634. számú törvényjavaslat az olimpiai járadék szabályait kívánja módosítani.Mint tudjuk, az olimpiai és paralimpiai játékokat az egész országban és az egész világon fokozott figyelem kíséri, világszerte milliók követik az ott zajló sporteseményeket. Az olimpiai érmesek nemzeti lobogója, a győztes sportoló nemzetének himnusza a világ összes országában hirdeti azt az emberfeletti teljesítményt, ami az érmek mögött megtalálható.

Biztosan állíthatjuk, hogy a sportolók dicsőségének a társadalomra gyakorolt pozitív hatása felbecsülhetetlen. Az olimpiák történetében, az olimpiák művészeti versenyein elért eredményekkel együtt hazánk sportolói 177 arany-, 151 ezüst- és 174 bronzérmet szereztek. Az elért eredmények alapján magyar szempontból az ’52-es helsinki olimpia tekinthető a legsikeresebbnek, ezen a játékon összesen 42 érem született, 16 aranyérmet, 10 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek a sportolóink. Ezzel a szerepléssel az éremtáblázatnak a harmadik helyére érkeztek a magyarok, úgyhogy ez is fantasztikus siker, ahogy képviselő úr is mondta az előzőekben.

A megszerzett érmek alapján a nyári olimpiai sportágak közül a legsikeresebb sportágaink között van a vívás sportág összesen 87 éremmel, ezt követi a kajak-kenu sportágunk a 80 érmével, és ezután következik az úszás 73 éremmel. A téli olimpiai sportágak közül az érmek számát tekintve a műkorcsolya a legsikeresebb magyar sportágunk, de rövidpályás gyorskorcsolyázóink a phjonghcsangi diadaluk során is bemutatták, hogy ezen sportág és szakág előtt is fényes jövő áll.

Az olimpiai részvétel, a becsületes helytállás, a helyezés vagy győzelem nemcsak a sportolót, hanem az egész országot, így a sportoló nemzetét is büszkeséggel tölti el. Jól tudjuk, hogy az olimpia és az olimpián legendává váló sportolók kiemelkedően ösztönző hatással bírnak a társadalomra, az ország sportéletére, hiszen gyermekek százai, sőt ezrei kapnak kedvet a sporthoz, egy-egy sportághoz, felnőttek, idősebb korúak is elkezdenek sportolni és mozgásgazdag életmódot élni.

Az olimpiai járadéknak mint állami juttatásnak a bevezetéséről 1997 áprilisában döntött az Országgyűlés. Az olimpiai járadék intézményének fő célja a kimagasló sporteredményt elérő sportolók elismerésének, megbecsülésének kifejezése.

Az állam az olimpiai járadékkal kívánja részben viszonozni a sportolóknak és az őket segítő felkészítő edzőknek a hosszú éves munkáját, az egész országnak szerzett büszkeséget és örömöt, azzal, hogy életük végéig a bérből és fizetésből élők átlagkeresetének megfelelő összeget, illetve annak meghatározott hányadát nyújtja számukra. Emellett az olimpiai járadék segíteni próbál azokon az esetleges nehézségeken, amelyek abból fakadnak, hogy a sportoló fiatal- és fiatal felnőtt korában energiái és idejének nagy részét szakmai fejlődése helyett a sportra fordította.

Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a sportolók akár egy kiemelkedő anyagi biztonsággal járó külföldi profikarrierről is lemondanak az olimpiai részvétel érdekében. Ezekben az esetekben is érvényesül az olimpiai járadék kedvező hatása, hiszen a sportolók számíthatnak arra, hogy visszavonulásuk esetén életük végéig biztosítva lesz részbeni megélhetésük.

Az olimpiai járadék megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkársága látja el. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az olimpiai járadék adómentes juttatás.

Az olimpiai járadék bevezetése óta eltelt 20 évben több alkalommal is módosításra kerültek az olimpiai járadék szabályai, ennek során bővült például a járadékban részesülők köre az érmesekkel, majd az edzőkkel. Kiegészítésre került az olimpiai járadékra jogosító sportesemények köre, többek között például a paralimpiával és a siketlimpiával, valamint bevezetésre került a járadék összegének az aranyérmek számához igazodó megállapítása is. Emellett bevezetésre került az olimpiai járadékra való érdemtelenség intézménye, amelynek eredményeként nem részesülhet olimpiai járadékban az, aki büntetett előéletű vagy próbára bocsátás hatálya alatt áll.

Mindezen törvényi szabályok alapján ma mintegy 900 fő részesül olimpiai járadékban sportolói, özvegyi vagy edzői jogcímen. Az Országgyűlés legutóbb 2011-ben módosította a járadékra jogosulttá válás feltételeit. Többek között megállapításra kerültek olyan sportszakmai követelmények, feltételek, amelyeknek valamennyi járadékra jogosító sporteredmény tekintetében érvényesülniük kell, hiszen valamennyi sportoló azonos módon részesül olimpiai járadékban, függetlenül attól, hogy járadékra jogosító helyezését melyik sporteseményen, olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián szerezte.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden egyes olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai vagy sakkolimpiai érem mögött emberfeletti teljesítmény húzódik meg, hiszen egy-egy érem mögött sportolók és szakemberek dolgoznak, akár évtizedes munkával. Nincs különbség aközött, hogy az érmeket milyen sportágban, egyéni vagy csapatsportágban szerezték, hiszen minden egyes eredmény ugyanazt a nemzeti büszkeséget és a sportágat választó fiatalok sokaságát vonja magával.

A jelenlegi hatályos szabályozás hátrányos rendelkezéseket tartalmaz  ahogy hallhattuk képviselő úrtól  azon olimpiai érmesek vonatkozásában, akik egynél több érmet nyertek hazánknak, függetlenül attól, hogy arany-, ezüst- vagy bronzéremről legyen is szó. A jelen szabályozás szerint a többszörös aranyérmesek az első aranyérem után járó olimpiai járadék 20 százalékát kapják, a többi aranyérmük után még a bajnokok ezüst- és bronzérmei egyáltalán nincsenek figyelembe véve. A több ezüst- és bronzéremmel rendelkező érmeseink pedig mindössze egy érem után részesülnek és részesültek eddig járadékban.

Ezt a helyzetet kezeli a jelen módosítás, amely minden egyes érmet teljes mértékben méltányol azzal, hogy a többszörös olimpiai érmeseink valamennyi érem után jogosulttá válnak majd az érmek után járó járadék teljes összegére, ezzel is elismerve valamennyi érem mögött a kivételes sportemberi teljesítményt és hirdetve a nemzetre gyakorolt pozitív hatását.

A módosítás a többszörös érmesek élethosszig tartó anyagi biztonságának, megbecsülésének biztosítása mellett lehetőséget is ad arra, hogy az eredményeket még nagyobb megbecsülésben részesítsük, és ezáltal minden érem után olimpiai járadékot tudjunk adni.

(16.20)

A törvényjavaslat az eddigi kérelmekre irányuló hatósági eljárás helyett arról is rendelkezik, hogy a járadékra jogosultságot és a járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett nyilvántartás alapján közigazgatási hatósági eljárás keretében, hivatalból állapítsa meg, és gondoskodjon annak havonta történő folyósításáról.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi hatályos szabályozásnál igazságosabb szabályozást teremt meg a többszörös olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai érmesek és az őket felkészítő szakemberek megbecsülése érdekében, viszonozva részükre azt a sok erős és sokéves emberfeletti munkát és erőfeszítést, amelyekkel sportsikereiken keresztül hazánknak hírnevet hoztak, és azt öregbítették.

Ennek megfelelően a kormány támogatja a módosító javaslatot, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítást támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A bányászatról szóló ’93. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló T/3627. számú törvényjavaslat általános vitáján, kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban a kormány nevében megerősítsem az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmi elemeit.A javaslat szerint különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az átmeneti bányászjáradék folyósításának a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló ’97. évi LXXXI. törvény 83/B. §-a alapján történő szüneteltetése alól kérelemre méltányosságból mentesítést adhat. Az átmeneti bányászjáradékban részesülők tehát egyidejűleg elbírált kérelem alapján méltányossági alapon mentesítést kaphatnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-a szerinti kereseti korlát alól.

A törvényjavaslat azt kívánja elismerni ezáltal, és méltányosságból lehetővé is teszi az átmeneti bányászjáradék folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-a alapján és abban foglalt éves keresetkorlát átlépése esetén is, hogy azok az állampolgárok, akik átmeneti bányászjáradékban részesülnek, a nemzetgazdaság számára jelentős tapasztalattal rendelkező munkaerő-tartalékot jelentenek. Átmeneti bányászjáradékban ugyanis az a dolgozó részesülhet, aki 25 évig vagy ennél hosszabb ideig föld alatti munkát végzett, ahogy azt a képviselő asszonytól is hallhattuk. Annak a bányászjáradékra jogosultnak pedig, aki a járadék folyósítása mellett dolgozik, jelenleg szüneteltetni kell a járadéka folyósítását, ha keresete a minimálbér 18-szorosát és annak megfelelő összeget meghaladja.

Jelenleg a kereseti korlát elérése miatt mintegy 30 fő esetében az átmeneti bányászjáradék folyósítása szünetel, és ez alapján a bányászatról szóló ’93. évi XLVIII. törvény módosítását, illetve annak 2019. január 1-jétől történő hatálybalépését a kormány is támogatja. Ennek megfelelően én is ezúton is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítást támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kimagasló eredmények és ezek között a sporteredmények elismerése fontos feladatunk, hiszen a sportoló által kifejtett emberfeletti munka egész Magyarország, így minden magyar ember számára elismerést, dicsőséget hoz, amire mindannyian nagyon büszkék lehetünk. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a dicsőséget hozó sportolóink kimagasló sporteredményt elérő teljesítményei, az ebbe fektetett lemondások és áldozatok méltó elismerést kapjanak és megbecsülést. Többek között ezért is szabályoz a sporttörvény úgy, hogy az olimpiai bajnokok és az érmesek, valamint az őket segítő szakemberek, felkészítő edzők járadékra jogosultak. Nem csupán az olimpiáról van szó, hanem a paralimpiáról, a sakkolimpiáról és a siketek olimpiájáról is, és az ott elért eredményeket honorálja az állam.A képviselői indítvánnyal benyújtott törvényjavaslat célja az olimpiai járadékra jogosító eredmények elismerésének erősítése. A törvényjavaslat alapján az olimpiai járadék mértékének megállapításakor minden érem után minden egyes éremre vonatkozó teljes összeg beszámításra kerül, amely magával hozza az özvegyi járadék mértékének növekedését is.

(11.00)

A kormány szándékával egyező az edzők járadékának emelésére vonatkozó módosító javaslat is, hiszen egy-egy kiemelkedő sportsiker mögött nemcsak a sportoló, de az edző teljesítménye is ott van. Ezért az edző a jövőben az érmes járadékával megegyező összegre lesz jogosult, amely esetenként 50 százalékos emelkedést jelent.

Említést érdemel, hogy a nemzet sportolója címmel járó életjáradék mellett az arra jogosult részére az olimpiai járadék is folyósítható lesz, amellett, hogy a törvényjavaslat járadékrendszerének elfogadásával a sportolók teljesítményének méltó és európai szinten is versenyképes elismerése valósul meg. És ki kell emelni azt is, hogy az új szabályozással rendeződik  ahogy a képviselő asszony is elmondta  a ’84 előtti érmes paralimpikonok helyzete, hiszen a javaslat már az 1955-től elért eredmények teljesítményét is honorálja.

Mindezeken túl az olimpiai járadék megállapítása már nem kérelem alapján, hanem hivatalból induló eljárásban fog történni a jövőben, amely szintén egy régóta napirenden lévő kérdést old meg, és egyértelmű felelősséget ró az állami oldalra. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az új rendszer, a jogosultság hivatalból történő megállapítása és a már járadékra jogosultak juttatásának januártól kezdődő átszámítása jelentős elvárásokat támaszt az intézkedéseket végrehajtó szaktárcával szemben, amihez szükség van a sport területén működő köztestületek és az országos sportági szakszövetségek együttműködésére is. A mindenkori ügyintézés gördülékenysége érdekében több ponton módosításra volt szükség, amelyet az összegző módosító javaslat tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A képviselői indítványnak az összegző módosító javaslattal történő elfogadása a kimagasló sporteredmények méltó elismerésére tesz javaslatot, Magyarország így emelt fővel lehet büszke a magyar sportsikerek mellett a sportolóink anyagi megbecsülését szolgáló juttatásrendszere is.

Ennek megfelelően Magyarország Kormánya támogatja a T/3634. számú törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott összegző módosító javaslatot, amelyhez ezúton is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a zárószavazás során azt támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)