Készült: 2024.09.19.09:15:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

53. ülésnap (2010.11.26.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Karakó László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! A 2011. évi költségvetés általános vitájánál már néhány nagyon fontos előzményre felhívtam a tisztelt Ház figyelmét. Engedjék meg, hogy most is néhány alapvetést megtegyek a részletes vitában is.

Közel egy évtizede két alapvető korláttal számol a költségvetés előkészítésekor minden kormány. Az egyik legfontosabb az eladósodottság, a második a magas államháztartási hiány. 2001-ben 53 százalékos a GDP-arányos adósság, ez 2010 nyarán már 80 százalék fölött van. A magyar gazdaság 2002-től - leszámítva a két utolsó évet - 5-6 százalék feletti deficitet produkált békeidőszakban, amikor még nem volt válság. Túlzottdeficit-eljárás miatt vagyunk büntetésben. Választanunk kell az összeomlás vagy a talpra állás között. A kormány a választópolgárok felhatalmazása alapján a nemzet talpra állítása mellett tört lándzsát.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll. Mindezek mellett törekedni kell a költségvetés stabilitásának megtartására is, emberpróbáló feladat ez így együtt. A 2011. évi költségvetés meghatározó eleme a családok támogatása. 2011-től a gyermeknevelés költségeinél meghatározott összeg után csökken az adóalap, a családok nettó jövedelme jelentősen nőni fog. Jelentős fejlemény, amelyre évek óta nem volt példa, hogy 2011-ben a versenyszférában várhatóan növekedik a foglalkoztatottak száma. 2011-re a GDP-növekedés elérheti a 3 százalékot. A háztartások fogyasztásában az előző évekbeli csökkenés után 2011-ben lényeges, 2,6 százalékos növekedés várható.

Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagjaként a közfoglalkoztatásról szóljak néhány szót. A közfoglalkoztatás eddig bonyolult és egyes elemeiben pazarló rendszerét meghatározottabb, megalapozottabb, az értékteremtő munkát elismerő, egyszerűbb, áttekinthető és finanszírozható nemzeti közfoglalkoztatási program váltja fel. A program lényege, hogy az állam egységes rendszerben azonos forrásokból azonos értékeken, prioritásokon alapuló szabályozás mentén nyújt pályázatos támogatást a közfoglalkoztatásban érintett többletmunkahelyek létrehozására.

A nemzeti közfoglalkoztatási program megvalósítására a Munkaerő-piaci Alapban rendelkezésre áll 2011-ben 64 milliárd forint, az önkormányzatoknál a bérpótló járandóságra mintegy 48 milliárd forint forrás jut. A Munkaerő-piaci Alap költségvetési irányszámait a Munkaerő-piaci Alap által ellátandó feladatokra, valamint a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő szabályozás sajátosságaira is tekintettel határozzák meg. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási és képzési támogatások központi keretéből 2011-ben elsősorban munkahelyteremtésre és munkahelymegőrzésre, távmunkahelyek létrehozására, támogatására, központi foglalkoztatási programok finanszírozására kerül sor.

A pályakezdő fiatalok Start-kártyával történő foglalkoztatásához járulékkedvezmények kötődnek, várhatóan havonta átlagosan 30 ezer fő foglalkoztatása valósul meg. A foglalkoztathatóság javítására szolgáló prioritásokra társfinanszírozással biztosít forrást a Munkaerő-piaci Alap az uniós forrás fogadásához, továbbá a TÁMOP, munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások és a foglalkoztatást ösztönöző normatív támogatások, intézkedések esetén a Munkaerő-piaci Alap előfinanszírozóként is közreműködik. Az álláskeresési támogatásokban és a támogatásokon belül álláskeresési járulékban havonta átlagosan 133 ezer fő, álláskeresési segélyben pedig havonta 60 ezer fő részesül. A szakképzési és felnőttképzési támogatásokból a törvényjavaslatunkban meghatározott szakképzési célú feladatok megvalósítására, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, támogatásokra kerül sor.

Tisztelt Ház! Összességében megállapítható, hogy a hatályban lévő új adótörvény-módosítások, valamint a vállalkozókat is érintő változások a válság hatásainak enyhítését, az abból való fokozott kilábalást, a gazdaság növekedésének beindítását, valamint a foglalkoztatás növelését hivatottak szolgálni, a költségvetés stabilitásának biztosítása mellett.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai