Felszólalás adatai

A tervezett 1,5 százalékos gazdasági növekedést csak úgy tudjuk elérni, ha a magyar gazdaságot munkaalapú gazdasággá alakítjuk, továbbá ha a termelő, értéket előállító kis-, közepes és nagyvállalkozásoknak kedvező adórendszert biztosítunk, ha olyan gazdaságot alakítunk ki, amely a munkára épül és az ott elvégzett jövedelmekre, akkor tudunk versenyképesek és sikeresek lenni, hogyha ezt a munkát állítjuk a középpontba.

A kormány szándéka, hogy Magyarország a térség legversenyképesebb gazdasága legyen, ezzel növelve a magánszektorban foglalkoztatottak arányát. Az elmúlt évben pontosan erre láthattunk példát, hogy a magánszektorban foglalkoztatottak aránya nőtt, ezzel javítva az ország gazdasági teherbíró képességét. Az adórendszerben ezért csökkenteni kell a munkára, a munkajövedelmekre rakódó adókat, ezzel ösztönözve a vállalkozásokat a munkahelyteremtésre.

A jövő év jelentős kockázata, hogy az eurózóna adósságválsága miként befolyásolja az európai gazdaság növekedését, amely a magyar gazdaság legnagyobb exportpiaca. Éppen ezért az előterjesztés szerint a költségvetés jelentős tartalékot képez, a külgazdasági bizonytalanságok miatt a kormány a korábbi éveknél jelentősebb, mintegy 400 milliárd forintos tartalékot épített a jövő évi költségvetésbe, így létrehozva az országvédelmi alapot.

A magam részéről a felszólalásomat még két témában szeretném kiegészíteni, és ezekkel szeretnék külön foglalkozni, az egyik a gazdaságfejlesztés, amely, azt gondolom, elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország egyre versenyképesebb legyen a térségben, a másik pedig a sport kérdése.

A helyi gazdaságfejlesztés, azt gondolom, hogy egy szövetséget igényel, szövetséget a kormányzat és az önkormányzatok között, és ehhez a szövetséghez meg kell teremteni a forrásokat is. Az Új Széchenyi-tervben ezek a források rendelkezésre állnak, egyrészt a gazdaságfejlesztési operatív program kereteiben mintegy 154 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, amely a gazdaság szereplőivel, az önkormányzatokkal, az ipari parkokkal közösen jelentős segítséget jelenthet a gazdasági növekedés elindításához.

A költségvetés hozzájárul az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, telephelyek létrehozásához, fejlesztéséhez. Támogatásban részesülhetnek az újonnan létrejövő és már működő clusterek, a támogatások pedig nemcsak a nagyvállalatokat, hanem kis- és közepes vállalkozásokat is segítik, ezzel pedig a magyar vállalkozások magyar munkahelyeket tudnak teremteni.

A gazdaságfejlesztési programban kiemelt támogatást kaphat a kutatás-fejlesztés, az innováció, az innovatív fejlesztések piacra vitele, a korszerű kutatási infrastruktúra kialakítása. Ez itthon az eddigieknél nagyobb teret adhat a külföldön már híres magyar szakemberek tudásának, amely így a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. Lényegesnek és meghatározónak érzem azt, hogy lehetőség van elsősorban a kis- és közepes vállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztésére, a vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítására, illetve a humán erőforrás fejlesztésére.

Ezenkívül pályázni lehet az infrastrukturális fejlesztésekre, illetve a banki hitelek elkerülése érdekében egyéb forrásokra is. Ezek a források már az idei évben is nagyrészt rendelkezésre álltak, de a jövő évben mintegy 22 százalékkal növeli a tervezet a gazdaságfejlesztésre fordítható forrásokat. Ezek tovább segíthetik azt a már elindult Új Széchenyi-tervet, amelynek keretében képviselőtársaim is találkozhatnak azokkal a fejlesztésekkel, hogy ha a gazdasági életben nem is járnak, de gazdasági területek mellett közlekednek, látják azt, hogy mind a kis- és középvállalkozások, mind pedig nagyvállalkozások telephelyei mellett jól látható módon feltűnnek az Új Széchenyi-terv támogatásának a táblái, mutatva azt, hogy a kormány szövetséget köt a gazdaság szereplőivel az új munkahelyek létrehozása érdekében. Ezek a folyamatok tudnak tovább gyorsulni, amennyiben a költségvetés elfogadásra kerül.

Ezt egészíti ki az elinduló Start-munkaprogram, illetve a jövő évben elinduló duális szakképzés. Hiszen ahhoz, hogy a termelő szektorokban még nagyobb foglalkoztatást lehessen elérni, a szakképzett munkaerő egyes ágazatokban jelen lévő hiányát orvosolni kell, ezt pedig csak akkor tudjuk megtenni, hogyha visszatérünk egy olyan szakképzési rendszerre, amely a munkavállalókkal közösen olyan diákokat képez, akik egyből el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Ezenkívül fontosnak tartom, hogy a kormány mindent megtesz a gazdaság beindításáért.

Örömmel tapasztaltam a költségvetés megismerése során, hogy a sport támogatását is kiemelten kezeli a költségvetés. A magyar lakosság egészségügyi állapotát mindannyian ismerjük. Az egészségtelen és mozgásszegény életmód miatt az egészségügyi ellátórendszert is mind többen veszik igénybe, kevesebb a dolgozó ember, többet költünk egészségügyi kiadásokra, az egészségmegőrzés és ennek keretében a rendszeres sportolás minden magáért és családjáért felelősen gondolkodó ember kötelessége. Ehhez pedig szükség van a rekreációra, ami nem más, mint az emberek szervezetének mindennapos megújítása fizikai és pszichikai téren.

Az egészséges életmódhoz kapcsolódva kiemelten fontos szerep jut a sportnak. A sport terjesztéséhez azonban elengedhetetlen az állam támogatása, a sportintézmények és szervezetek támogatása is. A sport azonban nemcsak az egészséges életmód szempontjából fontos, hanem a személyiséget is fejleszti, amely a mai társadalomban nincsen jelen a szükséges mértékben, ilyen a csapatszellem, a másikért való kiállás, a kitartás és a küzdeni tudás.

A 2012. évben megrendezésre kerülő londoni olimpiára való felkészülésre jelentős összegeket szán a törvényjavaslat. Ennek keretében a nemzeti sportközpontokra, amelyek a versenyekre, olimpiára való felkészülést szolgálják, a 2011. évi 4,5 milliárd helyett 5,3 milliárdot irányoz elő a javaslat, ebből az összegből el lehet végezni a felkészüléshez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, karbantartásokat. A sportnak szánt kiemelt szerepet a számok is bizonyítják, hiszen versenysportra és a 2012-es olimpiára való felkészülésre 2,5 milliárd forint szerepel a költségvetési javaslatban. Folytatódik az országos sportági szakszövetségek, akadémiák rendszerének kialakítása, és a tárca hozzájárul az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladataihoz is.

A sporttevékenységek, sportszakmai tevékenységek anyagi elismerése a tavalyi költségvetésben foglaltakhoz képest 2 milliárdról 2,3 milliárd forintra növekszik, továbbá a sportteljesítmények elismerésére, megbecsülésére a tavalyi 14 helyett 55 millió forintot különítettek el. Ebbe a körbe tartozik az olimpiai járadék, a nemzet sportolója címmel járó járadék, a sportösztöndíjak és az idős sportolók szociális támogatása. Ez az összeg joggal jár azoknak, akik Magyarországnak a sport révén szereztek dicsőséget. A szabadidősport támogatása 413 millió forintra nő, és továbbra is kiemelt támogatást kap az utánpótlás-nevelés, a diák- és a hallgatói sport. Az utánpótlás-nevelés támogatása nagy jelentőséggel bír, hiszen szükség van egy-egy sportolói életpálya kialakítására, a labdarúgás, a kosárlabda és a kézilabda sportágak akadémiai szintű képzésére.

Méltó a kiemelésre, hogy külön előirányzat szól a fogyatékkal élő sportolók támogatásáról, amely 230 millió forint, így hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a fogyatékkal élő polgártársaink is több lehetőséget kapjanak a testmozgáshoz. Emellett meg kell említeni, hogy a társasági adó meghatározott részének az öt látvány-csapatsport, a labdarúgás, a kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong támogatására fordítható összege is fontos előrelépés a magyar sport támogatásának ügyében.

(11.50)

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi törvény, a TAO 2011 júliusában beiktatott 22/C. §-a alapján, amennyiben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy szakszövetsége, amatőr vagy hivatalos tagja, vagy közhasznú alapítvány az utánpótlás-nevelés feladataira, személyi jellegű és tárgyi beruházásokra, biztonságtechnikai, infrastrukturális fejlesztésekre, képzések támogatására nyújt be adókedvezményre igénybe vehető forrást, azt érvényesítheti. A sportfinanszírozás támogatásának nyújtásával a társasági adót fizető vállalkozások kettős kedvezményben részesülnek, egyrészt az adott támogatást nem kell az adóalapjukban növelni, másrészt a támogatás összegét adókedvezményként is érvényesíthetik, ezzel gyakorlatilag a támogatási összegnek megfelelő 10 százalékos, illetve 19 százalékos kvázi nettó nyereségük keletkezik. Azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem vesznek részt a támogatási konstrukcióban, úgy vélem, ez egy remek opció mind az egyes vállalatoknak, mind pedig az egyes sportágaknak. A sportba invesztálni jó befektetés, ha nem is rövid távú, de középtávú hozadéka biztos, hogy lesz, ha kijutnak majd országunk tehetségei az olimpiára akár ezekben a csapatsportágakban, akár más egyéni sportágakban.

Külön szeretném kiemelni önkormányzati emberként, hogy a költségvetési javaslat 2769 forint/fő helyett 4074 forint/fő normatívát állított be a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladataira. Ez jelentős mértékű bővülést hoz, és szabadságot ad az önkormányzatok számára, hogy akár a sportszervezeteket is támogatni tudják. Úgy látom, hogy a költségvetési javaslat mind a gazdaságfejlesztés tekintetében, mind pedig a sport támogatása, a magyar sport versenyképességének megtartása érdekében olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek szolgálják Magyarország érdekeit, és felkészül azokra a várható vagy előre látható nehézségekre, amelyek adott esetben a világgazdaság lassulása miatt fenyegetik Magyarországot.

Ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott javaslatot, hiszen ez Magyarország védelmét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)