Készült: 2024.04.29.11:47:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

125. ülésnap (2011.10.27.), 62. felszólalás
Felszólaló Varga Géza (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:07


Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Az előttünk lévő lapon a sorrend egy kicsit másként alakult.

Egy kormány éves költségvetése nem más, mint az adott kormány gazdaságpolitikájának a lenyomata - ebben, azt hiszem, valamennyien egyetértünk. Ez a lenyomat azt mondja számunkra, hogy ez a költségvetés és a kormány nem arra céloz, ahonnan a legnagyobb támadás, a legnagyobb veszély fenyegeti a magyar gazdaságot, ugyanis ez nem az államadósság, hanem a gazdaság rossz szerkezete. Ez a gazdaság rossz szerkezete, és ennek a javítására a költségvetés nem ad igazán válaszokat. Halljuk a kormánypárti sorokból a paneleket, hogy mi mindent ad ez a költségvetés, de azért a számok és a tények egész mást mutatnak. Addig, amíg az államadósság visszafizetése a legfőbb prioritása a kormánynak, olyan spirálba hajszolja bele az országot, amelyikből nem lesz kiút. Kialakul, erősödik a duális gazdaság, ami tovább fogja roncsolni a jelenleg is rossz gazdasági szerkezetet.

A duális gazdaság kérdésénél egy picit megállnék, mert a duális gazdaságot többen szoktuk említeni, a képviselőtársaim is - de valójában mi is van emögött? A duális gazdaságnál alapvetően arra gondolunk, hogy vannak a multinacionális cégek, amelyek vagy a kereskedelmi láncokon keresztül, vagy az összeszerelő üzemeken keresztül jövedelmezően működnek, jelentős, de legalábbis nem elhanyagolható a GDP-hez való hozzájárulásuk, azonban a foglalkoztatottak számában már elmaradnak a második gazdaságtól. A második gazdaságban pedig egyre inkább látjuk a leépülést, a túlterheltséget, a munkanélküliséget, a reménytelenséget - ez egyszerűen a gazdaság exponenciális jellegéből adódik. Amikor a kormány adópolitikáját tárgyaltuk, ezt már akkor is felvetettem, hogy kérem, ne tessék mondani tovább, hogy arányos ez az adórendszer, ugyanúgy, mint ahogy az adósság visszafizetése is lehetetlen. Miért nem arányos ez az adórendszer? Egyszerűen azért, mert egy egykulcsos, lineáris adó egy exponenciális gazdasági rendszerben nem tud arányos lenni. Tessék, ha emlékeznek még a függvénytanra, az exponenciális görbe így néz ki (Mutatja.), ha ebbe beletesszük a lineáris változót, akkor valahol metszeni fogják egymást.

Önök az adórendszerrel a szolidáris gazdaság, a szolidáris gondolkodás ellen hatnak. Ugyanis ha progresszív lenne ez az adórendszer, azt lehetne lejjebb vagy följebb vinni az önök gazdaságpolitikájának megfelelően, hogy akarunk a lakosságnál hagyni jövedelmeket, hogy ők majd befektessék, vállalkozzanak, vagy nem akarunk, de ennek ugyanúgy egy exponenciális függvénygörbéjét kellene hogy vigye. Hogy vetül ez le az államadósságra? A 2,5 százalékos hiánycélt jónak érzékeljük, mert az Európai Unió tagállamaiban - lásd Görögország, Olaszország, Spanyolország, és tudják önök is, hogy melyek azok az országok - ez sokkal magasabb, és az eredmény látszik. De a 2,5 százalékos hiánycél is azt jelenti, hogy ha 28 ezer milliárdos tervezett GDP-vel számolunk, akkor ez évente körülbelül 700-800 milliárd forint, amit nem a kamatterhek törlesztésére, hanem a tőketörlesztésre kellene fordítani. Egy exponenciális rendszerben tessék mellé tenni az 1100-1200 milliárdos kamattörlesztést és a 600-700-800 milliárdos tőketörlesztést. A tőketörlesztés, miután ez az exponenciális görbe sosem éri el azt, amikor ez a fedezeti pont vagy áttörési pont megtörténhet, egyszerűen, ha önöknek vannak gazdaságpolitikusaik, márpedig vannak, akkor bizonyára ők ezt el tudják nagyon könnyedén végezni, hogy ez így lehetetlen.

(11.30)

A duális gazdaságban alul, az exponenciális függvény alján lévők fokozott kizsákmányolást szenvednek el, és ennek a vetülete leginkább a vidék gazdaságában jelenik meg. Aki szegény, az a legszegényebb - szoktuk mondani. Az arányos adórendszerben, amikor 100 ezer forint jövedelme van valakinek vidéken - az már ott jó átlag feletti jövedelem -, ő ebből ugyanúgy költ a rezsijére, az élelmiszer-szükségletére - és gyakorlatilag el is fogyott a pénze -, mint az, aki ennek mondjuk, a tízszeresét keresi.

Szijjártó képviselőtársunk délelőtt itt mondta, hogy aki tízszer többet dolgozik, annak tízszer több kell hogy maradjon, és ettől arányos ez a rendszer. Nos, ha a 100 ezer forintot vesszük, aki ennél tízszer többet keres, az nem munkával keresi. Ne tessék úgy fordítani, mintha ő tízszer annyit dolgozna! Az ilyen 1000 százalékos sztahanovisták kora elmúlt valamikor az '50-es években. Az, akinek tízszer akkora a jövedelme, az vagy spekulációval - és itt nem is a rossz értelműre gondolok még csak, bár az is benne lehet -, vállalkozásokkal, bankbetéttel és egyebekkel tudja az ő egyébként is magas jövedelmét rátenni erre az exponenciális gazdaságra. Ha én havonta 900 ezer forintot be tudok tenni akár befektetésre, akár simán a bankba, a többletre, a 100 ezer forintos és az 1 milliós havi jövedelem közöttire kamatot kapok. Év végén ez a kamat tőkésedik, erre ugyancsak kamatot kapok, és így elindul a kamatos kamat rendszere, ami az exponencialitáshoz vezet. Ezt önök mindig figyelmen kívül hagyják. Ennek a magyar polgárnak a jövedelme és a megélhetése exponenciálisan fog javulni, ugyanakkor ez húzza magával a vásárlóerőt. Ő lesz a fizetőképes kereslet, ezért az árak az ő exponenciálisan növekvő jövedelméhez fognak igazodni. Akik viszont ennek a függvénygörbének az alján vannak, azok jövedelme relatíve értéktelenedni fog. Itt az inflációról is lehet beszélni, egy évben adott inflációról, de az alsó rétegeket ez sokkal fokozottabban sújtja.

Ezt csak azért mondtam így el, mert önök mantrázzák állandóan ezt az arányos adórendszert. Korábban, amikor a miniszterelnök úr ezt bejelentette, akkor még az igazságos szó is mellette volt, aztán az egy-két hét után lekerült innen, ez az adórendszer sem nem igazságos, sem nem arányos, és ugyanez az érvem amellett is, hogy nem az adósság visszafizetésére kellene célozni, nem onnan van a legnagyobb fenyegetettségünk.

Mindannyian tudjuk, hogy a Jobbik az államadósság újratárgyalásáról beszél, ezt a kormánypártok soraiból következetesen próbálják félreértelmezni, hogy a Jobbik az államadósság fizetésének megtagadásáról beszél. Nincs erről szó. Az újratárgyalásával tudnánk elérni éppen azt, hogy ne kerüljünk bele a görög tűzbe, ahogy itt elhangzott hasonlatként valamelyik kormánypárt részéről.

Térjek rá a vidék gazdaságra! Következetesen vidékgazdaságnak nevezem, mert a vidék gazdasága nagyobb egység, nagyobb halmaz számomra, mint csak a mezőgazdaságról beszélni, hiszen a vidékgazdaságba beletartozik, és annak legfontosabb eleme a mezőgazdaság természetesen, de abban benne vannak a civil szervezetek, az önkormányzatok, egyáltalán a vidéki ifjúság, idősek és sok minden más.

Ezért a vidékgazdasággal van a legnagyobb probléma. Amit az exponenciálisokról elmondtam, azzal próbáltam ezt érzékeltetni, de ugyanakkor Magyarországnak a lehetősége is leginkább vidéken van. Paradoxnak tűnhet ez a megállapítás, hiszen egyszer arról beszélek, hogy a vidék roncstársadalma, másodszor pedig arról beszélek, hogy a lehetőség mégis ott van. Azt gondolom, hogy a vidék társadalma, a vidék gazdasága jelenleg egy kolonc a nemzetgazdaságon, kolonc a munkanélküliek sokkal magasabb számával, kolonc azáltal, hogy az egy főre jutó GDP vonatkozásában a 75 százalékot sem érik el, egyes térségekben az 50 százalékot sem, hogy a munkanélküliség ami 2004-ről 2010-11-re megduplázódott, de ha a vidéki térségeket nézzük meg, akkor van, ahol ez a 11,2 százalékos országos átlag akár a 20 és a 30 százalékot is meghaladja. Nos, tehát ezek mind problémaként jelentkeznek vidéken.

Az OECD megállapítása szerint Magyarországon az úgynevezett területi besorolások alapján az úgynevezett jellemzően vidéki térség vonatkozásában 66 százalék a magyar adat, míg a régi tagállamokban is és az új tagállamokban is ez sokkal kevesebb, ötven-egynéhány százalékos. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a költségvetésben sokkal inkább a vidékre és a vidék lehetőségeire kellene figyelni ahhoz, hogy valóban a vidék akár a magyar nemzetgazdaság felemelkedésének is lehessen a kiindulópontja.

Ezt pedig hogy lehet megvalósítani? Településgazdaság-fejlesztési programmal. A Jobbik a programjában már leírta ezt. Azóta elkészítettük Gyöngyöspatára is ezt a településgazdaság-fejlesztési programot, azt gondoltuk, és bátorítást kapott a gyöngyöspatai önkormányzat az önkormányzati minisztériumtól, hogy csinálja meg ezt a programot, és ez a Start-munkaprogramból lett finanszírozva.

Nos, ezt elkészítettük. Ennek az a lényege, hogy 2 millió forintból - 2 millió forintból, tisztelt képviselőtársaim - egy munkahelyet vagyunk képesek vidéken teremteni. Nem úgy, ahogy a Start-munkaprogram, hogy sarlót adunk a szerencsétlen emberek kezébe, és karvastagságnyi bokrokat irtatunk velünk, vagy éppen szemetet szedetünk az árokban 3 hónapig, hogy utána egy évig a statisztikánkat javíthassák, nem így! Amiről mi beszélünk, az tartós munkahely. A piacon piacképes, versenyképes, tartós munkahely; ezt 2 millió forintból lehet megvalósítani. Ha az elengedhetetlen és nagyon szükséges képzését is megoldjuk ennek a rétegnek, akkor is 3 millió forint esik egy főre.

Azt hiszem, hogyha ezt összehasonlítjuk azzal a támogatással, amit a Mercedes és az Audi meg a többiek kaptak 5-6 millió forintos munkahelyteremtő támogatásként, akkor jelentős potenciál van ebben. Hol kell akkor a költségvetésen változtatni, hogy mégis megvalósuljon ez a dolog? Először is ott, hogy a Fidesz-kormánynak és a szocialista kormánynak is bocsánatot kellene kérnie a gazdáktól azért, mert a top up kifizetéseket egyszerűen elszabotálták az elmúlt 4 évben.

Ez a 2010. évi agrárgazdasági jelentés kiváló anyag, ezt jól kimutatja. Egyébként ajánlom figyelmükbe a költségvetés készítőinek is, hogy ezt az anyagot tanulmányozzák, mert ott idősorokat láthatunk, összehasonlítások vannak, kiváló statisztikai adatok, stratégiakészítésre kiválóan alkalmas a 2010-es agrárgazdasági jelentés, amit egy hete tárgyaltunk. A költségvetés nem ilyen. Nem átlátható, nem transzparens, nem alkalmas valódi stratégia felvázolására, mert zavaros. Nos, ebben az agrárgazdasági jelentésben látjuk azt, hogy egy '97-es többször módosított törvény értelmében a kormány ígéretet tett arra és törvényben vállalta, hogy a top up, tehát a nemzeti támogatási rész kifizetésének megőrzi vásárlóerejét. Ez a 2010. évben - állapítja meg ez a jelentés - körülbelül 207 milliárd forint lett volna, és ennek körülbelül a felét fizette ki a kormány, de ez volt. Önökkel, kormánypárti képviselőtársaimmal ellentétben nem akarnék ebbe belemenni, hogy 8 év - 2 év; 8 év - 2 év; itt ma délelőtt és általában a vitákon is ezt halljuk, hogy ezzel dobálódznak, ezzel játszadoznak, miközben az ország jövője pedig mégiscsak rajtunk, önökön múlik.

Nos, ha a top up kifizetéseknél csak azt a két évet veszem, a 2011-est és a 2012-est, aminek a költségvetése előttünk van, ezt már a Fidesz-kormány szabotálja el. Ez 395 milliárd forint. Ezt a pénzt vissza kellene adni a magyar mezőgazdaságnak, a magyar vidékgazdaságnak. Ha ezt megtennénk, akkor a vidék gazdaságában az előbb említett potenciált ki tudnánk bontani, és akár húzóágazat is lehetne.

Ugyancsak ez a 2010-es agrárgazdasági jelentés mutat rá arra, hogy Magyarország export-teljesítőképességének 38 százaléka még mindig ebből a roncs vidéki társadalomból jött - a 2010. évről beszélek. Ha a pénzeket, amire törvény kötelez bennünket... - ki az, aki nem tartja be a törvényt? Mert ha egy kormány nem tart be egy törvényt, akkor mit várunk el azoktól, akik fát lopnak, mert fázik a családjuk? Nos tehát, ha ezt a törvényt betartanánk, akkor a vidékben ilyen lehetőségek volnának, hogyha 2-3 millió forintot tudnánk munkahelyteremtésre fordítani, ezen a bizonyos társadalmi-gazdasági fejlesztési programon belül.

De egy másik abszurdra is szeretnék rámutatni a költségvetésből, a pártok támogatására. Lássunk csodát, azt látjuk, hogy a pártok támogatása 9,6 százalékkal meg van emelve ebben a költségvetésben, tehát a '12. évi a '11-eshez hasonlóan. Természetesen ezt a pénzt nem a pártok támogatására kellene fordítani, hanem mondjuk, a civileknek kellene odaadni, azoknak a civileknek, akik a helyi társadalomban, a helyi közösségekben, a lokális gazdaságban gerjesztőként, élesztőként tudnak fellépni.

(11.40)

Nos, ezekkel a módosításokkal esély volna arra tehát, hogy a vidék gazdaságát Magyarország húzóágazatává tegyük - ez a költségvetés ennek az ellenkező irányába megy.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai