Felszólalás adatai

Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni az államadósságát, valamint megteremtette a nagy ellátórendszerek átszervezését biztosító törvényi alapokat, ugyanakkor nekünk is szembe kell nézni az euróválság hatásaival. A magyar kormány változó gazdasági környezetben tartani fogja a Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban kitűzött 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt, amelyhez a korábban tervezett 550 milliárdos egyenlegjavításhoz képest 1000 milliárdos javulást vállal, így egyben a váratlan negatív trendek esetére alapot is képez.

A kormány a 2012. évi országvédelmi költségvetés megalkotásakor a kiadási oldalon takarékossági intézkedések bevezetését határozta el, másrészről az arányos és egykulcsos adórendszer megteremtésével együtt a költségvetés bevételi oldalán a tervezett költségvetési többlettel is finanszírozza a hiányt, valamint az államadósság-csökkentést. A 2012-es költségvetés célja - ahogy az már többször is elhangzott - a válságzónától való elrugaszkodás. Ennek megfelelően az államadósság jövőre tovább csökken 1 százalékkal, és a költségvetési hiányt is jóval a GDP-arányos 3 százalék alatt szeretnénk tartani.

A kormány javaslata alapján az országvédelmi költségvetésben Magyarország 5 fő célt tűzött ki maga elé a jövőre nézve. Ezek a célok a következők. Az első cél, hogy befejezzük a nyugdíjrendszer átalakítását úgy, hogy az teljes egészében a saját lábán álljon. Ez kell ahhoz, hogy garantáljuk a nyugdíjrendszer biztonságos működését és a nyugdíjak értékállóságát.

A második cél, hogy megkezdjük az egészségügyi alap saját lábra állítását, hiszen csak így lehet garantálni a rendszer működésének fenntartását és az ellátás biztonságát, mivel az előző kormányok idején az egészségügyi alapot gyakorlatilag szétverték, aminek folytán az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került.

Harmadik célként találhatjuk meg a költségvetésben, hogy befejezzük a munkát támogató adórendszer kiépítését, általánossá tesszük az arányos adózást, és az adózásban még meglévő kiskapukat be fogjuk zárni. Mindezt úgy fogjuk végrehajtani, hogy a változások miatt senkit nem érhet veszteség.

Negyedik cél, hogy megindítjuk az emberek visszaáramlását a segélyek világából a munka világába. 2011 júniusában a statisztikai adatok alapján 595 ezer ember élt Magyarországon jövedelempótló támogatásból, ami megítélésünk szerint teljes mértékben tarthatatlan, és ezt a számot legalább 200 ezerrel fogjuk csökkenteni 2012-ben.

Az ötödik cél pedig az euróválság negatív hatásainak elhárítása. Hogy miért is fogalmaztuk meg az ötödik célt, engedjék meg, hogy egy statisztikai táblázatból, a Stratégiai füzetekből, illetőleg Az államadósság szintje a GDP százalékában című statisztikai adatból idézzek néhány gondolatot. Az államadósság szintje a GDP százalékában rendkívül beszédes, hiszen 2002-ben ez 55,8 százalék volt, és ha továbbvisszük az évek folyamán, 2009-ben pedig már 78,7 százalékot ért el. Ugyanakkor 2010-ben már sajnálatos módon ez 80 százalék fölé emelkedett.

Amiről már képviselőtársaim is beszéltek, a devizahitelek aránya a teljes hitelállományon belül, megint nagyon beszédes a lakosság tekintetében, hiszen 2002-ben ez mindössze 3,3 százalék volt, viszont 2008-ban ez a százalékarány már 70,2 százalékra kúszott fel, és ez a növekedés tovább folytatódott még sajnos 2010-ben is.

(17.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás egyenlege a 2012. évi országvédelmi költségvetésben 750 milliárd forinttal fog javulni. Ez az egyenlegjavulás mit tesz lehetővé? - feltehetnénk a kérdést. Lehetővé teszi, hogy 2012-ben többletfinanszírozásban részesüljön a közbiztonság erősítése, az egészségügy átalakítása, az oktatás megújítása, a társadalmi felzárkóztatás különböző programjai, a gazdaságfejlesztés területe, valamint az állampolgárbarát jó állam intézményi struktúra. A kormány azzal számol, hogy az országot körülvevő kedvezőtlen európai és nemzetközi gazdasági környezet okán még hosszú távon is komoly kihívásokkal kell Magyarországnak szembenéznie. Ebből következően az árfolyamváltozásból fakadó kockázatok kivédésére a kormány teljes mértékben felkészült. Egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium a beterjesztett költségvetés alapjául szolgáló árfolyamszint mellett két további árfolyamszinttel kalkulálva modellvizsgálatokat végzett. A kormánynak így lehetősége adódott és adódik arra, hogy a kedvezőtlen gazdasági változások bekövetkezése esetén felkészülten, kész megoldásokkal reagáljon a kialakult helyzetre. Másrészt összesen mintegy 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot képez a kormány a váratlan pénzügyi kockázatok kezelésére.

Engedjék meg nekem, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetéből is néhány gondolatot hozzak a felszólalás kapcsán. Hiszen ez is rendkívül beszédes, mert a 2012. évi kiadási előirányzata 217,4 milliárd forint, a bevételi előirányzata 55,3 milliárd forint, a támogatása pedig 162,1 milliárd forint. Stratégiailag kiemelt területnek számít a közelebb az állampolgárokhoz szolgáltató közigazgatás, ugyanis a közigazgatás rugalmasabb működése érdekében a kormány megteremtette, megalakította és újjáépítette az államigazgatásnak ezt a területét. Ugyanis a területi államigazgatás átalakítása és integrációja eredményeként a közigazgatási hivatalok bázisán 2011. január 1-jével felállított fővárosi és megyei kormányhivataloknál 108,1 milliárd forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre a 2012. évi feladatok ellátásához.

A nemzetpolitika területén a határon túli magyarok programjának támogatása emelkedik ki, amelynek célja - ez a Bethlen Gábor Alap költségvetésében található -, hogy a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében nyújtson a kormány támogatást.

Kiemelném még az egyházak támogatását, hiszen több területen is támogatja a kormány az egyházak működését a kulturális tevékenység, hit- és egyéb oktatási tevékenység, kistelepülési és szórványegyházak, hátrányos helyzetű települések egyházi programjának támogatása, valamint az átadásra nem került ingatlanok utáni járulék formájában. Különösen kiemelt az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások fejezeti kezelésű előirányzata, amelynek költségvetési javaslata 1350 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 1350 millió forint támogatás finanszíroz.

Tisztelt Képviselőtársaim! E rövid összefoglaló után, hiszen már oly sok minden elhangzott, meggyőződésem, hogy akik nem támogatják az országvédelmi költségvetést, azok nem értik a válság alatt újraformálódó világ legfontosabb kihívásait. Így megfelelő válaszaik sincsenek erre. Számukra az egyedül elfogadható terápia az államadósság és a lakossági hitelállomány növelése, valamint a megszorítások politikája. Ez a politika az elmúlt 20 évben megdőlt, csőd közeli állapotba sodorta az országot. Ennek folytatása lenne a görög út, amit természetesen mi nem támogatunk. A kormány a 2012-es országvédelmi költségvetéssel ezt az utat fogja elkerülni. Az országvédelmi költségvetés biztosítja, hogy az euróválság negatív hatásai ellenére egyetlenegy magyar család életében se következzen be olyan fordulat, mint ami most Görögországban is tapasztalható.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)