Felszólalás adatai

Ezek közül a célok közül az egyik legsúlyosabb az idős generációt érinti, de talán még inkább azt a generációt, amelynek a tagjai most készülnek nyugdíjba menni. Éppen ezért kell befejeznünk az idei esztendőben a nyugdíjrendszer átalakítását, vagyis megoldani azt a helyzetet, hogy a nyugdíjkasszába befizetett összegek végre a nyugdíjak kifizetésére fordítódjanak, és ne másra. Amikor levonják tőlünk a nyugdíjjárulékot, amikor befizetjük azt, akkor végre biztosak lehessünk abban, hogy az nem egyéb dolgokra költődik el, hanem abból nyugdíjat fizet az állam.

A másik ilyen terület, amely hosszú évtizedek óta súlyos válságban, gondban van, az egészségügyi rendszerünk.

(9.00)

Erre is bőséggel szolgáltatott rossz példát a 8 esztendő szocialista kormányzás, és a tavaly elkezdett átalakítás az idei esztendőben reményeink szerint és a költségvetés jelen, látható számai szerint tovább folytatódik. Az egészségügyben is a saját lábra állítás a feladatunk, vagyis meg kell valósítanunk azt, hogy az egészségügyi befizetések végre elegendőek legyenek az egészségügyi szolgáltatásokra, a gyógyszerkassza elegendő legyen arra a gyógyszerkiadásra, amelyet az állami költségvetés ebből tud finanszírozni.

A harmadik, hogy szeretnénk talán a leginkább kézzelfogható és mindenki számára otthon is érzékelhető, a munkát támogató adórendszer kiépítését folytatni. Tudom, hogy ez a gondolkodásmód sok esetben nem találkozik ellenzéki képviselőtársaim gondolkodásával, hiszen itt egy olyan filozófia áll a történet mögött, hogy sokkal inkább a fogyasztást kell megadóztatni, mintsem a munkát. Ennek az aránya pozitív értelemben sokkal inkább a munka mellé kell hogy essen, vagyis sokkal kevesebb adót kelljen fizetni a munka után, és az állam a bevételeit sokkal inkább a fogyasztási adókból teremtse elő. Ez, az arányos adózás általánossá tétele és a kiskapuk bezárása, az adócsalók szigorú és kemény megbüntetése nem várathat tovább magára. Természetesen - és ez is jól látszik a mostani költségvetésből - úgy kell mindezt megteremteni és létrehozni, hogy nem érhet senkit sem veszteség. Nem véletlen, hogy a tervek között pontosan ott szerepel az is, hogy a minimálbért följebb kell emelni, és minden munkából megélni szándékozó családnak biztosítani kell azt a minimális jövedelmet, amely az élet feltételeit biztosítani tudja a számukra.

A negyedik ilyen cél, amely szintén kevés kritikát kap, azt gondolom, ellenzéki körből is - örömmel is tapasztalom, hogy erre olyan nagyon nem hallom a felszólalásokban a kritikát -, hogy a segély helyett munkát kell adnunk az embereknek. Az a lehetetlen állapot, hogy Magyarországon több mint félmillió ember jövedelempótló támogatásból, magyarul segélyből tengeti az életét, egy lehetetlen állapot. Éppen ezért is, azt gondolom, nagyon-nagyon helyes cél, hogy legalább 200 ezren legyenek az év végére azok, akik nem jövedelempótló támogatásból, hanem munkából kaphatnak jövedelmet.

Az euróválság negatív hatásainak a kivédése az ötödik olyan célja a magyar költségvetésnek, amelyet meg kell valósítanunk. Ez önmagában is bőséges feladatot adna a magyar kormánynak és a parlamentnek, de úgy gondolom, hogy valóban ezzel az előbb említett néggyel együtt van szükségünk most megfogalmazni a feladatainkat.

A családok oldaláról nézve a költségvetés jelenlegi állapotát, azt állapíthatjuk meg, hogy ami a családok számára az egyik legfontosabb dolog, azt mindenképpen tartalmazza ez a költségvetés, mégpedig azt, a családok azt szeretnék, minden családfő azt szeretné, ha a családját biztonságban tudhatná. Mi kell ehhez? Az kell hozzá, hogy biztos legyen abban, hogy a jövedelméből levont nyugdíjjárulék, egészségügyi járulék olyan helyre kerül, ahonnan azt ő valamikor, amikor arra kerül a sor, amikor az élete odaér, biztonsággal visszakaphatja, legyen az akár nyugdíj, akár egészségügyi ellátás. (Szűcs Erika közbeszól.) Éppen ezért az egyik leginkább biztonságot adó intézkedés az előbb említett két célnak a megvalósítása. De ugyanígy mondhatjuk a gyermeknevelés elismerését is, amely szerencsére az idei költségvetésben továbbra is ott szerepel, ott szerepel továbbra is az a lehetőség, hogy mindazoknak, akik gyermeket nevelnek, és munkából kapnak jövedelmet, a munkájukból lényegesen kevesebb adót kell befizetniük abban az esetben, hogyha gyermekeket nevelnek.

Magyarországon, ha így marad a születésszám, ahogy jelenleg áll, akkor a század végére 5,2 milliónyian leszünk. Ha így marad ez az állapot, akkor a század végére alig lesz olyan életkorú ember Magyarországon, akik a munkájukkal megtermelik az idősek számára a nyugdíjat. Éppen ezért, a gyermeknevelés elismerésének, az adózásban történő elismerésének a további fejlesztésére lesz szükség majd a jövőben. Az idei esztendőben nagyon markánsan és a tavalyihoz hasonlóan találhatjuk meg ezt a lehetőséget. Az idei esztendőben 500 milliárd az az összeg, amely a családok zsebében maradhatott ennek az új adózási rendnek a következtében.

A családok nem segélyre vágynak, hanem megélhetésre, és minden család biztos abban, hogy ezt a megélhetést nem a segélyből szeretné megkapni, hanem a munkából, az emberhez méltó tevékenység, a munka biztosítása pedig az állam feladata. Éppen ezért is üdvözlendő a Start-munkaprogram, amely már az idei esztendőben elindulva a jövő évben is sokaknak adhat becsületes, tisztességes munkából jövedelmet, és emberi méltóságuknak azt az elismerését, hogy nem az otthoni várakozásnak a díjazásaként kapják a segélyt, hanem lakóhelyük, lakóterületük, településük gazdagításáért, az ott végzett munkáért kaphatnak tisztességes jövedelmet. (Szűcs Erika közbeszól.) A segély mindig a bizonytalan jövőt jelenti, éppen ezért is kell erősítenünk azt a lehetőséget, hogy sokkal inkább a munka legyen ezeknek az embereknek a biztonságot adó jövőképük.

Tisztelt Országgyűlés! Én nagy-nagy örömmel üdvözlöm azt a gondolkodásmódot, amely a következő időszakban tovább emeli azoknak a területeknek az adóját, amelyek a normális élethez egyáltalán nem kellenek. Éppen ezért is a játékadó, az alkohol jövedéki adójának a további emelése, azt gondolom, segíthet bennünket abban, hogy ha már valaki mindenképpen ide akarja szórni a pénzét, akkor abból a köz minél jobban kaphasson vissza. Ezzel, a fogyasztási adó ezen területének a változtatásával és emelésével, azt gondolom, mindannyian egyetérthetünk.

Tisztelt Országgyűlés! Gondolkodásmódunk megváltoztatására van szükség. Látható ellenzéki képviselőtársaim felszólalásából is, hogy folyamatosan csak a régi biciklit tudják tekerni, a régi verkli hallatszik. Ehelyett egy egész másfajta, új gondolkodásmódra van szükség, és én azt kérem, és arra biztatom képviselőtársaimat, hogy bátran ismerkedjenek ezzel az új gondolkodásmóddal (Simon Gábor: Bátran! Ezt megjegyzem!), mégpedig azzal, hogy a világot más alapokra kell felépíteni, egészen más gondolkodásra van szükségünk, sokkal inkább az erkölcsi, morális világból kell keresnünk azokat a fogódzókat, amelyekre a jövőnket építhetjük, és ahhoz kell alakítanunk a költségvetésünket is, ennek az esztendőnek a költségvetését is - az én számomra ez látszik ebből a mostani törvénytervezetből.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)