Felszólalás adatai

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 2. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Göndör István jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Jávor Benedek, Dorosz Dávid, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szilágyi Péter, Szabó Timea, Szilágyi László országgyűlési képviselők a tegnapi napon írásban arról tájékoztatták az Országgyűlés elnökét, hogy kiléptek az LMP frakciójából. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a frakcióból kilépő képviselők a továbbiakban függetlenként folytatják munkájukat. A kilépéssel bizottsági tagságuk, tisztségviselői megbízatásuk, bizottsági elnöki, alelnöki tisztségeik is megszűntek.

Tisztelt Országgyűlés! A határozati Házszabály 17. § (4) bekezdése a következőket mondja, idézem: "A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legalább 3 napon belül bejelenteni a házelnöknek. E határidő elmulasztása esetén a képviselőcsoport megszűnését a házelnök a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával hivatalból megállapítja." Schiffer András úr bejelentése még nem érkezett meg az Országgyűlés elnökéhez.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szávay István képviselő úr, Jobbik: "Mindannyian székelyek vagyunk" címmel. Öné a szó, Szávay képviselő úr.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban nyilatkozatháború, diplomáciai vita robbant ki hazánk és Románia között a székely nemzeti jelképek használatával kapcsolatban. Az előzményekről annyit mondjunk el, hogy a hírhedt magyarellenes kovásznai prefektus még tavaly októberben jelentette fel Ráduly Istvánt, Uzon polgármesterét a székely zászló kitűzése miatt. Ezt később több feljelentés is követte, és a városvezetőt el is ítélte a Kovászna megyei törvényszék. Néhány héttel ezelőtt Tamás Sándor, a megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke arra kérte a Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések vezetőit, hogy szolidaritásuk jeléül, szolidaritást vállalva a megtámadott városvezetőkkel, szintén tűzzék ki a székely lobogót.

Egy héttel ezelőtt Magyarországon is elkezdődött ez a fajta szolidaritás, Szabolcs Attila XXII. kerületi polgármester és Németh Zoltán, a körzet országgyűlési képviselője tűzte ki a budafoki városházára a székely zászlót. Eközben ugye, fellángoltak az indulatok. Nyilatkozatháború kezdődött, és román elöljárók, a Székelyföld román elöljárói körlevélben tiltották meg a székely zászló használatát. Sőt, Csíkmadaras polgármesterét, Bíró Lászlót már a piros-fehér-zöld, címer nélküli, tehát a nem hivatalos zászló kitűzése miatt is 4 ezer lejre, azaz közel 300 ezer forintra büntették.

Ma egy hete Németh Zsolt államtitkár úr ezeket a lépéseket - nagyon helyesen, ritkán mondunk ilyet - az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak minősítette, és annak beszüntetését kérte a kormánytól. Államtitkár úr egyben arra is buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy vállaljanak szolidaritást, és minél több helyen tűzzék ki a székely nemzeti lobogót. Ennek a kérésnek elsőként egyébként Gyöngyöspata jobbikos vezetésű városvezetése tett eleget. Ezt követően a dolog már odáig jutott, hogy a bukaresti magyar nagykövet kiutasításával fenyegetőzött a román fél.

A zászlóügy kapcsán felmerült, napirendre került egy másik, rendkívül fontos kérdés, ez pedig a székely autonómia ügye. Egyes erdélyi és magyarországi politikusok úgy gondolják, hogy ezt a két kérdést nem jó, nem helyes összekapcsolni, mondván, hogy ezt a románok soha nem fogják támogatni. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a két kérdést igenis össze kell kötni, hiszen itt a székely zászló üldözésekor nem másról van szó, mint a közösségi összetartozás szimbólumának üldözéséről. A Jobbik számára, minden más magyar párttal ellentétben egyébként, ez soha nem volt kérdés, és soha nem volt ezzel kapcsolatban nem egyértelmű az álláspontunk. Megalakulásunktól kezdve elkötelezett támogatói vagyunk, ugye, a székely autonómiának és általában a külhoni magyar közösségek önrendelkezési törekvéseinek.

Örülünk, hogy úgy tűnik, lassan most már a kormány és a kormánypártok is kezdik egyértelművé tenni az álláspontjukat ebben a kérdésben. Mi az elmúlt két évben több alkalommal hiányoltuk a világos és határozott kiállást ezekben a kérdésekben. Németh Zsolt államtitkár úr, ugye, úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége az önrendelkezési törekvések, az autonómiatörekvések támogatása. Örülünk, hogy ezt mondta államtitkár úr, de azért fel kell rá hívni a figyelmet, hogy azért ez nem teljesen igaz. Ez akkor lett volna alkotmányos kötelezettségünk, ha önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, elfogadták volna azt a jobbikos módosító javaslatot, amely tételesen szerepeltette volna az új alaptörvényben, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit.

Tehát államtitkár úr most világosan és, úgy gondolom, a megfelelő módon reagált, erősen fogalmazva, világosan hozta nyilvánosságra a magyar kormány álláspontját. De azért lássuk azt is, hogy ez nem volt mindig így. Lássuk azt is, hogy a román fél azzal, hogy egy számára nem tetsző ügyben ilyen határozott eszközökhöz nyúlt, az bizony köszönhető nemcsak az elmúlt 2,5 év, hanem az elmúlt 22 év teljesen téves külpolitikai vonalvezetésének, amely folyamatosan arról beszélt, és folyamatosan attól félt, hogy jaj, jaj, jaj, nem szabad itt nekünk határozottan megfogalmazni az álláspontunkat, mert akkor azzal majd a külhoni magyar közösségeknek ártunk.

Tehát az autonómia ügye is szóba került ezzel kapcsolatban. Ugye, március 10-én a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen szervez autonómiatüntetést, és ezzel egy időben, március 15-én fél 4-től a székelyföldiek társulata a román nagykövetség előtt szintén tüntetést szervez. Én buzdítom a kormánypártokat és a Fidesz képviselőit, hogy ha ennyire egyértelmű az önök részéről a kiállás, akkor jöjjenek el, legyenek önök is ott, hívják fel a híveiket is, hogy jöjjenek el erre a tüntetésre. Ne várjuk ezt az MSZP-től meg az LMP-től, tudjuk, hogy az ő képviselőik hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Az LMP, ugye, román zászlót szeretett volna szolidaritásból kitűzni a XI. kerületi önkormányzatnál, az MSZP-s nyilatkozatokat meg hallhattuk az utóbbi időben Szanyi Tibortól vagy akár Gyurcsány Ferenctől is.

Hol vannak ma azok a balliberális véleményformálók és véleménydiktátorok, akik "cigány vagyok" meg "zsidó vagyok" táblával a nyakukban rohangáltak szolidaritásuk jeleként? A mai napon, úgy gondolom, minden magyar embernek egy kicsit székelynek kell lennie. (Az elnök csenget.) Emeljük fel a székely lobogót szolidaritásunk jeleként (Suhajda Krisztiánnal felemeli.), és azt kérem a Ház vezetésétől, hogy ezt a székely lobogót az Országház épületére is tűzzük ki mindaddig, ameddig ez a szimbolikus agresszió a Székelyföldön véget nem ér.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik, szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében... Igen, Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön felszólalásának az volt a címe, hogy mindnyájan székelyek vagyunk, ezzel is kifejezve szolidaritásunkat az Erdélyben élő magyar nemzettársainkkal. Szerencsére nem csak mi fejeztük ki. Lehet, hogy rosszul mondom a nevét, de Lucian Mandruta, ő egy híres televíziós személyiség Romániában, azt mondta: "Ma én is székely vagyok". Ott a saját megyéjében az első székely. Nagyon-nagyon jónak tartom, hogy nagyon sokan vannak Romániában, nem magyarok, hanem romániai románok, akik elutasítják a kormánynak és egyes kormányzati politikusoknak ezt a politikáját, amelyik nem hajlandó figyelembe venni azt a sok-sok százezer magyart, aki ott él, akinek szülei, nagyszülei és dédszülei is ott éltek.

De nemcsak ő, hanem mások is megszólaltak a magyarok mellett Románián belül, hogy megvédjék a székely zászló használatát. Volt egy Sabin Gherman nevű kolozsvári publicista, ő azt mondta, hogy a regionális jelképeknek Romániában hagyománya van, így a székely zászlónak is, és hogy milyen szép volt, amikor Victor Ponta miniszterelnök Olténia megye zászlaját saját maga, saját kezűleg tűzte ki egy hegy csúcsára. Ott és akkor a miniszterelnök úr, úgy látszik, hogy ezeknek a regionális jelképeknek, megyei jelképeknek adott lehetőséget, és támogatta volna.

(9.10)

Szent István intelmeit ismerjük, amelyeket Imre fiához intézett, hogy az egyszokású nemzet gyenge, a sokszokású nemzet erős. Jó lenne, ha ez felismerésre kerülne sok-sok román politikusban is, és a gyűlölet szítása, a gyűlölet keltése helyett az ott élő és a román állam részét képező, román állampolgárként ott élő, adót fizető, embereket gyógyító, házat építő, termelésben részt vevő állampolgárokat ugyanúgy igyekezne megbecsülni, és ugyanúgy az ő magyarságukat is tiszteletben tartaná. Ha ezt a Szent István-i eszmét tudnák követni, akkor rájönnének, hogy ez Romániát, a román államot is csak erősíti, hogy ott magyarok élnek és dolgoznak nagyon-nagyon régóta. Azt egy másik publicista írta, pontosabban a Tiszta Romániáért egyesület portálján jelent meg, hogy milyen igazságtalan dolog az, hogy valakik itt tagadják Székelyföld létezését, és szintén egy román cikkben olvastam azt, hogy nem felejthetik el az ott élő románok, hogy a magyarok védték meg a tatártól és a töröktől Erdély földjét, ami most Romániához tartozik, éppen ezért a magyarokkal szemben sokszor inkább a köszönet hangján szólhatnának, mintsem a gyűlölet hangján.

Tehát más esetekben mi is találkozunk azzal, hogy zászlókat kitűznek. Önök is talán látták, én is, ahogy most jöttem befelé, volt egy ház, amin olasz zászlót láttam, nagyon sok házon szoktunk tibeti zászlókat látni, látjuk azt, amikor valamilyen egyesületeknek, mozgalmaknak akár mellrák vagy más elleni zászlóját kitűzik, akár közintézmények is, akár hidakat is ilyen zászlókkal borítunk be, különböző nemzetközi szervezeteknek, az ENSZ-nek, másnak, fesztiváloknak a zászlói sokszor megjelennek közintézményeken, sokszor megjelennek közterületeken. Ez teljesen bevett szokás mind Magyarországon, mind az Európai Unióban - az Európai Unióban, amelynek Románia is része. Én úgy gondolom, hogy teljes mértékben természetes és elfogadható lenne, hogy az ott lévő, akár megyei szimbólumot, akár a székelyeknek a szimbólumát így, mint egyfajta kulturális összetartozásnak a részét elviselje Románia. Hiszen ne feledjük el, hogy azon a területen az 50-es, 60-as években, húsz évig valamiféle autonómia már volt egyszer az ott élő magyaroknak, az ott lévő székelyeknek, amit később a Ceauşescu-rendszer rombolt szét.

A magyar kormánynak természetesen nemcsak a székelyek, magyarok megvédése a feladata, hanem a közösségi autonómiáért való fellépés is. Az alaptörvény D) cikke mondja ki, hogy támogatjuk a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását. Egy magyar kormány tehát, legyen bármilyen színezetű, nem is választhat ebben a kérdéskörben, mindenképpen az ott lévő magyaroknak a területi, közösségi autonómiáját kell hogy elősegítse, nyilvánvalóan békés eszközökkel. Valljuk meg, hogy ha néhány, valószínűleg rossz szándékú román politikusnak nem lett volna ilyen félresikerült vagy - inkább úgy mondom - gyűlöletkeltő megnyilvánulása, minden szépen és rendben folyt volna. Nem azért tűzték ki azt a székely zászlót sehol sem, mert bármilyen román politikussal vagy román közösséggel szemben tették volna ezt, csupán a nemzeti közösségüknek a jelzésére, mint ahogy máshol is városok, megyék, különböző területek kitűzik a saját zászlóikat, ez lett volna ez is. Ha ebben nem kívánnak valamiféle politikai csetepatét egyes román szereplők, és valljuk meg, hogy azok a törekvések, amelyeket a székelyek az autonómiatörekvésekben kinyilvánítanak, teljesen bevett Európában, legyen szó Dél-Tirolról, legyen szó Skóciáról, flamandokról és vallonokról, baszkokról vagy katalánokról, az Európai Unióban hasonló jogállással nagyon sokan rendelkeznek, éppen ezért lenne jó, ha a román politika is így tekintene a magyarokra, és azt engedné nekik, hogy magyarként legyenek jó állampolgárok, a románok minél jobb románok, a magyarok pedig minél jobb magyarok lennének Romániában, ez szolgálná annak az országnak is az érdekét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-12      Ülésnap adatai