Felszólalás adatai

DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! A párttörvény 1989-ben született, ez a törvény nyilván magán viseli a keletkezésének időszakában jellemző legfontosabb jegyeket. 1989-ben nem a pártok gazdálkodására kellett helyezni a hangsúlyt, hanem a pártok szabad alapítására és a pártok működésének a megteremtésére. Magyarországon az alkotmány szerint a pártok részt vesznek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, ez alkotmányos funkciójuk. Természetesen nem mindegy, hogy ezt az alkotmányos funkciójukat hogyan látják el a pártok, illetve hogy az őket szabályozó törvényben milyen garanciák vannak a gazdálkodásukra vonatkozóan. 1989 óta többször lett volna alkalom arra, hogy a párttörvénynek a vonatkozó, a gazdálkodást előíró rendelkezéseit korszerű szabályozással váltsa fel a parlament, ez azonban mind ez ideig nem történt meg.

A miniszterelnök úr idén áprilisban kérte a tárcánkat arra, hogy dolgozzuk ki a pártok gazdálkodásával kapcsolatos szabályokra vonatkozó módosító javaslatot. Ennek során természetesen hasznosítottuk az Állami Számvevőszék javaslatát is, többszöri egyeztetést folytattunk az Állami Számvevőszékkel annak érdekében, hogy olyan szabályozás szülessen, amely eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során feltárt hiányosságok miatt megállapított. Ez a javaslat a következő fő elemeket tartalmazta: egyrészt a pártok tekintetében alkalmazandó könyvvezetési és beszámolási kötelezettség átalakítását, ennek keretében a kettős könyvvitel bevezetését, másrészt a pártok finanszírozására irányadó rendelkezések körének áttekintését, harmadrészt a kampányfinanszírozás témakörének újraszabályozását, például a jelöltenként maximum 1 millió forintos kampányköltség átgondolását. A következő ilyen elem az állampolgári adományok közzétételére vonatkozó értékhatár leszállításának a kérdése volt, de felmerült a párt által alapított gazdasági társaságok tevékenységi körének korlátozása is, valamint a párt bevételeinek az újraszabályozása. A tervezetet a tárca elkészítette, de tudni kell azt, hogy a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok is annak a párttörvénynek a részei, amelynek a módosításához kétharmados jelen lévő országgyűlési képviselői szavazatszám szükséges.

Az itt ismertetett egyes konkrét javaslatok kapcsán a pártok között véleményeltérés alakult ki, így például abban a kérdésben, hogy szükséges-e a kampányköltséget felemelni, és ha igen, akkor ezt milyen összeggel tegyük meg. A másik ilyen kérdés az, hogy a pártadományok nevesítésénél mi legyen az az összeghatár, amelyet az egyes pártok szükségesnek és kívánatosnak tartanak. Ezekkel a felvetésekkel azt szeretném jelezni, hogy a párttörvényre vonatkozó, a tárcánk által elkészített módosító javaslat alternatív megoldásokat tartalmaz annak érdekében, hogy ezek az alternatívák lehetőséget adjanak az egyes pártoknak, frakció-képviselőknek arra, hogy ehhez viszonyítva foglaljanak állást ebben a kérdésben. Nagyon remélem, hogy a pártfinanszírozásnak ezek az elemei találkoznak a frakciók elképzeléseivel, és nagyon remélem azt is, hogy ebben a kérdésben minél előbb döntés születik.

Köszönöm az elnök asszonynak azt a javaslatát, hogy a Magyar Demokrata Fórum szintén benyújt egy ilyen jellegű javaslatot. Ezt a javaslatot a tárcánk természetesen szintén meg fogja vizsgálni, és ha lehetőség nyílik rá, akkor beépítjük a kormány által javasoltba.

Csak a kampány kérdésére vonatkozóan pedig egyrészt azt tudom mondani, hogy ezt a problémát véleményem szerint nem lehet kiemelni és önmagában kezelni, másrészt pedig arra is felhívom a figyelmet, hogy a kampány finanszírozása kapcsán valóban sürgető az idő, ebben minél előbb döntésnek kellene születnie.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)