Felszólalás adatai

Azért én azt gondolom, hogy a két háború közötti időszak magyar politikája iránymutató kell hogy legyen, és valóban engedtessék már meg, hogy ne tapsikoljunk annak, ahogy meg is nyugtatott minket ráadásul Csóti György képviselőtársam, hogy Szlovénia nem jár rosszul, mert gyakorlatilag többet fizet be, ezért többet is kap. De bocsánatot kérek, mi meg jól járunk? De bocsánat, mennyibe kerül? Hangozzék már el ez, kedves miniszter úr! Hangozzék már el az pontosan! Gondolom, Németh Szilárd képviselőtársam fontos instrukciót mondhat a miniszter úrnak ebben a honvédelmi kérdésben, biztos, hogy rászorul, látom, hogy telefonálgatnak buzgón. De hadd kérdezzem már meg: mennyibe kerül ez, miniszter úr? Azért elnézést kérek, a törvényjavaslatok indokolásában azért illene már valamit írni, valamit legalább a pénzügyi következményekről. Elolvastam az általános indokolást, a részletes indokolást is. Itt a következő fordulat szerepel: az 1996-os megállapodás módosítására azért van szükség, hogy annak a 3. cikke ne jelentsen jogi akadályt a Szlovénia légterében ellátandó légi rendészeti feladatok előtt. Tehát magyarul, mint egy természeti csapás, közli, hogy el kell látni Szlovénia légvédelmét Magyarországnak, ezért kell módosítani ezt a megállapodást - de miért kell ez így? Kinek a fejében fogant meg ez a gondolat? Vagy lehet, hogy a szlovének aranyosak voltak, és megkértek minket, de nem kellett volna leülni velük tárgyalni, hogy kedves szlovén barátaink, tulajdonképpen nagyon szeretünk benneteket, de ti is megszállva tartotok magyar területet, a Muravidéket. Nagyon jól ismerik, szerencsére az egyik legrendezettebbnek mondható viszonyrendszert találjuk a szlovéniai magyarság tekintetében, csak azért gondolom, a miniszter úr is tisztában van azzal, hogy ugyanúgy fogynak a szlovéniai magyarok, mint a délvidéki magyarok, sőt megjelent, már megjelent az elmúlt években sajnos a kézzelfogható türelmetlenség, a kézzelfogható diszkriminációs elemek a magyar nyelv használóival szemben az ősi szállásterületeiken. Tehát engedtessék már meg, hogy ne örvendezzünk ennek.

És akkor hadd tegyem fel én is azt a kérdést, amit Lenhardt Balázs elmondott: miért nem azzal foglalkozunk, hogy a Magyar Honvédség harcképességét a magyar területek védelmére erősítsük? Hadd tegyek fel néhány érdekes kérdést. Többek között nemrégiben olvastam, és azt hiszem, ez publikus hír, nem árulok el vele hadititkot vagy államtitkot, hogy ha jól tudom, jelenleg a Magyar Honvédség üzemképes, engedélyekkel rendelkező harci helikopterekkel nem rendelkezik. Remélem, megcáfol, miniszter úr, és elmondja, hogy igen, illetve ez nincs így, mert - nem tudom - legalább 10 harci helikopterünk van. Szerintem az is kevés lenne, mondjuk, akár egy Szeged városának a megvédésére, de nem biztos, hogy én vagyok a leghivatottabb ezt eldönteni. Egy biztos: ha jól tudom, nincs ilyen helikopterünk. Most ez innen kezdve nagyon rosszul hangzik. És akkor minket ne próbáljanak már azzal ámítani, hogy most itt ájuljunk el az örömtől, hogy végre megvédhetjük Szlovéniát. Bocsánat, Magyarországot védjük meg! Magyarország hadseregét a trianoni békediktátum szintjére süllyesztették, nem önök természetesen, hanem, ugye, sajnálatos módon azok a hazaáruló kormányok, amelyek 2010 előtt azt a pusztítást végezték azon magyar hadseregben, amely 1990-ben 135 ezer fős hadsereg volt. Nem mondom, hogy a világ legjobb hadserege volt, de voltak harckocsijaink, voltak rakétadandárjaink, voltak komoly, bevethető légideszanterőink. Ma már gyakorlatilag, azt kell mondanom, tényleg nem mondom ki azt a szót, hogy virtuálissá vált, mert nem akarom lebecsülni. Tehát látjuk, érzékeljük az erőfeszítéseket, amelyeket a mostani kormány tesz a Magyar Honvédség harckészségének növelése érdekében, de ezeket, engedtessék már meg, egyelőre elégtelennek vagy legalábbis éppen csak elégségesnek tekintsük, tehát mi szeretnénk növelni ezeket a harcértékeket.

Nagyon jól tudjuk, azért ne ámítsuk el magunkat, az, hogy a NATO-szövetség tagjai vagyunk, Szlovénia is az, Szlovákia is az, Románia is az, ettől még azért, elnézést kérek, ha jól tudom, Görögország és Törökország is tagjai a NATO-nak, és egymást nem túl szerető államokról van szó, már többször majdnem háborúba keveredtek egymással, és nagyon komolyan ügyelnek arra, hogy a hadseregük erejét fejlesszék, figyelemmel arra, hogy olyan történelmi konfliktusaik vannak a szomszédos államokkal, amelyeket valószínűleg a NATO kedves szövetségi rózsaszín homálya nem fog megoldani. Tehát ezt nekünk kell megoldanunk, tehát nekünk készülnünk kell arra, hogy ha és amennyiben esetleg bármelyik szomszédunk az elcsatolt területen élő magyarság életére tör, akár túl, Kárpátalján is, akkor bizony a Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő csapásokat mérjen, és ehhez segítségül hívja az ottani cikk szerint a NATO egyéb, a NATO-hadsereg tagjait is. Ilyen lehetőség lett volna a Délvidéken a magyarság megvédésére 1998-ban, ezt a lehetőséget kihagyták. Most Kárpátalja tekintetében ezt a lehetőséget semmilyen módon nem szabad elhalasztani.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(14.20)