Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Az előttünk fekvő jogszabály, ahogyan államtitkár is mondta, lényegében sok izgalmat azért nem fog kiváltani, vagy legalábbis azt hiszem, de mégiscsak számos helyen pontosít, illetve olyan módosításokat tartalmaz, amely vagy egyszerűsít eljárásmeneteket, vagy éppen bírósági, alkotmánybírósági döntésből következő jogszabályi változtatásokat vagy pontosításokat igényel.Azt gondolom, hogy az a kérdéskör, ami a hároméves, illetve hatéves kortól kezdődő óvodába, illetve iskolába járást érinti, abból a szempontból mégiscsak megfontolandó, hogy az elmúlt időszak kellőképpen bizonyította azt, hogy az óvoda egy nagyon komoly szocializációs helyszín, és az onnan kikerülő gyerekek esetében jóval kisebb a lemorzsolódás veszélye, a majdani iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azon gyerekeknél, akik ezt kevésbé teljesítik. Ebből a szempontból viszont azért nem megnyugtató az a statisztikai adat, hogy a hároméves gyerekek mintegy 10 százaléka nem kezdi meg az óvodát, és ilyen értelemben a későbbiekben jelentős hátrányokkal kell szembenéznie.

Az iskolaérettség szempontjából is azt gondolom, hogy helyes az, ha a hatéves kort egy fontos bemeneti időszaknak tekintjük. Annál is inkább, mert sok középiskolában általános és elterjedt gyakorlat az úgynevezett nyelvi előkészítő évfolyam, ilyen értelemben tehát a négyosztályos gimnáziumok igazából ötosztályos gimnáziumok, és ebből következően az érettségi tényleges megszerzése is értelemszerűen kitolódik. Ha ez párosul azzal, hogy az iskolába lépés időkerete vagy időpontja is tolódik, akkor egész egyszerűen a tényleges középiskolai befejezések lehetősége életkori szempontból jelentősen kinyúlik, elnyúlik, illetve arról nem is beszélve, hogy tinédzserkorban meg elég komoly elkülönülés következik be a tekintetben, hogy valaki, mondjuk, éppen 14 vagy 12 éves, de lehet, hogy egy osztályba is járnak. Ez sok szempontból, különösen bizonyos készségtárgyaknál eltérő hozzáállást és viszonylag sok konfliktust is tud okozni.

A magántanulói jogviszony kérdésében, azt gondolom, szintén szükséges pontosításokat tenni, hiszen az az egységes szabályozás, amit szeretnénk elérni, pontosan azért van, ahogy államtitkár úr is említette, mert jelenleg hihetetlenül széles skálán mozognak az egyes intézmények ilyen típusú döntései. Maguk az iskolák döntenek per pillanat arról, hogy kinek engedélyezik, kinek nem engedélyezik. (Arató Gergely közbeszólására:) Majd nyilvánvalóan Arató képviselő úr is fog szót kapni. Ebből a szempontból viszont valóban az van, hogy sok esetben olyan esetben sem kapják meg a gyerekek, ahol indokolt lenne, más esetben pedig úgy kapják meg, hogy semmilyen különösebb indok nem szól emellett. Jó, ha azt megjegyezzük, hogy valamikor a magántanulás lehetősége eredetileg az élsportolók, a tehetséges művészi képességgel bíró gyermekek vagy tartósan beteg gyermekek számára lett kitalálva. Mára emellett vagy inkább ehelyett, ez nézőpont kérdése, jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik vagy külföldi tartózkodás okán  ez nyilván kellően méltánylandó , családi okokból magántanulók, vagy nem egy esetben előfordul az is, hogy az iskolák a problémás gyerekeket ilyen értelemben próbálják kivezetni a rendszerből.

Tehát az eredeti szándékhoz képest jelentősen átalakult, és azt gondolom, hogy e tekintetben mégiscsak érdemes lenne valami egységesebb szabályozást alkalmazni. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek szocializációja szempontjából szintén fontos, hogy a saját korosztályuk körében legyenek, ott nevelkedjenek, az együttélés számos írott és íratlan normáját megismerjék, megtanulják.

A magántanulói jogviszony ebből a szempontból sok szempontból nehézséget okoz. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy megszüntetnénk a magántanulói státuszt, hanem egyszerűen arról van szó, hogy ennek az engedélyezése, elbírálása más módon történik, mint eddig volt, és a magántanulói jogviszony elnevezést az egyéni munkarend váltaná fel.

Azt hiszem, az is egy helyes törekvés, hogy abban az esetben, ha a tanulók alaptörvénybéli jogának sérelmével járó tájékoztató tevékenység történik iskolában, és ezzel kapcsolatosan az iskolák vezetői meg nem lépnének fel vagy nem teszik meg azt a szükséges intézkedést, amit egyébként a hatályos jogszabályok is előírnak, akkor e tekintetben lesz mód és lehetőség, hogy ilyen esetben az intézményvezető felelősségét világosan és egyértelműen meg lehessen állapítani, és ezzel kapcsolatban lépéseket is lehessen tenni.

Államtitkár úr beszélt arról, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyerekek, tanulók ellátásával kapcsolatban milyen pontosításokat írt elő az Alkotmánybíróság, milyen további garanciális elemeket, ezek mind most bekerülnek a törvénytervezetbe.

Az intézményvezetői kinevezéssel kapcsolatban kifejezetten helyesnek tartom azt, hogy csökkentjük a bürokrácia lehetőségét. Ugyanis egyszerűen arról van szó, hogy most per pillanat… (Tordai Bence közbeszólására:) Azonnal, most elmondom, ha képviselő úr figyel, akkor meg fogja tudni. Per pillanat az iskolai szabályozásban az az előírás van, hogy a pályázatokat véleményezi a tantestület és véleményezi a foglalkoztatottak közössége. Ez utóbbi a tantestületet is magában foglalja, plusz magában foglalja természetesen azokat az iskolai dolgozókat is, akik viszont nem pedagógus-munkakörben vannak. Tehát lényegében egy intézmény esetében kétszer kell az eljárást lefolytatni. Itt lényegében egyszerűen csak annyit teszünk, hogy a foglalkoztatotti kör, amely magában foglalja, még egyszer mondom, a tantestületet is, az véleményez, és nem kell kétszer megismételni ezt az eljárási procedúrát.

Helyes az, hogy az egyéb kategóriák között szerepel az, hogy az óraadók heti óraszáma 10 helyett 14 órát is tartalmazhat. Számos olyan tantárgy van az iskolák esetében, amely ezt igényli, tehát óraadók jelenlétét, úgyhogy ebből a szempontból ez az iskolák, oktatási intézmények stabilabb és kiszámíthatóbb működését tudja garantálni. S természetesen azt is jegyezzük meg, ami eddig nem szerepelt jogszabályban, de most igen, ez a bizonyos bérgarancia-törvény módosítása: abban az esetben, ha magániskolánál valamilyen probléma történne a foglalkoztatás szempontjából, az egzisztenciális biztonságot az állam garantálja az ottani pedagógusok és dolgozók számára.

Összességében azt gondolom, hogy a törvény jó lépéseket tartalmaz, jó irányokat jelöl ki. Tisztelettel kérem majd a képviselő urak és hölgyek támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)