Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A háromnapos vita végén engedjék meg, hogy első helyen köszönetet mondjak mindenkinek, aki hozzászólt a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslat vitájához. Azt gondolom, hogy ezek a hozzászólások segítettek annak értelmezésében, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet a kormányzat 2010 óta követ, és amely meghatározza a 2020-as költségvetést is, milyen eredményeket ért el. Azt gondolom, sikerült tisztázni, hogy nemcsak az államháztartás hiányát tudtuk a maastrichti szint alá szorítani, és az államadósságot egy érdemi, csökkenő pályára állítani, hanem azt is, hogy mindezt az ország úgy érte el, hogy a munkahelyek száma és a keresetek jelentősen növekedtek. Emlékeztetnék arra, hogy több mint 800 ezer fővel növekedett a foglalkoztatottak száma, és a reáljövedelmek az elmúlt években kimagasló mértékben növekedtek.

E tekintetben engedjék meg, hogy reagáljak Balczó képviselő úr hozzászólására, mely szerint a fogyasztási adatok tekintetében csak Bulgária áll rosszabbul. Ugye, tényszerűen el kell mondani, hogy a lakosság jövedelme (Néhány képviselő a sorok között beszélget.  Az elnök csenget.), a lakosság jelentősen növekvő jövedelme egyrészről többletfogyasztást indukál, de másrészről a megtakarítások növekedését eredményezi, lásd: az új lakossági állampapír sikere, és harmadrészt többletberuházásokat indukál, lásd: a családi otthonteremtési kedvezménynek is köszönhető lakásépítési felfutás. Ezért célszerű az, és köszönöm az észrevételeket, hogy megnézzük, milyen reálbér-növekedés valósult meg, és hogyan lehet ezt 2020-ban továbbvinni.

Ezen gazdaságpolitika eredményének tartom azt, hogy nemcsak az államháztartási mutatók alakultak jól, a foglalkoztatási mutatók alakultak jól, hanem értelemszerűen ezekkel összefüggésben egy érdemi gazdasági növekedést tudtunk elérni, és bízom abban, hogy az elmúlt napokban azt is tisztáztuk, hogy ez az érdemi gazdasági növekedés a versenytársakhoz, a régiós országokhoz képest is jelentős volt, és az Európai Unió centrumországaihoz való fölzárkózást eredményezte.

Ez az a gazdaságpolitika, ami tehát meghatározza a 2020-as költségvetést, ez az a gazdaságpolitika, ami a tényszámok alapján, és nem különböző kommunikációs szlogenek alapján azt mutatja, hogy az eddigi erőfeszítéseink sikeresek voltak.

Mi van ezen gazdaságpolitika fókuszában, ami tehát a 2020-as költségvetésben is tetten érhető? Három szóval ha jellemezhetem a gazdaságpolitikát értékrendjét illetően: munka, család, biztonság.

Munka. Említettem, hogy milyen többletfoglalkoztatási, illetőleg kereseti adatokat láthatunk. A 2020-as költségvetés azzal számol, hogy nemzetgazdasági szinten a nettó átlagkeresetek 8 százalék fölött növekedhetnek. Ez a keresetnövekedés a lakosság, a családok széles rétegeit érintheti. Egyértelműen vissza kell utasítsam azt, hogy a múltban, illetőleg a 2020-as költségvetésben a társadalmi szétszakadás lenne tetten érhető. Emlékeztetnék arra, hogy a 2020-as évtől a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékkal emelkedik. Akárhogy is alakul az infláció  voltak olyan vélemények, melyek szerint 3 százaléknál nagyobb is lehet az infláció , tehát akárhogy is alakul az infláció, a legalacsonyabb kereseti kategóriákban is érdemi reálnövekedést várhatunk 2020-ban, hasonlóan az előző évekhez.

Ezen bérnövekedés egyik forrása lehet a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése, amely a gazdaságvédelmi akcióterv részét is képezi, és amely eredményeként 2020-ban, amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, mintegy 310 milliárd forintnyi forrás marad a munkáltatóknál, ami fedezetét jelentheti részben a béremelkedéseknek.

Nemcsak a versenyszférában számolunk béremeléssel, hanem a közszférában is. Az államháztartásban dolgozók bérére a benyújtott költségvetésitörvény-javaslat értelmében 238 milliárd forint többlet juthat. Megemlíteném ezen többletek között az ápolók béremelését, ahol már konkrét döntés van: 2020 januárjától 14 százalékkal emelkedik az ápolók fizetése, novemberben pedig újabb 20 százalékos béremelkedés valósulhat meg.

(12.00)

Ezenkívül számos területen kerülhet sor még béremelésre. Az összes, 238 milliárd forintos béremelési tételen belül van egy mintegy 152 milliárd forintos olyan tétel, amely később eldöntendő béremelések fedezetét képezheti.

Ha a második alapértéket kell kiemeljem az irányból, a gazdaságpolitikából, az értelemszerűen a család kell legyen. Nem véletlen, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot a családok támogatásának növelésével jellemezzük a legtöbb alkalommal. A 2228 milliárd forintot közelíti meg az az összeg, amelyet összességében a családok támogatására javasol a kormány 2020-ban fordítani. 2019-hez képest a növekmény 224 milliárd forint. Akkora összegekről, akkora tételekről beszélünk, amelyeket szinte nehéz értelmezni. Engedjék meg, hogy ezen nagy számból három tételt emeljek ki.

Először is a családi kedvezmények összege, amelyek 2011 utáni szabályváltozások eredményeképp érhetőek el a gyermeket nevelő családok számára, 2020-ban már 360 milliárd forintot tehetnek ki. A második tétel, ami egy új elem az eddigi költségvetések sorában, a négygyermekes anyák szja-mentessége, hiszen a családvédelmi akcióterv részeként 2020. január 1-jétől a négy gyermeket nevelő anyák munkavállalás esetén nem kell hogy személyi jövedelemadót fizessenek, ez 20 milliárd forintot meghaladó összeget hagy a négygyermekes anyáknál. Harmadikként pedig a 2228 milliárd forintos családtámogatásból a lakástámogatások összegét említeném meg. Itt is jelentős növekménnyel számolhatunk, közel 300 milliárd forintot tehet ki a lakástámogatások összege, ezen belül új, 2019 júliusától érvényesülő, 2020 egészében hatását kifejtő elemként jelenik meg például a falusi CSOK.

Harmadik elemként a gazdaságpolitika értékei közül a biztonságot említettem. Azt gondolom, hogy nem kell hangsúlyozni a biztonság fontosságát, nemcsak az egyének, nemcsak a családok szempontjából, hanem a gazdaságok szempontjából sem, hiszen egy-egy beruházási döntés meghozatalakor a vállalkozások is mérlegelnek a tekintetben, hogy mely országok, mely régiók tekinthetők biztonságosnak, és melyek azok a térségek, ahol bizony jelentősebb biztonsági kockázatokkal kell kalkulálni. E tekintetben is előrelépést, illetőleg a biztonság megőrzését szavatolja a 2020-as költségvetésitörvény-javaslat, hiszen 174 milliárd forinttal növeli a biztonsági jellegű kiadások összegét a 2019-es szinthez képest.

A három kiemelt területen túl jövő évben számos fontos területen számolhatunk még többletekkel. Így amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormányzat javaslatát, egészségügyi célokra 184 milliárd forinttal, oktatási célokra 48 milliárd forinttal, kulturális célokra 42 milliárd forinttal, kutatás-fejlesztési célokra 32 milliárd forinttal több állhat rendelkezésre 2020-ban, mint 2019-ben.

Természetesen ezeken a területeken vannak még feladataink. Ilyen értelemben az ellenzéki hozzászólások azon részét tudom értelmezni, amelyek arról szólnak, hogy a versenyképesség növelése érdekében, az egészséges lakosság arányának növelése érdekében akár az egészségügy, akár az oktatás területén van feladatunk, azokat az állításokat viszont egyértelműen vissza kell utasítsam, amelyek arról szóltak, hogy az államháztartás stabilitását vagy a családok támogatásának növelését egyes területek finanszírozásának kárára érte volna el a kormányzat. Azok a növekmények, amelyeket az említett területeken említettem, 2010-hez képest nemcsak nominális, hanem reálértelemben is növekvő kiadásokat mutatnak, akár az oktatás, akár az egészségügy, akár a kultúra, akár a többi említett terület számait vizsgáljuk.

A növekmények tekintetében engedjék meg, hogy a nyugdíjakra is reagáljak, hiszen a vitában sokan arról szóltak, hogy a nyugdíjasok mintegy vesztesei lehetnek a jövő évi költségvetési javaslatnak. Az egyik ilyen érv ahhoz kapcsolódott, mely szerint az infláció nagyobb lehet a kormány által kalkulált mértéknél. Először is engedjék meg, hogy rögzítsem, a tényszámok alapján 2010 után a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal növekedett, hiszen voltak olyan évek, amikor a tervezett inflációt és a ténylegesen megvalósult nyugdíjemelést alulmúló tényinfláció valósult meg. Mindez tehát a nyugdíjak reálértékének növekedését eredményezte, ezen reálérték megőrzésére fókuszál a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, és a reálérték megőrzésén túl számolunk azzal, hogy a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémium kifizetésére nyílhat lehetőség.

Összességében tehát nyugdíjakra 2020-ban 136 milliárd forinttal többet különít el a költségvetésitörvény-javaslat, mint 2019-ben. Ezen többleteket, illetve említett adócsökkentéseket akkor tudjuk elérni, ha a gazdasági növekedésünk 2020-ban is az Európai Unió átlaga felett tud maradni. A beterjesztett törvényjavaslat 4 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál. Természetesen látjuk azokat a veszélyeket, amelyek a világgazdaságból érhetik el Magyarországot, természetesen a magyar gazdaság nyitott jellegét illetően tudjuk azt, hogy a világgazdasági, európai uniós gazdasági folyamatok törvényszerűen hatnak a magyar gazdaságra, épp ezért a jövő évi többletek, a jövő évi adócsökkentések biztosítása érdekében egy olyan gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el a kormányzat, amelynek számait a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatba beépítettük. Ez tehát az egyik fontos elem annak érdekében, hogy az említett többletkiadásokat, többlet-adókedvezményeket tudjuk érvényesíteni. Ez a gazdaságvédelmi akcióterv mintegy 500 milliárd forintos hatásával azt hivatott szolgálni, hogy a gazdaság bővülése az európai uniós átlagot mintegy 2 százalékponttal meghaladja.

A második fontos biztonsági elem a tervezett többletek és adókedvezmények elérése szempontjából az, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat 1 százalékos hiánnyal és a GDP 1 százalékát kitevő tartalékokkal számol. Vagyis, ha kedvezőtlen forgatókönyv adódna, az említett világgazdasági kockázatok  úgy is, mint kereskedelmi háború, brexit és egyéb folyamatok  alacsonyabb növekedést eredményeznének, akkor is van egy olyan tartalék, amely az esetleges bevételi csökkenéseket ellensúlyozni tudja. Azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatnak ez is egy fontos előnyét képezi.

A tartalékok megemelt összege 2020-ban a 2019-es és az azt megelőző számokhoz képest is, ahogy említettem, jelentős. Ugyanakkor a tartalékok megemelt szintje, a tartalékolás rendszere 2020-ban is megegyezik azzal a gyakorlattal, amely értelmében a költségvetés biztonságát, a költségvetés stabilitását nemcsak a tartalékok, hanem a költségvetés korai elfogadása is biztosítja. Éppen ezért immár ötödik alkalommal terjesztette a kormányzat a tisztelt Országgyűlés elé a következő évi költségvetésitörvény-javaslatot.

A vitában kritikaként hangzott el az, hogy a tisztelt Országgyűlés nem ismeri a 2018-as tényszámokat. Ismét el kell mondjam, hogy a 2018-as államháztartási és reálgazdasági adatok akár a kormányzati szervek, akár a KSH, akár az Európai Unió hivatalos szerveinek honlapján elérhetőek, nyilvánosak. Ezen 2018-as tényszámok alapján és a ’19-es eddig ismert adatok alapján terjesztette be a kormányzat az Országgyűlés részére a költségvetésitörvény-javaslatot.

Tényszerűen el kell mondjam, megcáfolva a vitában elhangzottakat, hogy ezen korai költségvetés-elfogadás nem eredményezte később a költségvetés instabilitását. A 2018-as költségvetési törvényt például az Országgyűlés egyetlen alkalommal sem módosította, mégis a már ismert tényszámokból láthatjuk, hogy az a makrogazdasági pálya, amellyel a kormányzat anno számolt, teljesült, sőt a növekedésünk meghaladta az előzetesen kalkulált értéket, és az államháztartási egyensúlyt is meg tudtuk őrizni úgy, hogy a 2018-ban garantált többletkiadások teljesültek, és az adócsökkentések is realizálódni tudtak.

(12.10)

E tekintetben tehát, azt gondolom, az Országgyűlés által elfogadandó költségvetésitörvény-javaslat, adótörvény-javaslat nem eredményezi azt, hogy ezek a törvények instabilak lennének, hiszen az esetleges kockázatokat a már említett tartalékok abszolút ellensúlyozni tudják. Ugyanakkor az említett törvényjavaslatok 2010 előtti vagy a 2010-es évek elejéhez képesti korábbi elfogadása azt eredményezi, hogy a tervezett adóváltozásokra, a tervezett költségvetés-politikai változásokra minden érintett szereplő, minden érintett vállalkozás, család kellő időben, mintegy fél évvel korábban a törvények hatálybalépése előtt fel tud készülni.

A költségvetési számok stabilitását, a kormányzat által tervezett többletkiadások, adócsökkentések elérhetőségét a kormányzattól független két szervezet, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is ellenőrizte, és a kormányzati számításokat hitelesnek találta. Most is engedjék meg, hogy megköszönjem Kovács Árpád elnök úrnak és Domokos elnök úrnak, illetőleg az általuk vezetett testületeknek, hogy ezt a vizsgálatot elvégezték és a kormányzati számítások megalapozottságát megerősítették.

Mindezek birtokában jó szívvel merem ajánlani a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az esetleges módosításokkal együtt a törvényjavaslatot a bizottságokban megvitatni szíveskedjenek, majd ezt követően fogadják el.

Meggyőződésem, hogy az a gazdaságpolitika, amely a számítások alapján eddig sikeres volt, és amely a magyar családok számára előrelépést jelentett, 2020-ban is az említett törvényjavaslat elfogadása esetén folytatódhat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)