Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azt tapasztalom, hogy hagyományt teremtünk, hiszen idén ugyanaz a helyzet fordul elő, mint ami tavaly előfordult, hogy a költségvetés tárgyalása során tényszámok ismeretének hiányában tervezzük meg ezt a költségvetést, ezért mertem mondani, hogy akkor gyakorlatilag egyfajta hagyományt teremtünk, bár remélem, hogy ez nem folytatódik.Ebből adódik az is, hogy már most borítékolható, nagy összegű fogadást is mernék rá kötni, hogy az elkövetkezendő időszakban majd kormányhatározatok tucatjaival fogjuk ezt módosítani. Ezért is lenne egyébként jelentősége a tényszámoknak, hiszen az ily módon módosított számok azért jelentős eltérést mutathatnának. Lényegesen jelentéktelenebb szervezeteket ismerek, akik nem mernek úgy tervezni, hogy a valós tényszámok ismerete nélkül próbálják megtervezni a jövőt.

Azt tapasztalom, hogy ha bekapcsolom a televíziót, a rádiót vagy kinyitom az újságot, most már lassan a vízcsapot, akkor mindenhonnan az folyik, hogy micsoda nagyszerű eredményeket értünk el, és hogy hasít a magyar gazdaság. Azt gondolom, hogy ennél lényegesen árnyaltabb a kép. Fontos lenne, hogy mindent a helyén kezeljünk. Azt érzékelem, hogy minden nemzetközi egybevetés, európai uniós statisztika szerint hazánk nem felzárkózik, hanem lemarad a hozzánk hasonlókhoz viszonyítva: Szlovákia, Lengyelország vagy éppen Észtország. Románia esetében pedig pestiesen szólva azt lehet érzékelni, hogy ő pedig ezerrel felzárkózik ránk.

Azt gondolom, hogy nem helyes egy-egy adatot kiragadva érzékeltetni és egyfajta sikerpropagandát működtetni, más számokról, más eseményekről, tényekről pedig hallgatni. Ha hallgatunk valamiről, nyilván az azt jelenti, hogy azzal nem foglalkozunk, és nem is fogunk megoldást keresni arra, hogy azt valamilyen módon megoldjuk; hallgatni arról, hogy a forint 21 százalékkal ér kevesebbet most, mint 2010-ben. Érdemes erről a tényről egy autentikus személy véleményét is meghallgatni.

(10.30)

Az úgy hangzik: „A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.” Nagy meglepetésre ezt Orbán Viktor mondta.

Nem látom jelét annak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznának a költségvetésben. Az én érzékelésem szerint és a környezetem megítélése szerint tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy kiveszik a pénzt az emberek zsebéből. Kár hallgatni arról, hogy az államadósság a 2010-es 20 000 milliárd forintról mára már 29 382 milliárd forintra nőtt. Ez döbbenetes szám, és nem beszélünk róla. Nem beszélünk róla, tenni sem nagyon akarunk majd valamit ezzel kapcsolatban. Vagy hallgatni arról, hogy a térségünkben a magyarok érzik a legkorruptabbnak a saját hazájukat: öt év alatt sikerült elérni, hogy az eddig legkorruptabbnak tartott Románia lakói is jobban érzik magukat a saját helyzetükben, mint itt nálunk.

Egy költségvetés jó esetben az érdekek összhangja. A mi esetünkben ez maximum az érdekek rangsora lehet. Ilyenkor viszont nagyon sokat elmond az, hogy kik azok, akikről nem beszélünk, kik azok, akik következetesen kimaradnak. Azok, akik nem fontosak. Azt tapasztaltam, hogy akikről nem beszélünk és akik mindenből kimaradnak, azok a nyugdíjasok, akik évek óta küzdenek azért, hogy megőrizhessék méltóságukat, és megőrizhessék létbiztonságukat.

A költségvetés tárgyalása előtt elég sok nyugdíjasokat tömörítő szervezet véleményét lehetett olvasni a költségvetéssel kapcsolatban. Próbálták megjeleníteni a véleményüket. Ebből azt szűrtem le, hogy az, amit fontosnak tartanak, az az, hogy a befizetett szociális hozzájárulási adóból ne irányítsanak át más területekre. Az ő megfogalmazásuk szerint  nem tudom, mennyiben valós ez a szám, ha igaz, akkor az döbbenetes  ennek az átirányításnak a mértéke 70 százalék. Gondolják végig: ha ez a szám valós, akkor a befizetett szociális hozzájárulás 70 százalékát más célra használjuk fel. Ezt sérelmezik.

Sérelmezik azt, hogy ne tervezzék megint alul a fogyasztói árindexet. ’19-ben ez 2,7 százalékra volt tervezve; ha jól tudom, jelenleg 3,9-nél tartunk. 2020-ra 2,8 százalék van tervezve. Erre is nagy összegű fogadást mernék kötni, hogy ez 4 százalék alatt nem áll meg. A lényege ennek: több figyelmet a nyugdíjasoknak! Azt hiszem, a ledolgozott éveik és a múltjuk alapján megérdemlik. Köszönöm szépen.