Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország közös szenvedélyünk, a turizmus a hazaszeretet egyik formája. Engedjék meg, hogy felszólalásomban a 2020-as költségvetés turizmust érintő részeiről szóljak, és ezzel kapcsolatosan fejtsem ki álláspontomat és véleményemet. A magyar kormány stratégiai ágazatként tekint a turizmusra. A turizmus gazdaságunk egyik motorja, és egy versenyképes és fenntartható növekedésnek a fontos eleme. A turisztikai pozíciónk javítása, azt gondolom, hogy minden pártnak és az országnak a közös érdeke. De ahhoz, hogy turizmusfejlesztésről beszélni tudjunk, nagyon röviden meg kell néznünk azt, hogy milyen tényadatok állnak rendelkezésre, mik is a turizmusnak a számai Magyarországon.

Fontos azt elmondani, hogy 2010 óta folyamatosan nő a vendégek száma, Magyarországra érkező vendégek száma: több mint másfélszeresére nőtt ez az adat, a szálláshelyek bevétele pedig a duplájára nőtt. A 2018-as év egy rekordév is volt a turizmusban, a hazai szálláshelyeken, a kereskedelmi szálláshelyeken 31 millió vendégéjszakát töltöttek el a vendégek.

A turizmus és a vendéglátás adja a magyarországi GDP 11 százalékát, és a turizmus növekedése ennek országon belül a dupláját jelenti. (Sic!) Ha ezt az EU-átlaggal összehasonlítjuk, akkor pedig többszörös növekedésről beszélhetünk, és nem elhanyagolható az sem, hogy ez az ágazat 400 ezer embernek ad munkát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ismert az a mondás, hogy a turizmus a béke iparága. Talán sokan azt gondolják, hogy ez egy olyan mondat, amit sokan hangoztatnak, de ez egy nem elhanyagolható dolog. Látunk számos nyugat-európai vagy akár észak-afrikai példát arra, hogy bizonyos sajnálatos nemzetközi konfliktusok vagy terrorcselekmények hogyan teszik tönkre egy pillanat alatt egy adott térségnek vagy országnak a turizmusát. Mondhatom itt Tunézia példáját, de megnézhetjük sok nyugat-európai világvárosnak azokat a számait, amik a turizmus visszaesését jelentik. Én azt gondolom, hogy Magyarország jó helyzetben van, hiszen tudjuk biztosítani azt a biztonságos és kiszámítható környezetet, ami a turizmus dinamikus növekedéséhez szükséges, és a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ez így is tudjon maradni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elkészült, és 2030-ig határozza meg a célokat. Én azt gondolom, hogy a 2020-as költségvetés tartalmazza azokat a sarokszámokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a stratégiában foglalt, 2030-ig kitűzött célokat a magyar kormány és az országunk el tudja érni.

A költségvetési vitában már elhangzott az, hogy a jövő évi költségvetésben minden területen magasabb költséggel kalkulálhatunk akár az oktatás, akár az egészségügy, így a turizmus területén is. És most térnék rá arra a legfontosabb elemre, ami, azt gondolom, hogy mindenképpen meghatározó a hazai turizmusban: a kormány egy meghatározó lépéssel 18 százalékról 5 százalékra mérsékli a kereskedelmi szálláshelyek áfakulcsát. Ez egy nagyon jelentős eredmény, és amennyiben a szálláshelyek ezt a megmaradt forrást visszaforgatják, azt gondolom, hogy a versenyképesség még dinamikusabban tud nőni.

Ha továbbmegyünk, akkor melyek is azok a fő területek, amelyek a költségvetésben a hazai dinamikus turizmusfejlesztést jelentik? Azt gondolom, az első ilyen terület a közlekedés fejlesztése. 1400 kilométerről 2000 kilométerre növekedik Magyarországon a gyorsforgalmi utaknak, autópályáknak a hossza, ami, azt gondolom, hogy nagyon fontos. Azért is nagyon fontos, mert a belföldi turizmusban ismert tényadat az, hogy elsősorban a belföldi turistánál az utazási döntés meghozatalakor a megközelíthetőség a legfontosabb szempont, még a látnivalókat és az árat is megelőzi, és ezáltal lehetőséget kap sok olyan magyarországi nagyon szép turisztikai régió, ami eddig nem volt bekötve a gyorsforgalmi úthálózatba, vagy olyan határmenti terület, hogy ez megtörténik, és ők is tudják majd növelni ezáltal a turizmusukat.

Fontos az, hogy a régióközpontok bekapcsolása megtörténik, és azáltal, hogy a jelentős határátkelőhelyek és a megyei jogú városok bekapcsolódnak a gyorsforgalmi úthálózatba, jelentős lépést teszünk arra, hogy a nemzetközi turisztikai körutaknak is az országunk egyre inkább célpontjává váljon.

(10.00)

Ha továbbmegyünk, hogy mi az a fő terület, amely a költségvetésben a turizmusfejlesztést jelenti, akkor nem mehetünk el a „Modern városok” program mellett. A megyei jogú városaink fejlesztésének számos eleme olyan fejlesztés, amely nemcsak a városlakók, az ott élők életét könnyíti meg, nemcsak nekik teremt szebb, élhetőbb környezetet, hanem olyan turisztikai fejlesztés is, ami az odaérkezők számára vonzó és nagy potenciált jelent. Ehhez kapcsolódik természetesen a „Magyar falu” program is, hiszen a vidéknek is számos eleme van, és ebben is valósulnak meg turisztikai fejlesztések.

Külön fontos azt elmondanom, hogy a magyar kormány álláspontja szerint, amely a költségvetésben is visszatükröződik, a turizmusban nem a pontszerű fejlesztéseket támogatja a kormány, hanem azt a desztináció szintű megközelítést, amely egy-egy turisztikai terület komplex fejlesztését jelenti. Nem pontszerűen fejlesztünk valamit, hanem egy teljesen átfogó fejlesztési stratégiával egy-egy térséget. Erre még vissza fogok térni.

Mindenképpen kell beszélnünk a Magyar Turisztikai Ügynökség munkájáról is, melynek fő feladata a turizmusfejlesztés irányítása és a stratégia meghatározása. Nagyon fontos az, hogy hozzájuk tartozik a turisztikai országmárka fejlesztése és annak kommunikációja is és a teljes magyarországi arculat kidolgozása. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a Turisztikai Ügynökség támogatásával a költségvetés ezeket a forrásokat is tartalmazza. A Magyar Turisztikai Ügynökség és a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térsége legyen. Azt gondolom, hogy ehhez minden adottságunk megvan, és minden év költségvetésében hozzá kell tenni azokat a számokat, amelyek a turizmusfejlesztés dinamikus növekedését jelenteni tudják. A turizmusfejlesztési stratégia egyfajta zsinórmértékül szolgál számunkra, és látnunk kell azt, hogy a fő cél a GDP közel 11 százalékáról a 16 százalékra való emelése 2030-ig, vendégéjszakaszámban pedig az 50 millió vendégéjszakának az elérése.

A kormány úgy döntött, hogy kiemelt turisztikai térségeket határoz meg. Ezek a kiemelt turisztikai térségek, azt gondolom, mindenki számára ismertek, és már az elmúlt két év fejlesztése alapján érezhető ezekben a térségekben az a desztináció szempontú fejlesztés, amiről az előbb beszéltem. Fontos azt elmondanom, hogy az idei költségvetés is tartalmazza Magyarország legnagyobb szálláshelyfejlesztési programjának, a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési programnak azokat a költségeit, amelyekkel a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése folytatódni tud. Ez egy nagyon jelentős dolog, hiszen a minőségi szálláshelyek, azt gondolom, hogy most már az új trendeknek megfelelően, alapvető szükségletként jelennek meg a turizmusban.

Fontos beszélnem arról, hogy folytatódik a strandfejlesztési program is. A tavalyi évben több mint 30 balatoni település 55 strandja fejlődött és fejleszthetett, ez folytatódni fog, ahogy az élményparkfejlesztések is folytatódnak országunkban, amelyeknek nem elhanyagolható célja az, hogy a szezonalitást tudja olyan mértékben erősíteni, hogy négyévszakos kínálatot tud adni.

Engedjék meg, hogy egy konkrét példával is szolgáljak arra, hogy a desztináció szintű megközelítés és a kormányzati támogatások hogy jelennek meg a költségvetésben, és rövid távon ennek milyen hatásai érzékelhetők. A választókerület, ahol a választók bizalmából én is képviselő lehetek, az Sopron és térsége. Azt gondolom, hogy Sopron és térsége a Fertő-parttal Magyarország egyik legélhetőbb és egyik legszebb helye. Jó turisztikai adottságaink vannak, jó logisztikai lehetőségeink vannak, mind a természetföldrajzi, mind az épített környezet kiemelkedő, akár ha csak arra gondolunk, hogy Nagycenk a Széchenyi-örökséggel, Fertőd az Esterházy-örökséggel, Sopron mint műemlékváros, Sopron mint kultúrváros, mint a Páneurópai Piknik helyszíne, amiról szintén a 30. évforduló közeledtével kell beszélnünk. Ebben a térségben a magyar kormány elkötelezett a turizmus támogatása mellett.

Kezdem azzal, hogy közel 300 milliárd forintból építi meg a kormány az M85-ös utat, amely bekapcsolja ezt a térséget mind a nemzetközi, mind a hazai úthálózatba, kinyitva ezzel a térséget. De a „Modern városok” programnak megfelelően 60 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik és érkezett a térségbe, amelyeknek sok része olyan turizmusfejlesztési program, aminek hatása már most érzékelhető. Hogy néhány példát mondjak, ebbe beletartozik a Sopron történelmi belvárosának a fejlesztése, utcák, terek megújítása, homlokzatok megújítása, villák felújítása, a Szent Mihály-templom megújítása. De itt van a Lőverek-program, amelynek keretében klimatikus gyógyhely, új uszoda és nemzeti konferenciaközpont épül. Tudjuk azt, hogy országos szinten a konferenciaturizmus egy fontos szempont, hiszen az üzleti turizmusban van a legmagasabb fajlagos költés. De idetartozik a Fertő-part fejlesztése, amely jelenleg Magyarország legnagyobb zajló turisztikai beruházása, és egy olyan vízi és ökocentrum jön létre, ami, azt gondolom, a Fertő tónál mind a magyar, mind az osztrák oldal legélhetőbb, legjobb és legtermészetközelibb szabadidőközpontja lesz. Azt gondolom, hogy a pontszerű fejlesztések helyett a desztináció szintű megközelítés már néhány éves távlatban is pozitívan érezhető.

Ha nagyon röviden visszatérünk még az országos turizmusra, a ’20-as költségvetés is tartalmazza azokat a forrásokat  ahogy a ’19-esben is volt ilyen , hogy a magyarországi fesztiválturizmus támogatása. Azt gondolom, hogy ez nem elhanyagolható szempont, hiszen a fesztiválok nemzetközi ismertséget, pozitív élményt és imázst jelentenek egy ország számára. Hogy néhány példát mondjak, tavaly Magyarországon a jövő héten kezdődő soproni Volt Fesztiválon 152 ezren vettek részt, a Balaton Soundon 165 ezren, a Szigeten 565 ezren, számos országból, és azt gondolom, hogy ez Magyarország számára ezekkel a biztonságos, elismert és jó minőségű fesztiválokkal egy olyan szelete a turizmusnak, amelyre fontos figyelni.

Budapest jelentősége mindenképpen meghatározó Magyarország turizmusában, s a főváros fejlesztésének is számos olyan eleme van, amely a város dinamikus turizmusfejlesztéséhez hozzá tudott járulni. Azt gondolom, hogy Európa egyik legjobban fejlődő városa turisztikai szempontból Budapest, és nagyon népszerű. De népszerű a Balaton, Tokaj, Veszprém és számos olyan magyarországi város, ahol a turizmus fejlődik. Azt gondolom, hogy fontos arra figyelnünk a ’20-as költségvetésben és később is, hogy a turisztikai trendek bizony megváltoztak, és most már nem megfelelőek azok a fejlesztések, amelyek talán húsz éve azok voltak.

Élményt kell adni, és nagyon fontos arra figyelnünk, hogy ezekre az élményt adó fejlesztési elemekre országos szinten oda tudjunk figyelni. Megváltoztak ezek a helyzetek.

Azt gondolom, hogy a magyar kormány olyan szempontból is kiemelt figyelmet fordít a turizmusra, hogy a Gazdasági bizottságon belül létrejött a Turisztikai albizottság, amely ezekkel a témakörökkel foglalkozik. Azt gondolom, hogy a 2020-as költségvetés biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a turizmus növekedéséhez szükségesek, ezért azt kérem önöktől, hogy ezt támogassák, támogassák ebben a magyar kormány elképzeléseit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)