Felszólalás adatai

DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen az ön által feltett kérdést. Nagyon fontos kérdést állított elénk. Részletesen szeretném tájékoztatni önt, hogy a kormány mit tett az ügy érdekében.

Németországi kontingentált vállalkozási szerződéses tevékenységre vonatkozó, 1989-ben megkötött német-magyar kormánymegállapodás alapján több mint 16 éve zajlik igen hasznos, mindkét fél számára kedvező együttműködés, melynek során közel ezer magyar vállalkozás és több mint 120 ezer magyar munkavállaló számára nyílt lehetőség arra, hogy egy EU-tagállamban - ahogy ön is említette, Németországban - uniós viszonyok között dolgozhasson. Ez a tevékenység a múltban és a jelenben is fontos tényező a német-magyar gazdasági együttműködésben, hiszen e tevékenység révén évi 500-600 millió euró értékű magyar export teljesül, a teljes német exportunk mintegy 3-4 százaléka.

A magyar vállalkozások és munkavállalók elsajátították azokat a működési szabályokat és technológiákat, amelyek ez EU-piacon szokásosak és használatosak. Az úgynevezett “Werkvertragö nagyon kedvező kihatással volt és van is a magyar kis- és középvállalkozások helyzetének stabilizálására, technikai és technológiai fejlődésére. Éppen ezért különösen sajnálatos az ez év április 26-án történt “SoKo Bundaö néven elhíresült razzia ténye, amelyre hazánkban a Legfőbb Ügyészség nemzetközi jogsegélyegyezmény alapján történt engedélyével került sor.

A Magyar Legfőbb Ügyészség együttműködése a német hatóságokkal miben is áll? A büntetőeljárást lefolytató német hatóság az európai bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján fordult a Legfőbb Ügyészséghez. A Legfőbb Ügyészség a jogsegélykérelmet köteles teljesíteni, hacsak az nem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett fél politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek vagy pénzügyi bűncselekménynek tekint, illetve ha a megkeresett fél nem véli úgy, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekét.

A Legfőbb Ügyészség az akciók előkészülete során, illetve azt követően információt a kormányszervek részére megkeresés ellenére sem adott, illetve ad, mivel a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a tájékoztatásra csak a megkeresést intéző német hatóságoknak van joguk. Az akció másnapján berlini nagykövetségünket utasítottuk, hogy az ügyben vegye fel a kapcsolatot a német hatóságokkal és állami szervekkel. Nagykövetünk levélben fordult a német gazdasági és pénzügyi tárca államtitkáraihoz, valamint tárgyalt a berlini külügyminisztériumban is.

Valamennyi németországi külképviseletünk a konzuli védelem keretében tájékozódott az illetékes német ügyészi szerveknél az eljárás alá vont magyar állampolgárokról. A témában 2005. május 9-én a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban egyeztető értekezletre került sor, amelyen részt vettek a Legfőbb Ügyészség, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az Európai Ügyek Hivatala, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum képviselői is. Ezen a találkozón a résztvevők megvitatták a német fél felé teendő lehetséges lépéseket. Felmerült a tavalyihoz hasonló jegyzék átadásának lehetősége is.

Az Európai Unió Koordinációs Tárcaközi Bizottsága május 10-i és 24-i ülésén is foglalkozott az üggyel. A bizottság az egységes magyar álláspont kialakítására, a szükséges intézkedések és javaslatok megtételére kérte fel az érintett tárcákat az üggyel kapcsolatban. A nagyszabású német rendészeti ellenőrzések kapcsán kialakult helyzet megvitatása céljából Hajdu András úr, a Külügyminisztérium államtitkára 2005. május 18-án hivatalába kérette Ursula Seiler-Albring budapesti német nagykövetet.

(9.10)

A felek egyetértettek abban, hogy kölcsönösen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ügy ne terhelje meg a magyar és német kétoldalú kapcsolatokat. A GKM államtitkára, Gilyán György úr május 19-én Budapesten tárgyalást folytatott Georg Wilhelm Adamowitsch úrral, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és munkaügyi minisztériumának államtitkárával. A megbeszélésen szintén felvetettük a razziát, és annak negatív hatásait a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődésére.

A tárgyalások eredményeként a német fél illetékesei e témában a közeljövőben kerekasztal-megbeszélésen találkoznak az érintett magyar vállalkozókkal. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkári szinten levélben is tiltakozásának adott hangot a SoKo Bunda akcióval kapcsolatban. Hajdu András államtitkár úr 2005. június 2-3-án Berlinben tárgyalt német külügyminisztériumi partnerével, ahol hangsúlyosan szerepeltette a témát.

A fenti lépések megítélésem szerint, képviselő úr, megfelelő bizonyítékai annak, hogy a magyar kormány és ezen belül tárcánk kiemelt fontosságú feladatának tekinti a németországi vállalkozási szerződéses tevékenységhez kapcsolódó kérdéseket. A rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan kifogást emelünk a német kormánynál, és intézkedéseket teszünk a magyar munkavállalók és cégek érdekében mindaddig, amíg a vizsgálatok le nem zárulnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)