Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1993-as vasúttörvény módosítását célzó T/16387. számú törvényjavaslatot a környezetvédelmi bizottság megtárgyalta, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak minősítette. Szeretném elmondani, hogy elsősorban a vitában elhangzottakkal szeretnék a plenáris ülésen foglalkozni. Abban nem volt vita, hogy ez egy hiánypótló jogszabály, már abban a tekintetben, hogy ezeket a kérdéseket ilyen formában nem tartalmazza jelen pillanatban a jogrendszer.

Ugyanakkor többekben felmerült, hogy a vasúttörvényben való rendezés elegendő ok-e arra, hogy ezt a kifejezetten jogi természetű törvénymódosítást - amely előttünk fekszik - a gazdasági tárca terjeszti elő.

(19.40)

Hiszen ez a hiánypótlás nem jár a nyomvonal-kijelöléssel és engedélyezéssel kapcsolatos eljárások gyorsításával, jár azonban a létesítés és az üzemelés során keletkező esetleges károsodások, értékcsökkenések, korlátozások gyorsabb ütemű és szigorúbb rezsimű elrendezésével. Ugyanis ez a beterjesztés csak onnantól kezdve érvényes, ha már van nyomvonal, és annak van érvényes engedélye, hiszen ezek az alapvető feltételei annak, hogy a jogosítvány, a jogosultság létrejöjjön a felszín alatti vasút létrehozására.

A másik ezzel összefüggő kérdés, mint ahogy államtitkár úr is úgy indított, hogy ez a metró szempontjából érdekes törvény; nem, a környezetvédelmi bizottság álláspontja az, hogy a felszín alatti vasutak kérdésének rendezése, bár kétségtelen, most elsősorban a metró vonatkozásában bírhat gyakorlati jelentőséggel, de a tömegközlekedés fejlődésével, mint a felszín alatti vasút, lehetséges a megvalósítás más helyeken is. Ezért azt gondoljuk, nem feltétlenül a nagyvárosi beépítésből kiindulva lehet a legjobb szabályokat megalkotni.

Ugyanakkor kétségtelennek tartjuk, nagyon fontos, hogy ezt a kérdést rendezzük, bár a bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy a polgári jog általános szabályai alapján jelenleg is rendezhetők lennének ezek a kérdések, de kétségtelen tény, hogy ez az eljárásrend egy szabályozottabb, garanciálisabb és talán megnyugtatóbb, gyorsabb tulajdonjogi rendezést tesz lehetővé.

Szóba került a bizottsági ülésen az is, amit megemlített államtitkár úr is, hogy az ingatlanok, a tulajdonok vertikális rendezetlensége vajon ezáltal oldódik-e. Nem, nem oldódik, hiszen ez ezt a kérdést nem oldja meg, ezzel még jogtudósaink, és valószínűleg a nemzetközi jogtudományok tudósai is még adósak maradnak. Éppen azért, mert ez rendezetlen, szükséges, hogy legyen ez a bizonyos törvény, és ez kerüljön elfogadásra.

Fölmerült a bizottsági ülésen, hogy vajon korlátozza-e ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása azon zöldszervezeti, civil szervezeti ügyféljogosultságokat, amelyek például a nyomvonal kijelölésénél jelentőséggel bírnak. Örömünkre szolgál, hogy ezek vonatkozásában korlátozásról szó nincsen.

Mindezek alapján a környezetvédelmi bizottság a hiánypótlásra, a szabályozás remélt egyszerűségére tekintettel többségi szavazással, még egyszer ismétlem, a törvényjavaslat elfogadását, általános vitára alkalmasságát megállapította, és erre kéri a tisztelt Országgyűlést is.

Köszönöm figyelmüket.