Felszólalás adatai

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Durván egy évvel ezelőtt, 2004. december 6-án az Alkotmánybíróság megsemmisítette a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet kialakításáról szóló kormányrendeletet, és a döntésében leszögezte, hogy a felsőoktatás képzési rendjét, szerkezetét kizárólag törvényben lehet szabályozni. Egy héttel később, december 13-án, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntető törvénykönyv azon rendelkezéseit, amelyek az iskolai drogfogyasztásra vonatkoztak. Alighanem mindenki emlékszik még rá, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány olyan jogszabályt fogadott el, amely szerint kisebb kockázattal lehetett volna az oktatási intézményekben drogot fogyasztani, illetve drogot akár pénz ellenében átvenni, átadni, mint egy aluljáróban vagy egy sikátorban.

Pár hónapra rá, július 12-én az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a felsőoktatási felvételi pontszámítás szabályainak megállapításakor a kormány nem tett eleget az alkotmányban rögzített kötelezettségének, mert - idézet - “elmulasztotta olyan jogszabályok megalkotását, amelyek megfelelően biztosítják a különböző években érettségizettek azonos eséllyel történő felvételétö. A pedagógusok titoktartására vonatkozóan megúszta az alkotmánybírósági feddést a minisztérium, mert még a döntés előtt visszalépett, és módosította a közoktatási törvény vitatott elemét. Az elmúlt héten, október 25-én az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új felsőoktatási törvény számos rendelkezését. Mint emlékezetes, ez utóbbi ügyben Mádl Ferenc, a korábbi köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt.

A felsőoktatás új képzési rendszerének szabályozásával négyszer próbálkozott a kormány. Mind a négy próbálkozás az Alkotmánybíróságon kötött ki. Kettő esetében a bíróság már állást foglalt. A döntés minden esetben a vitatott rendelkezések hatályon kívül helyezése volt. A helyzet már-már tragikomikus voltát jól jelzi, hogy a további két kísérlet egyikét maga a kormány helyezte hatályon kívül, sőt már arról beszélnek, hogy ha az új törvényt behozzák a parlament elé, elfogadják, akkor a negyedik kísérletet helyezik hatályon kívül.

Nyilván mindig lesz jogász, aki meg tudja állapítani, hogy az épp adott naptári napon melyik felsőoktatási törvény van hatályban. De nem ez a problémánk, hanem az, hogy ma egy negyedikes gimnazista készül a felvételire, készül az érettségire, és nem tudja, fogalma sincs, hogy miből kell majd vizsgáznia; nem tudja, hogy mire tud felvételizni; nem tudja, hogy ahova esetleg fölveszik, az új típusú hároméves alapképzés mit ér; nem tudja, hogy a munkaerőpiac hogyan reagál ezekre a képzésekre, mert nem próbálták ki; nem tudja, hogy ha majd tovább akar tanulni a plusz kétéves ciklusban, akkor felvételiznie kell, fizetnie kell, az adott város adott egyetemén megteheti-e vagy sem. És ami nagyobb baj: nem csak ő nem tudja, a tanárai nem tudják, a szülei nem tudják; úgy tűnik, hogy a kormány, az önök kormánya, amelyik három és fél éve irányítja az országot, ezekre az alapvető kérdésekre nem tud megnyugtató választ adni, vagy legalábbis nem ad megnyugtató választ.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! (Gyurcsány Ferenc dr. Veres Jánossal konzultál.) Ha megtisztel a figyelmével, hálás vagyok érte. (Moraj az MSZP soraiban.) Köszönöm. Ha csak egyszer történik egy ilyen hiba, akkor arra azt mondjuk, hogy baj, de menthető. De itt négyszer történik meg ugyanaz, sőt ötször, ha jól számolunk. Ötször egymás után! (Arató Gergely megérkezik az ülésterembe.) Ha ön miniszterelnökként nem kísérte figyelemmel az egyik meghatározó ágazat sorsát, nem vette észre, amire felhívták a figyelmet a szakemberek, a szakma képviselői, nota bene az ellenzéki képviselők is, akkor, azt gondolom, az hiba. Ha figyelemmel kísérte, és ezzel együtt hagyta, hogy ez történjen, hogy ilyen bizonytalanság, sőt káosz közeli helyzet alakuljon ki a magyar felsőoktatásban, akkor, azt gondolom, az nem hiba, hanem megbocsáthatatlan bűn egy tárcavezető részéről, és jelentős hiba, sőt számomra megbocsáthatatlan egy miniszterelnök részéről.

Ön olyan sokszor mondja el itt nekünk, hogy mi az, amit tehet egy demokrata, és mi az, amit nem. Nos, miniszterelnök úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), szerintem ilyet egy demokrata nem tesz, hogy ötször egymás után hagyja egy ágazat vezetőjét…

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes úr!

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): …a tilosba futni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)