Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az emberben nagyon sok gondolat megfogalmazódik a hallottak alapján. Egyetlenegy dologban azért szeretnék reagálni valóban Tóbiás elnök úrnak arra a gondolatára, hogy az addiktológiai és a pszichiátriai ellátás milyen helyzetben van ma Magyarországon. Igen, oda az OPNI bezárása és annak a centrumnak, tudásbázisnak, szakmai bázisnak, technikai bázisnak a bezárása vezetett, és igenis az elmúlt időszakban az OPAI megnyitásával elkezdődött ennek a rendszernek az újjáépítése. De ugye azt nem gondolja senki, hogy több évtizedes múltú szakmai bázis felépítése egy-két év alatt megtörténhet?

Nagyon sok minden elhangzott már itt a felszólalásokban a magyarországi népegészségügyi helyzettel kapcsolatban, és nagyon sokan elmondták azt, hogy várható élettartam tekintetében elmaradunk az Európai Unió országaihoz viszonyítva, és azt mondta Vona elnök úr, hogy érdemi és hasznos munkára lenne szükség népegészségügy területén. Ezzel egyetértünk, és én úgy gondolom, hogy nagyon sok érdemi és hasznos munka zajlik már évek óta a népegészségügyben.

Az egyik legsúlyosabb probléma valóban a szív-érrendszeri megbetegedések és a rákos megbetegedések előfordulása, és ennek az egyik legsúlyosabb tényezője pedig a dohányzás. Ma Magyarországon 30 ezer ember hal meg a dohányzás következtében. Gyakorlatilag azt kell mondjam, hogy az első és nagyon fontos lépéseink közé tartozott az, hogy 2012. január 1-jétől főszabályként tilos közforgalmú, zártterű tereken és közösségi terekben a dohányzás.

A tegnapi napon elég nagy vita folyt itt az e-cigaretta és az elektronikus, dohányzást imitáló eszközök forgalmazásával kapcsolatban, de én úgy gondolom, hogy azok a szabályok, amiket meghoztunk, mindenképpen fontosak a fiatalok dohányzási szokásainak visszaszorítása érdekében.

Azt is el kell mondjuk, hogy Európában az elsők voltunk azon országok között, amelyek felléptek az egészségre ártalmas transzzsírsavak fogyasztásának a visszaszorításában, és Magyarország a harmadik olyan állam volt, amelyben ezt a káros összetevőt az Európai Unióban a minimálisra csökkentették.

2015-ben egy új közétkeztetési rendelet lépett érvénybe, és szintén pontosan ugyanezeknek a gondolatoknak mentén, hiszen ha azt gondoljuk és azt vesszük a zászlónkra, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések csökkentése Magyarországon egy nagyon komoly feladat, én úgy gondolom, hogy azzal a közétkeztetési rendszerrel, ahol a sótartalom csökkentése, a telített zsírsavak bevitelének a csökkentése, a zöldség-gyümölcs (Dr. Szakács László: Ez nem egy konferencia, ez egy politikai vitanap.), a jó minőségű fehérje fogyasztásának az előtérbe helyezése a legfőbb szempont, ez mindenképpen egy nagyon komoly lépés.

Beszéltünk itt már arról, hogy mennyire fontos a testmozgás, és mennyire fontos az, hogy a gyerekeink rendszeresen sportoljanak és mozogjanak. Az, hogy ma Magyarországon a gyermekek jó része sajnos már gyermekkorban elhízott, és ezt követik a felnőttek, én azt gondolom, hogy azért, hogy a mindennapi életük részévé váljon a testmozgás, nagyon sokat kell tenni, és ez egy nagyon fontos feladat. Nyilván nem mondom azt, hogy minden lépésünkkel már ezen az úton járunk, de az, hogy több mint százezerrel többen sportolnak rendszeresen, és az, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése 2011-ben megtörtént, azt gondolom, ezek olyan lépések, amelyek nagyon fontosak a jövő generációja tekintetében. Nagyon fontosak azért, hogy egészséges gyermekek nőjenek föl, és az életük részévé váljon mind az étkezésükben, mind pedig a mozgásukban az, hogy odafigyeljenek, és az, hogy azok a betegségek, amik majd a felnőttkorukban következnek be, minél későbbi időpontra tevődjenek.

Beszélnünk kell a szűrésekről is, mert Magyarországon egy nagyon komoly és egy nagyon jó szűrési program van, de mindenképpen nagyon fontos az, hogy ezt a lakosság is érezze (Dr. Szakács László: Mindenki a stadionban fog meggyógyulni.), és tegye meg azt, ami önmagában is fontos, hogy saját maga is fontosnak tartsa azt, hogy az egészségéért lépéseket tegyen. Nagyon fontos szerepe van ebben az alapellátásnak, és nagyon fontos szerepe van azoknak a szűrőprogramoknak, amelyek ma a magyar lakosságnak biztosítottak. Ezt el kell mondjuk az emlőszűrésre.

Van még feladatunk, hiszen 2000 nőt veszítünk el évente. Alacsony a részvételi arány. A méhnyak­rákszűrés, ami szintén rendelkezésre áll gyakorlatilag folyamatosan 2003 óta, 2002 óta az emlőszűrés, gyakorlatilag a részvételi arány és a szűrési hajlandóság még mindig nem éri el azt a szintet, amivel egy további lépést tudunk tenni. Viszont nagyon sokat tettünk, mondjuk, a védőnői méhnyak­szűrés tekintetében, hiszen ma 1500 olyan védőnőnk van, aki rendelkezik kompetenciával annak tekintetében, hogy méhnyakszűrésre vizsgálatot végezzen. Azt gondolom, hogy ők, akik a legkisebb településen is ott vannak, nagyon sokat tudnak tenni azért, hogy ezek a mutatók javuljanak.

Epidemiológiai vizsgálatok mutatták, hogy a méhnyakrák kialakulása a humán papillomavírus-fertőzéssel összefüggésben alakul ki 90 százalékban. Az, hogy 2014 óta a mi védőoltási rendszerünkben kötelezően felajánlandó védőoltásként szerepel ez a védőoltás, azt gondolom, hogy szintén egy olyan lépés, amivel meg tudjuk védeni a gyermekeinket, és egy olyan lépés, amivel ezt a betegséget, ami gyakorlatilag 100 százalékban gyógyítható, ha időben fölfedezik, reményeink szerint már ezzel a lépéssel is nagyon komolyan kezelni tudjuk.

Azt is el kell mondjuk, hogy olyan védőoltási programja és rendszere van Magyarországnak, ami példaértékű nemcsak az Európai Unióban, hanem azt kell mondjuk, hogy a tengerentúlon is. És ha belegondolnak képviselőtársaim, hogy a migrációs helyzet milyen járványügyi veszélyeket rejtett, rejt magában, és azt, hogy a mi gyermekeink biztonságban vannak olyan betegségekkel szemben, amelyek bizony a keleti és egyéb migrációs területekről érkező emberek esetében sajnos valós és fennálló veszélyek, azt kell mondjam, hogy ez is egy nagyon fontos lépés, és az is, hogy vannak olyan rendszereink és olyan működő népegészségügyi rendszerünk, hogy azt kell mondjuk, hogy ezt a fokozott járványügyi kockázattal járó helyzetet is kiválóan tudtuk kezelni.

Ma Magyarországon, amivel még foglalkoznunk kell, és ez is a népegészségügynek egy nagyon kiemelt feladata, ez pedig a vastagbéldaganatok és a végbéldaganatok visszaszorítása. Itt 2013 óta, igaz, hogy csak megyei szintű, de sok program indult, aminek az országos kiterjesztésére gyakorlatilag az EFOP biztosít majd lehetőséget. Itt három év tapasztalatai állnak a rendelkezésre. Azt kell mondjuk, hogy szignifikánsan lehet csökkenteni megfelelő szűréssel és odafigyeléssel mind a daganatok megjelenésének, mind pedig a halálozásnak az arányát.

Egy dologról még, az egészségfejlesztési irodákról szeretnék beszélni, hiszen 2013 óta 61 egészségfejlesztési iroda működik Magyarországon. Nagyon komoly munkát végeznek alapellátással, kórházi rendszerrel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve, olyan szakemberek csoportjával, akik nagyon sokat tudnak tenni az ott élők egészségügyi helyzetéért. Azt kell hogy mondjam, hogy közel 160 ezer emberhez jutottak el, és 160 ezer ember vette igénybe azt a szolgáltatást, amit az egészségfejlesztési irodák nyújtani tudnak.

Azt hallottam minden képviselőtársamtól és minden egyes vezérszónoktól, hogy együttműködés, egyetértés, együttgondolkodás szükséges. Azt kérem képviselőtársaimtól, ha tényleg komolyan gondolják, akkor ezeket ne csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is tegyék meg. Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti sorokból.)