Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselő Úr! Azzal sem kívánok foglalkozni, hogy éppen milyen összeesküvés-elméletet kreál most. Az, hogy különböző politikusok kikkel állnak szóba, soha nem a különböző összeesküvés-elméletek alapját kell hogy szolgáltassa, én sem gondolom, hogy nekem most arról kellene beszélnem, hogy a Jobbik politikusai bizonyos nagykövetségeken miért tűnnek fel gyakrabban, míg máshol nem. Azt gondolom, a normális politikai élethez hozzátartozik, hogy szóba állunk egymással, és megpróbáljuk a felmerült kérdéseket tisztázni, vagy a problémákat megoldani.

Amire most válaszolni szeretnék, az a reklámadó ügyét illeti. A magyar kormány a válságkezelés kapcsán egy új utat választott 2010-ben, világossá tettük, hogy nem vagyunk hajlandók a terheket csak és kizárólag az emberekre, a háztartásokra, az átlagemberre terhelni. Ennek keretében ezeket a terheket megosztottuk, és az elmúlt években olyan gazdaságpolitikát folytattunk, amely igenis bevont olyan szektorokat a közteherviselésbe, amelyek korábban ez alól vagy kiestek, vagy pedig csak kisebb mértékű hozzájárulást fizettek be. Gondolok itt arra, hogy azoknak a szektoroknak, amelyek a válság éveiben is nyereségesen működtek, nyilvánvaló, hogy részt kell vállalniuk annak a válságnak a kezelésében, amely mindannyiunkat érint, akár magánszemélyekről van szó, akár vállalatokról, akár intézményekről vagy másról, és ennek keretében merül fel a reklámadó kérdése is.

Tehát nem az ördögtől valónak tartanám, hogyha a reklámadó bevezetésére kerülne sor, hiszen ilyen jellegű adó több országban is van, hadd mondjam csak példaként, hogy Lengyelországban 20 százalék ennek az adónak a mértéke, Ausztriában 5 százalékos mértékű vagy éppen a másik szomszédunknál, Ukrajnánál 4 százalékos mértékben vetnek ki ilyen jellegű adókat. Magyarországon is vonatkozott egyébként korábban közteherhirdetésekre, az úgynevezett kulturális járulék mértéke 1 százalék volt, és ennek keretében kellett ilyen jellegű közterhet befizetni.

A magyar kormány most azt mérlegelte, hogy ennek az adónak a bevezetésére szükség van-e vagy nincs. Én most hangsúlyozom, csak költségvetési szempontból tudok ebben az ügyben nyilatkozni. Azt tudom önöknek elmondani, hogy a költségvetés a parlament által az elmúlt hetekben elfogadott egyensúly- és egyenlegjavító lépések után nem teszi szükségessé, hogy egy ilyen adó bevezetése megtörténjen, de nem zárom ki, hogy az ősz folyamán egy ilyen jellegű adó bevezetésére mégis sor kerülhet, hiszen, ahogy ön is mondta, itt nemcsak gazdasági jellegű szempontok merülhetnek fel, hanem nagyon fontos kulturális, társadalmi szempontok is. Lázár János államtitkár úr folytat most egyeztetést a média, a reklámszakma érdekképviseletével. Ha ezek a megbeszélések lezárultak, ezt követően nyilván a kormány döntést hozhat arról, hogy egy ilyen jellegű javaslattal a parlament elé kíván-e állni vagy sem.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)