Felszólalás adatai

Ezt követően 2012. május 15-e volt az újabb határidő, amit önök saját maguknak szabtak, hogy végre tiszta vizet öntenek a pohárba, és legalább egy bizottságot életre hívnak. Ez lett volna a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Ez sem történt meg. Ezután, 2012 júniusában Gulyás Gergely képviselőtársunk a Fidesz képviseletében azt ígérte, hogy még az ülésszak végéig pont kerül az ügy végére, és legalább a Nemzeti Emlékezet Bizottsága fel fog állni. Eltelt 2012 nyara, nem történt semmi. Ezek után 2012 novemberében Novák Előd képviselőtársunk interpellációjára Pintér belügyminiszter úr azt mondta, hogy még 2012 folyamán a Ház elé kerül az aktanyilvánosságról szóló törvényjavaslat.

Nem történt meg. Az én újabb előterjesztésemet második alkalommal is leszavazták, illetve nem vették tárgysorozatba, majd ezek után harmadik alkalommal is próbálkoztam úgy, hogy próbáltam figyelembe venni azokat az aggályokat, amelyeket egyébként kormányoldalról megfogalmaztak. Nem jártam sikerrel.

A tárgysorozatba-vétel, tisztelt képviselőtársaim, annyit jelent, hogy a képviselők egyáltalán hajlandók-e foglalkozni a témával. Rogán Antal mai elhíresült szavait kölcsönvéve, önök idáig, az elmúlt három évben sumákoltak. Sumákoltak, próbálták szőnyeg alá söpörni az egész ügyet, próbáltak úgy csinálni, mintha önök folyamatosan azon dolgoznának, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba.

Most egy határozati javaslatot terjesztettem a Ház elé, hogy a Ház kötelezze a kormányt arra, hogy december 31-éig nyújtsa be az Országgyűlés elé az aktanyilvánosságról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlésnek felelős a kormány, az Országgyűlésnek van ellenőrzési funkciója a kormány felett. Ez a kormány több esetben átvágta a kétharmados többséget, átvágta a parlamentet, tehát nem lehet megelégedni azzal, hogy egy bizottsági ülésen azzal próbálják kiénekelni a sajtot a szánkból, hogy a kormány hamarosan elénk fogja terjeszteni ezt a javaslatot.

A parlament ezzel nem elégedhet meg. Önök kétharmados többséget szereztek, és a kétharmados többség sem volt elegendő, hogy ezt a szégyenfoltot letöröljék a magyar parlamentarizmusról, kétharmados többség sem volt elegendő ahhoz, hogy végre tiszta vizet öntsenek a pohárba. Az Országgyűlésnek tehát köteleznie kell a kormányt arra, hogy maga terjesszen elő egy ilyen törvényjavaslatot. Legutóbb önök azt mondták, Cser-Palkovics elnök úr szólalt fel a Fidesz képviseletében, hogy a harmadik alkalommal a Ház elé terjesztett aktanyilvánossági törvényjavaslat önöknek szakmailag nem megfelelő.

Rajta, akkor a kormányzati apparátus készítsen év végéig egy olyan törvényjavaslatot, amely szakmailag megfelelő, lássuk azt, hogy mi forog kockán! Én próbáltam már az elmúlt három alkalommal is világossá tenni, hogy az a törvényjavaslat, illetve az a szándék, amit szeretnénk itt sikerre vinni a magyar Országgyűlésben, nem a bezsarolt spiclikről szól. Szeretnénk világosan látni, hogy kik azok, akik az állambiztonsági hálózatban pozíciót szerezve, kellő információ birtokában hozzájárultak úgymond az állami vagyon lebontásához, magyarul: az ország szétlopásához. Azok, akikre kíváncsiak vagyunk, azok az emberek, akik kellő információ birtokában ebek harmincadjára hordták a vagyont 1989 után. Arra vagyunk kíváncsiak, kik azok, akik kellő információs tőke birtokában pozíciót tudtak szerezni a kultúrában, médiában, pusztán a miatt a rejtett kapcsolatrendszer miatt, amit a mai napig nem ismerünk.

És amíg ezek a kapcsolatrendszerek rejtve maradnak, nem lehetünk biztosak abban, hogy azok, akik a hatalomért kérik a választópolgárok bizalmát egy parlamenti választáson, valójában milyen hatalmi hálózatot próbálnak az ország nyakába bocsátani. Ez forog kockán, és a magyar parlament becsülete forog kockán. Arról van szó, hogy önök meg akarják-e úszni ezt az ügyet, továbbra is sumákolni akarnak, vagy valóban elkötelezettek annak érdekében, hogy a diktatúra titkai ne lehessenek a magyar demokrácia titkai.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)