Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsösültetvény-méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/19085. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkárnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaság megalapozott irányításához, ezen belül az értékesítés és az export tervezéséhez, a fejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint a közösségi támogatások elnyeréséhez alapvető követelmény, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk többek között a Magyarországon termesztett egyes gyümölcsfajok termelésének jellemzőiről.

A pontos adatok megszerzéséhez adatgyűjtést, statisztikai összeírást kell végezni, amely a Központi Statisztikai Hivatal feladatkörébe tartozik. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk kapcsán vállalt kötelezettségeink teljesítése érdekében Magyarországon 2001-ben olyan összeírásra került sor, amely teljeskörűen tartalmazta a gyümölcsös ültetvények jellemzőit.

Ez az összeírás a Magyarországon termesztett törzses és bogyós gyümölcsfajokra, valamint a szőlőültetvényekre terjedt ki, ezzel megteremtve a feltételeket az Európai Unió által a tagállamok számára előírt ötévenkénti alapösszeíráshoz.

A rendszeres felmérések eredményei teszik lehetővé az Európai Bizottság számára a gyümölcsfélék piacának közös szervezésével kapcsolatos feladatai ellátását. Az Európai Parlament és a Tanács az egyes gyümölcsfajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről szóló 2001. december 19-i 109/EK. irányelvében foglalt kötelezettség alapján 2007-ben első ízben teszünk eleget az ötévenként ismétlődő összeírási kötelezettségünknek.

A most tárgyalásra váró törvényjavaslat szerint az adatgyűjtés a Magyarország számára kötelező négy gyümölcsfajra - alma, körte, őszibarack, kajszibarack - terjed ki. Mivel a vonatkozó irányelv szerint a gyümölcsfával betelepített terület legalább 95 százalékának statisztikai megfigyelése kötelező, az összeírás az ültetvényméretet, azaz a legalább 1500 négyzetmétert el nem érő területekre is vonatkozik. Az összeírás az érintett terület azonosító adataira, használójának személyes adataira, valamint az ültetvényterület jellemző adataira, így például a termőképességre terjed ki.

Magyarországon a gyümölcsös ültetvényt használók több mint 98 százaléka egyéni gazdálkodó, akik az összes gyümölcsös terület közel háromnegyedén gazdálkodnak, ezért az adatszolgáltatók körébe a természetes személyeket be kell vonni. A természetes személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozó rendelkezések miatt a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény alapján a tárgykört törvényben szükséges szabályozni.

A felmérések szakmai előkészítése, az adatgyűjtés végrehajtása, az adatok feldolgozása, az összesített eredmények nyilvánosságra hozása, valamint az Európai Unió részére az adatszolgáltatás teljesítése most is a Központi Statisztikai Hivatal feladata lesz.

Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a törvényjavaslat célja az önök számára is támogatható, és kérem, ennek megfelelően szíveskedjenek majd szavazni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a mezőgazdasági bizottság álláspontjának és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, öt-öt perces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

KARAKAS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság ma délelőtt tárgyalta a T/19085. számú törvényjavaslatot, melynek kicsit összetett címet kellett adni.

Miért is kellett? Az államtitkár úr elmondotta, a 2001/109. európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározza, kötelezővé teszi a tagországoknak, hogy ötévenként mérjék fel a gyümölcsös területeket. Magyarország számára ezt négy gyümölcsfajra írták elő, az almára, körtére, őszibarackra és kajszibarackra. Ebből tudni kell, hogy a körte és az őszibarack ipari áru előállítása szempontjából az Unióban szabályozott, illetve almából bizonyos túltermelés van, tehát jogos a kérelem részükről.

Az államtitkár úr előadásában is szerepelt, hogy az értékesítés az export szempontjából milyen fontos. Nos, azt kell mondani, a magyar állapot a jelenlegi szempontból nem túl kedvező a gyümölcstermesztők oldaláról, hisz azzal, hogy ezt a hosszú címet kellett írni, hogy a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsösültetvény-méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról kellett gondoskodnunk, azt mutatja, hogy a 95 százalékos lefedettséget csak úgy tudjuk biztosítani, ha az 1500 négyzetméternél kisebb ültetvényeket vagy ültetvényszerű telepítvényeket is felmérjük.

Tájékoztatásul mondanám az ezzel a témával nem foglalkozó képviselőtársaimnak: 1500 négyzetméter almásból a mi termésátlagainkat tekintve is 80 ezer forintnyi termelési érték állítható elő. Ha az európai elvárható átlagot tekintjük, akkor is csak 200 ezer forint állítható elő. Ez tehát siralmas, mert ebből üzemi ültetvényt, ne adj' isten exportra jutó mennyiséget nagyon nehéz előállítani, de ez már a mi bajunk. Tulajdonképpen ez a felmérés nem is annyira az értékesítés, az export kérdéseit fogja számunkra fontossá tenni, hanem a tényleges állapotot, illetve a korábbi felméréshez viszonyított esetleges állapotjavulást és tendenciát fogja számunkra és a gazdaságirányítás számára egy kicsit könnyebbé tenni; illetve lehetővé teszi, hogy meghatározhassunk egy kívánatos célt, hisz Magyarországon a kertészeti ágazatnak nagyon jók az adottságai, és az uniós területen az előbb említett két gyümölcsfaj kivételével gyakorlatilag alig szabályozott a piac, viszonylag szabad, az értékesítési lehetőségeink elviekben jók, nem ilyen feltételekkel.

(1.00)

Tehát ezzel a kis szakmai kitérővel a mezőgazdasági bizottság egyébként 13 igen szavazattal és 7 tartózkodás mellett általános vitára javasolja ezt az előterjesztést, és én is azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy fogadjuk el ezt az előterjesztést.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Megadom a szót Kékkői Zoltán alelnök úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is elmondom ezt a hosszú címet. A mezőgazdasági bizottság ma, 2006. január 30-án, hétfőn megtartott ülésén megtárgyalta a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsösültetvény-méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló T/19085. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Meg kell jegyeznem, hogy az általános vita megkezdéséig nem túl sok időt adtak a képviselőknek, talán nem is gondolták igazán komolyan ezt a törvényjavaslatot.

Hogy miért is mondom ezt? Az általános indoklásban többek között a következő olvasható. "A hazai érdekek mellett az összeírás elvégzését az is indokolja, hogy az egyes gyümölcsfajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről szóló - és itt jön az érdekes - 2001. december 19-ei 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - a továbbiakban irányelv - az Európai Unió tagállamait a területükön található egyes gyümölcsfafajok ültetvényeire vonatkozóan statisztikai felmérés végrehajtására kötelezi." A bizottsági ülésen kifejtettük, hogy az előbbi idézet alapján a törvényjavaslat benyújtására már négy év rendelkezésre állt. Az Európai Uniónak is már közel két éve tagjai vagyunk. Ezért érthetetlen számunkra, hogy miért így, kapkodva kerül sor a törvényjavaslat általános vitájára.

Emellett van ennek a törvényjavaslatnak még egy olyan érdekessége, hogy 2003-ban szintén az említett európai uniós irányelvre hivatkozva módosítottuk az 1970. évi XXXVI. számú törvényerejű rendeletet. Nem lett volna célszerű már akkor egy külön törvényben rendezni a gyümölcsös ültetvények, valamint gyümölcsös-ültetvény-méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásával kapcsolatos európai uniós előírásnak való megfelelési kötelezettségeket is?

Tudjuk, hogy Magyarországon 98 ezer hektáron folyik gyümölcstermesztés. Már csak erre való tekintettel is nagyobb körültekintésre lett volna szükség. Az elmondottak alapján, valóban, ahogy az előbb hallottuk, mi tartózkodtunk az általános vitára bocsátáskor.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Karakas János képviselő úrnak. (Jelzésre:) A képviselő úr jelzi, hogy nem kíván élni a felszólalás lehetőségével.

Hozzászólásra következik Kékkői Zoltán képviselő úr, Fidesz.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, én szeretnék élni a lehetőséggel.

A jelenleg tárgyalt törvénytervezet indoklását az előterjesztés 5. §-a fejti ki: "E törvény egyes gyümölcsfajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről szóló 2001. december 19-ei európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való megfelelést szolgálja."

Nos, az idézett szöveg egyértelműen tanúsítja, hogy valójában az ágazati, az EU-csatlakozásunkhoz nélkülözhetetlen uniós jogszabály hazai adaptációjáról van szó. Ez a jogszabály-adaptáció az előterjesztés általános indoklása szerint is nélkülözhetetlen, a gyümölcspiac szabályozásában az értékesítés és az export tervezéséhez, a kapcsolódó közösségi támogatások elnyeréséhez. De ha ennyire nélkülözhetetlen az uniós direktíva átültetése, akkor miért csak most került sor ennek a törvénynek a beterjesztésére, négyéves késéssel? Hiszen az egész ágazat érdekét szolgálta volna, ha a 2002-es statisztikai összeírás már ennek az EU-direktívának megfelelően történt volna meg, és a 2004-es európai uniós csatlakozásunkat a gyümölcságazat rendezett jogszabályi környezetben kezdhette volna, szemben a jelenlegi négyéves lemaradással. A gyümölcságazat utóbbi években való ellehetetlenülése tehát ezzel az elfecsérelt négy évvel magyarázható.

Hogyan is fogalmaz az előttünk fekvő előterjesztés általános indoklása? "Hazánkban csupán a gyümölcsültetvények felmérése útján biztosítható, vagyis csupán ezen törvény elfogadása által, a gyümölcspiac szabályozása, az értékesítés és az export tervezése, a kapcsolódó közösségi támogatások elnyerése." Sajnos még a négyéves késéssel benyújtott törvénytervezet is hagy kívánnivalót maga után. Hiszen a gyümölcságazatban továbbra is fenntartja a konfúzus törvényi állapotot, jogi rendezetlenséget, mivel a jelenlegi előterjesztésen kívül még a 2005. évi X. törvény és az 1970. évi XXXVI. évi törvényerejű rendelet is vonatkozik a gyümölcságazat szabályozására. Egy ilyen komoly, és az ország adottságai szempontjából oly fontos ágazat nem érdemelt volna meg egy önálló komplex törvényt a szőlőágazatéhoz hasonlóan?

Ráadásul az uniós gyakorlat is ezt szorgalmazza. Például a jelen törvénytervezet által honosított európai parlamenti és tanácsi 2001/109/EK-irányelv 1. pontja nyomban azzal kezdődik, hogy az idáig érvényben lévő 1976. július 20-ai EKG-tanácsi irányelvet hatályon kívül helyezi. Szó szerint idézem az új irányelv első pontját: "Most új módosításra kerül sor. Az egyértelműség kedvéért célszerű az említett irányelvet hatályon kívül helyezni, és ezzel az irányelvvel helyettesíteni."

Ezzel a világos elvvel szemben áll a magyar gyakorlat. Hiszen nálunk még az 1970. évi XXXVI. törvényerejű rendelet is hatályban maradt, jóllehet gyakorlatilag a rendelet címén és a preambulumán kívül a teljes jogszabály megváltoztatásra került. Ráadásul a megmaradt cím és preambulum sem fedi a valóságot, mivel a gyümölcstermesztésen kívül a szőlőtermesztést és a borgazdálkodást is magában foglalja, amelyekről pedig a törvény már nem rendelkezik. Érdemes a meghagyott preambulumot szó szerint idézni - kérem, figyeljenek! "A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szőlő- és a gyümölcstermesztés fejlesztése, a magyar borok minőségének további javítása érdekében a következőt rendeli el." A cím és a preambulum változatlan meghagyásának magyarázatául csupán egyetlen elfogadható érv szolgálhat. Talán bizony Magyarországon a "népköztársaság" szó használata vált ismét gyakorlattá, csak mi, országgyűlési képviselők hivatalosan erről még nem kaptunk értesítést. Való igaz, mindennemű értesítés nélkül is az utóbbi négy évben a népköztársasági légkört határozottan éreztük. Például a jelenlegi és a mostanihoz hasonló törvény-előterjesztések kapcsán.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak.

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Egy olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé, amelynek céljával egyet lehet érteni, de szövegezése ellentétes a szocialista-szabad demokrata kormány statisztikai felmérésekkel kapcsolatos eddigi felfogásával. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az előterjesztő kettős mércével mér.

A gond megértése érdekében idézzük fel az egyház-finanszírozás megváltoztatásának indokait. A Medgyessy-kormány megszüntette a népszámlálási adatokon nyugvó egyházi támogatásokat, azt állítva, hogy az amúgy anonim népszámlálás idején megtévesztették a megkérdezetteket, és nem mondták el nekik, hogy az adatfelvétel nemcsak statisztikai célt szolgál, hanem az összesített adatok alapján kívánja majd segíteni az állami költségvetés az egyházakat. Meg kell jegyeznem, hogy valamennyi kultúrállamban az állam a népesség összetételéhez szabja az egyházak támogatását, és nem kivételez közöttük.

(1.10)

Nálunk ez másképpen történik. A magyar állam ötször-hatszor annyi támogatást nyújt egy kisegyháznak egy hívőre vetítve, mint a történelmi egyházaknak. A kormány nem a népszámlálást, hanem az adóbevallást tekinti etalonnak, ahol a keresők között viszonylag sok olyan adózó van, aki újonnan megjelenő egyházba lépett be, míg a történelmi egyházakhoz tartozó nyugdíjasok százezrei, milliói hiányoznak az adóstatisztikából.

Nos, itt van egy törvénytervezet, állítása szerint csak statisztikai célt szolgálna, a tervezet indoklásából viszont egyértelműen kiderül, hogy a gyümölcsösökre vonatkozó agrártámogatás az összeírás eredményein nyugodna. Ismét hangsúlyozom, hogy én nem helytelenítem a statisztikai összeírás összesített eredményeinek és az állami támogatás nagyságának az összekapcsolását, de a magyar állam eddig ezt megtette. Viszont csak akkor lenne következetes önmagához, ha a statisztikai cél mellett a támogatási célt is bevenné a törvénybe, vagy akkor lenne következetes, ha bevallaná, hogy hamis indokok alapján változtatta meg az egyházi finanszírozás 2002 előtti érvényes módját.

Tisztelt Államtitkár Úr! Módosító indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy az állami támogatások és a statisztikai összeírások eredménye között ne önkényes kapcsolat legyen a jövőben, hanem kiszámítható kapcsolat.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Igen.) Megadom a szót.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet módosításának 2003-ban az volt a célja, hogy Magyarországon gyümölcsfaültetvényt vagy bogyósgyümölcs-ültetvényt meghatározott területnagyság fölött - gyümölcsös esetén 1500 négyzetméter, bogyós gyümölcs esetén 500 négyzetméter - 2004. január 1-jétől csak engedéllyel lehessen telepíteni. A telepítési engedélyt a jegyző adja ki. A terület használója a telepített ültetvény termőre fordulását, továbbá az ilyen nagyságú ültetvény kivágását is köteles bejelenteni.

A gyümölcsültetvény katasztere tartalmazza az ilyen ültetvények adatait megyei szinten, ezeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok megyei kirendeltségei vezetik, az összesített adatok a központi adatbázisban szerepelnek. A gyümölcsültetvény-kataszter adatai a KSH részére statisztikai célból átadhatók. A törvényerejű rendeletben meghatározott rendelkezéseknek, elsősorban az ültetvénytelepítés engedélyhez kötésének tehát a tervszerű gazdálkodás megalapozása volt a célja a gyümölcs- és szőlőtermesztés területén.

E törvényjavaslatnak az előbbiektől eltérő célja van; eltérő a szempontrendszer, és az adatkör is különböző. Az alapvető különbségek: egyrészt hogy a törvényjavaslat szerint az összeírás csak négy gyümölcsfajtára - almára, körtére, őszi- és kajszibarackra - terjed ki, míg a törvényerejű rendelet az összes gyümölcsfára és a bogyós gyümölcsökre is. Másodszor, a törvényjavaslat az 1500 négyzetméter alatti gyümölcsfával betelepített területre is elrendeli az összeírást, a törvényerejű rendelet szerinti gyümölcskataszterbe pedig csak az 1500 négyzetmétert meghaladó méretű telepített ültetvény kerül. Harmadszor: a törvényerejű rendelet az új ültetvények telepítésére, illetve a megszüntetésre vonatkozik, azaz a kataszter az 1500 négyzetmétert meghaladó ültetvények tekintetében követi csak a változást. Végül negyedszer: eltérő az adatkör. A törvényerejű rendelet szerint például a fák számát nem tartja nyilván a kataszter.

A törvényjavaslat szerinti ötévenként ismétlődő összeírás elvégzése tagállami kötelezettségünk. Az összeírást pontosan meghatározott adattartalommal kell elvégezni, és a bizottság részére átadni a már említett parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései szerint. A törvényjavaslat elfogadása esetén az összeírás az uniós gyümölcspiac középtávú szabályozásához nyújt segítséget, a hatályos törvényerejű rendelet pedig a nagy gyümölcsültetvények meghatározott fajtákkal való telepítésének engedélyezésével a minőségi fejlesztés célját szolgálja.

A törvényi szabályok eltérő céljára és tartalmára, valamint a gyűjtött adatok körének különbözőségére tekintettel az összeírás önálló törvényben történő előírása mindenképpen indokolt.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi hágai egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/19090. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/19090/1. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben.