Felszólalás adatai

DR. MÉZES ÉVA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió 2001-ben a gyógyszerek gyártására, forgalmazására, felhasználására és reklámozására vonatkozó szabályokat az ésszerűség és az egyértelműség érdekében egységes szerkezetbe foglaltan, egy közösségi kódexben foglalta össze. Ezen szabályok harmonizációja 2004. május 1-jétől megtörtént, melynek eredményeként garantálttá vált a gyógyszerek magyarországi engedélyezése és forgalmazása területén az EU-előírásokkal való egyezőség.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy az Európai Közösség jogi szabályainak és ajánlásainak figyelembevételével meghatározza a gyógyszerek, a gyógyszerrel, a gyógyszerellátással, valamint a gyógyszerfelírással, a gyógyszerfelhasználók jogaival kapcsolatos alapvető rendelkezéseket.

(10.10)

Ezen rendelkezések azt célozzák, hogy mindenki hozzájuthasson a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerhez. A tudományos és műszaki fejlődés eredményeként, a törvény kódex jellege, a klinikai irányelvben lefektetett fogalmi változások miatt 28 fogalmi meghatározás vált szükségessé, melyek között egészen új fogalmakat kell elsajátítanunk, mint előny-kockázat arány, ésszerű mértékű támogatás vagy különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek. Ilyen a forgalombahozatali engedély jogosultja, ami például azt jelenti, hogy a termék forgalmazójának ki kell jelölnie az adott tagállamban egy képviselőt, aki ellátja a termékkel kapcsolatos teendőket, és képviseli a gyártót az adott tagállamban.

A törvény a 3-25. §-ig egymással összefüggő, de mégis teljesen eltérő témakörökben pontosít és szabályoz a gyógyszergyártás feltételeitől a gyógyszerfelhasználással kapcsolatos betegjogokig, ezért a teljesség igénye nélkül néhány önkényesen kiemelt passzussal foglalkoznék. Ilyen a klinikai vizsgálat engedélyezése. Az emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó rendelkezéseket kiegészíti, és felelősségbiztosítás megkötésére kötelezi a klinikai vizsgálat kezdeményezőjét, akinek fedezetet kell nyújtania az esetleges érvényesítendő kártérítési követelésekre.

Vagy a betegtájékoztatás részletes szabályai miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra, ugyanis az uniós szabályozás a mind a csomagoláson, mind pedig a betegtájékoztatón feltüntetendő adatok tekintetében még ezen adatok sorrendjét is kötelező erővel írja elő. Az irányelv előírja a fel nem használt gyógyszer vagy az abból származó hulladék ártalmatlanítására vonatkozó speciális óvintézkedések feltüntetését, valamint gyűjtőrendszerbe való utalását. A forgalombahozatali engedély jogosultságának biztosítani kell, hogy a betegtájékoztató a vakok és gyengénlátók számára megfelelő formában is rendelkezésre álljon.

Vagy az ellátási felelősség. Ha az ellátásban részt vevő szereplő az adott gyógyszert nem kívánja vagy nem tudja forgalmazni, köteles az Országos Gyógyszerészeti Intézettel és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral közölni, hogy a zavartalan gyógyszerellátás biztosítható legyen. Az állami hatóságoknak joga van olyan gyógyszert beszerezni, melyet Magyarországon nem forgalmaznak, de nincs helyettesíthető párja, és a kezelt betegek száma eléri a százat.

Módosulnak a gyógyszerek alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért viselt állami felelősség szabályai is. A gyártó felelőssége megállapítható akkor is, ha a gyártó bizonyítja, hogy a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány akkori állása szerint nem volt felismerhető.

A gyógyszerismertetéssel és a gyógyszerek reklámozásával kapcsolatos szabályozás törvényi szintre emelkedik, mely szerint a gyógyszerismertető a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándékot, anyagi előnyt vagy más természetbeni juttatást nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet.

A gyógyszergyártó, -forgalmazó, a gyógyszertár működtetője köteles a nem megfelelő minőségű vagy lejárt gyógyszer megsemmisítéséről gondoskodni. A gyógyszer megsemmisítésének módját, a követendő eljárás rendjét az egészségügyi és a környezetvédelmi miniszter együttesen szabályozza. Az árak megállapításáról szóló törvény módosítása maximalizált kereskedelmi árrést csak a támogatott gyógyszerek tekintetében határoz meg, vagyis megszűnik a tilalom a nem támogatott gyógyszerek árából való engedmény adására. Ezen szabály még messze nem teljesíti azokat a követelményeit a liberális gazdaságpolitikának, hogy a gyógyszerpiacon is kialakuljon egy szabályozott verseny, de ha kis lépéssel is, elindul egy szemléletváltás felé.

A szabad demokraták a versenypiaci körülményeket tartanák kívánatosnak a gyógyszer-kiskereskedelemben, aminek a kialakulásától várható lenne a verseny továbbgyűrűzése a kereskedők, a forgalmazók és a gyógyszergyártók körében is. A gyógyszervásárlók érdekében el tudjuk képzelni, hogy a nem vényköteles gyógyszerek kikerüljenek a kizárólagos gyógyszertári árusításból; feltételezve a magyar lakosság nagykorúságát, biztosítanánk számukra a nem vényköteles gyógyszerek szabadabb vásárlását. Nézetünk szerint a patikaalapítás felszabadítása is indokolt lenne, ugyanúgy, mint az online rendelésnek vagy lehetőségének bevezetése vagy a futárszolgálat. Ezen változások gyökeresen más üzleti szemléletet eredményeznének, egy piaci pozíciómódosulást indítanának el, amelynek nyertese a gyógyszerfogyasztó, a vásárló lehetne. Ezen lehetőségek ebben a törvényben még nem szerepelnek, de reméljük, hamarosan erről is folytathatunk vitát.

Az SZDSZ Magyar Liberális Párt támogatja a törvény elfogadását. Köszönöm szépen.