Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg én sem fogok beleférni tíz percbe, ezért majd én is megnyomom újra a gombot.

Azt látom, hogy a kisebbségi önkormányzati vezetők is belefáradtak abba, amibe én személy szerint is belefáradtam. Ez a nyilatkozat ezt tükrözi. Ettől függetlenül én aláírnám azt a mondatát, hogy üdvözlöm a megállapodást, ami létrejött a két nagy párt között, mert önmagában a megállapodást, még ha a megállapodásnak bizonyos pontjait vitatjuk is, én is fontosabbnak tartom, mint ha nem lett volna megállapodás. Azt pedig biztosra vettem, hogy ez a megállapodás azért valamilyen módon létrejön.

(15.10)

Én azokról a kérdésekről szeretnék csak beszélni az első megszólalásomban, ami a vita tárgyát jelentette, és ami a módosító indítványokban visszaköszön, anélkül, hogy hivatkoznék egy-egy módosító indítványra, bár néhány esetben ezt is meg fogom tenni.

Kezdjük olyan ügyekkel, ami könnyen lerendezhető! A megye volt egy ilyen vitatott kérdés, számomra megnyugtatóan rendeződött. Nem igazán izgalmas kérdés, hogy hány önkormányzatnak kell lennie ahhoz, hogy megye létre tudjon jönni. Itt kisebbségeknek eltérőek az érdekei, de önmagában az, hogy a megyei önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok meg tudnak alakulni, egy jó kompromisszum és jó előrelépés. Az, hogy az elektori gyűlés intézménye - ami egy lehetetlen intézmény volt, legalábbis két nagy kisebbség esetében - kikerül a rendszerből, egy jó kompromisszum és egy jó megoldás.

Névjegyzékek kapcsán már sokan sokat mondtunk, és ez valószínűleg az egész kérdés legérzékenyebb része. A beterjesztett törvény kapcsán az én álláspontom az volt, hogy úgy, ahogy beterjesztették, az aggályos, az államigazgatás szereplőit - ez nyilvánvalóan elsősorban a jegyző - azért valamilyen módon a névjegyzék készítésébe be kell vonni. Az általános vita kezdetén én egy ilyen öszvér megoldásban gondolkodtam, mindenképp elvártam volna az államigazgatás szereplőinek jelenlétét a névjegyzékek előállítása kapcsán. A kompromisszum az, hogy a beterjesztett elfelejtve, nem az érintettek hozzák létre a névjegyzéket, hanem gyakorlatilag az államigazgatás szerepelője, a jegyző hozza létre ezt a névjegyzéket. Nekem ezzel nincsen gondom. A beterjesztetthez képest, azt gondolom, ez a biztosabb. Nem hiszem, hogy ha a kisebbségi vezetők elfogadják azt, hogy a választások tisztasága érdekében szükség van névjegyzékre, akkor az ő álláspontjuk az, hogy ezt feltétlenül csak ők csinálják meg, mint ami a beterjesztett törvény volt. Tehát, hogy van itt egy ilyen elmozdulás, hogy a jegyző hozza létre a névjegyzéket, a beterjesztetthez képest, én nem tekintem rosszabb megoldásnak, talán egy kicsit előrelépésnek. Ha azt is figyelembe veszem, hogy az egy mennyire macerás eljárás volt, amit annak idején beterjesztett a kormány, akkor ez a megoldás még inkább jó.

Figyelni kellene azonban névjegyzék készítése kapcsán azokra a mondatokra, amiket az adatvédelmi biztos még most is mond az utolsó nyilatkozatában, hogy a szabályozás hézagos, és bizonyos adatkezelési garanciákat be kellene építeni a törvénybe. Ezt ennek a törvényalkotásnak a normál menetében elméletileg még megtehetjük, de ez nem elvi kérdés. De még egyszer mondom: én azt gondolom, az adatvédelmi biztos álláspontja helyes, amikor bizonyos garanciákat látni szeretne a törvényben.

A névjegyzékek létrehozása kapcsán kell beszélnem a jelölésről. Azt én nem tartom szerencsésnek, amilyen irányba ez elmozdult, bár a szándékot érzem. Tehát amikor jelölő szervezeteknek adunk csak jelölési lehetőséget, magyarán, ők állítják össze a jelöltek listáját, vagy ők nevezik a versenyzőiket, akkor a célt én értem. Ez biztos, hogy szolgálja azt, hogy a kisebbségekhez nem tartozók kevésbé tudnak elindulni ezen a versenyen, tehát ezt a célt szolgálja ez a dolog. De én aggályosnak tartom, hogy az egyéni ember - és ezt főleg kistelepülési nézőpontokból mondom - nehezebben válik jelöltté, hisz csak egy jelölő szervezet csinálhatna belőle jelöltet. Másként mondva: ahol nincs jelölő szervezet, ott arra kárhoztatjuk a kisebbségeket, hogy csináljanak jelölő szervezetet. '89-ig nem lehetett az egyesülési joggal élni, most viszont kötelező élni vele, különben nem fognak tudni elindulni. Tehát nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást, hogy kizárólag jelölő szervezet állíthat jelöltet, és ezt aggályosnak is gondolom.

A másik vitatott kérdés a személyi hatály kérdésével függ össze. Az én személyes álláspontom továbbra is az, hogy ami itt kompromisszumként megfogalmazódott, sok szempontból nem helyes, semmilyen szempontból nem szolgálja a hazai kisebbségek érdekeit. Én azt gondolom, hogy ez itt egy rossz kompromisszum, ugyanis azt kell eldönteni a személyi hatály kérdésénél, hogy kik azok, akik a kisebbségekhez tartoznak. A beterjesztett törvény lehetőséget adott volna arra, hogy, mondjuk, a letelepedett európai uniós állampolgárok, vagy eddig a törvény lehetőséget adott arra, hogy menekültként és egyéb módon itt élők megnyilvánuljanak a kisebbségi választások során.

A magyar kisebbségi jog elfogadja azt a gondolatot - ez kiolvasható a magyar törvényből -, hogy a szülőföld oltalma. Az egész kétoldalú kisebbségi megállapodási rendszer is erre épít. Ma - hogy egy példát mondjak - a szlovén állam a szlovén kisebbség védelme érdekében kommunikál a Magyar Köztársasággal, és ez fordítva is igaz, a magyar állam a Szlovéniában élő magyarok érdekében ugyanezt megteszi. Ez a szlovén kisebbségi polgár, aki az Európai Unió tagja, ha három kilométerrel megváltoztatja a lakhelyét, eljön Szentgotthárdra, és nem Szlovéniában él, itt nem fogadjuk el a kisebbségi státusát. Az Európai Unióban ez a gondolkodás szembemegy a személyek szabad mozgása elvével, és meggyőződésem, hogy ez a szabályozás nem lesz hosszú életű. Épeszű érvet nem hallottam még soha, hogy miért kellene a magyar állampolgárokra szűkíteni ezt a megoldást.

A nyilatkozatban van négy olyan kisebbségi önkormányzat, amelyek egyértelműen visszalépésnek minősítik a kompromisszumnak ezt a részét, és ezzel további gond is van. Annak, hogy a személyi hatály nem terjesztődik ki az európai uniós polgárokra, lesz áldozata a hazai területi autonómia. 68 kisebbségi, átalakult önkormányzat van, ez azt jelenti, hogy Magyarországon ma 68 esetben működik a kisebbségek területi autonómiája. Ezt ezzel a törvénymódosítással kidobjuk a rendszerből, és holnap Magyarországon erre lehetőség nem lesz. Ugyanis a személyi hatály kiterjesztésének elutasításával jutottak el oda a kompromisszumkereső felek, hogy teljesen el kell választani a kisebbségi választást a települési választásoktól, ezek után átalakult kisebbségi önkormányzatok nem tudnak létrejönni, s még egyszer mondom, 68 esetben - mert ennyi volt Magyarországon, 78 esetben lett volna lehetőség - éltek vele, magyarok, horvátok, romák, és még sorolhatnám őket. Ez ki fog kerülni a rendszerből. Azt gondolom, ez egy nehezen magyarázható vérveszteség lesz.

A másik, ahol jogászként a legnagyobb aggályaim vannak az egésszel szemben: valami megoldást kellett találni arra, hogy a hazai kisebbségek mégis az érdemi helyhatóságokban meg tudjanak jelenni. Az alkotmány 68. §-a azt mondja, hogy államalkotó tényezők. Ennek volt egy kicsi tartalma: a helyi szinten, a települési szinten, a kisebbségek egy könnyített eljárással bekerülhettek a települési önkormányzatokba. Holnaptól kezdve ez a lehetőség csak úgy teremtődik meg, hogy akik a kisebbségi választásokon a legjobb eredményt futják, hogy egyszerűen fogalmazzak, bekerülhetnek a települési önkormányzatokba. Ez azt jelenti, hogy olyan emberek, kisebbségi státusú emberek kerülnek be a települési önkormányzatba, akik ezeken a választásokon nem is indultak.

Ez a törvény leggyengébb pontja, és még egyszer mondom, ez a személyi hatály miatt következett be, a személyi hatálynak ez a következménye. Ez a törvénynek az a pontja, amire én magánemberként és jogászként, a dolgokkal valamelyest foglalkozó emberként azt mondom, hogy ha az Alkotmánybíróság erre holnap ránézne, ez nem minősülne alkotmányosnak, ez meggyőződésem.

Itt leállok, és a következő tíz percben egy másik gondolatsort még szeretnék elmondani néhány kérdés kapcsán.

Köszönöm a figyelmüket.