Felszólalás adatai

DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgybani törvényjavaslatot hat bizottsági ülésen, majd az általános és részletes vitában képviselőtársaim sokoldalúan elemezték. A javaslat által tükrözött koncepcióval és annak megfelelő szabályozásával a bizottságok mindegyike és a vitában részt vevő képviselők túlnyomó többsége azonosulni tudott és egyetértett azzal. Megítélésünk szerint is a javaslatban szereplő módosítások alkalmasak az Országgyűlés haderőreformmal kapcsolatos 61/2000. számú országgyűlési határozatában megfogalmazott elvárásoknak. A javaslatnak a képviselőtársaim által történő megszavazásával további jelentős lépést teszünk a perspektívába helyezett hivatásos haderő belátható időn belüli megteremtéséhez.

A javaslathoz huszonnégy képviselői módosító és egy kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottak be a képviselő urak. A módosító javaslatok mintegy harmada több irányban, érdemben kívánja kiegészíteni, pontosítani a javaslatot. Ezekkel teljes mértékben egyetértünk, és köszönettel nyugtázzuk a segítő szándékot. Úgy ítéljük meg, hogy e javaslatok helyes tartalmuknál fogva tovább gazdagítják a kormány javaslatát. Nem tudom ugyanezt elmondani a javaslatok többségéről, amelyek közül tizenhatot az SZDSZ képviselői nyújtottak be.

(19.10)

A bizottságok egyértelmű állásfoglalásai után nem tartom szükségesnek, hogy az ellenzéki javaslatok többségének elfogadhatatlanságát részletesen indokoljam. Ehelyett inkább néhány elvi jellegű vagy jelentősebb javaslatot emelek ki, amelyek támogatása lehetetlen volt.

Ilyen mindenekelőtt az SZDSZ képviselőinek kapcsolódó módosító javaslata, amely arra irányul, hogy az Országgyűlés kötelezze el magát arra, hogy a honvédelmi törvény mintegy 60 szakaszának hatályon kívül helyezése által 2004. december 31-ével megszünteti a Magyar Köztársaságban a hadkötelezettséget.

Úgy gondolom, védelempolitikai okokból hibás lépés lenne az Országgyűlés részéről olyan időszakra és körülményekre felvállalni a hadkötelezettségen alapuló haderő megszüntetését, melynek alakulását most, három-négy évvel megelőzően nem láthat be senki. Egyébként is már elkötelezte magát az Országgyűlés az említett határozatában, amelyben kimondta, hogy a jelenlegi, sorozáson alapuló reguláris haderő átalakításának tízéves folyamatában meg kell alapozni a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségét. Belátható, hogy az Országgyűlés nem vállalhatja fel ilyen ötletszerű javaslat érvényesítését. Csakis a kialakult koncepció alapján, tervszerűen és megfelelő időráfordítással lehet előkészíteni a hivatásos haderőre való áttérést.

Az előzővel egy tőről fakadnak az SZDSZ többi módosító javaslatai is, minthogy azok többsége az általuk érintett témakör szabályozásának elhagyására, kisebb része a sorkatonai szolgálattal járó kötöttségek további oldására, illetve a hat hónapos szolgálati idővel arányban nem álló kedvezmények bővítésére vagy kedvezőbb lehetőségek megteremtésére irányul.

Ebbe a keretbe helyezhető az SZDSZ-nek az a javaslata, amely a sorkatonai szolgálatra való behívhatóságot három együttes feltételhez kívánja kötni: egészségi alkalmasság, magas szintű kiképzés feltételeinek biztosítottsága és a honvédelmi törvény 22. §-a szerinti feladat teljesítéséhez a katonai szolgálat elengedhetetlen szükségessége.

A javasolt elképzelés nem áll összhangban a hadkötelezettség általános jellegével. A törvény nem különbözteti meg a katonai szolgálatra behívható hadköteleseket a javasolt feltételek szerint, nem is teheti, mert azok mesterkélt kategóriák.

Az SZDSZ képviselői nem értenek egyet azzal sem, hogy a honvédelmi törvény az oktatási intézményeket kötelezze a tanulóik szolgálathalasztásával kapcsolatos tanulói viszony igazolására, mert az intézmény nem felettese a tanulóknak. A kormány álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy az oktatási intézmények kötelesek a tanulóik adatainak nyilvántartására, és felelősek is annak helyességéért. Nincs tehát másról szó, mint arról, hogy az oktatási intézmény a jövőben a tanulók részére eddig kiadott több száz, több ezer igazolás helyett egy névjegyzéken igazolja a katonai igazgatási szervnek a tanulói jogviszony fennállását.

Több javaslat ellenzi a sorkötelesek tanulmányi szolgálathalasztásának körével kapcsolatos szabályozást, azt szűkítőnek tekinti. Ezzel összefüggésben két körülményt kívánok megemlíteni. Az egyik, hogy a törvénynek a felsőoktatásban szerezhető első képesítéséről szóló bekezdését a kormány javaslata nem is érinti, ezért tehát az nem lehet szűkítő. A helyes értelmezés szerint tehát a tanulmányi okokból adható szolgálathalasztásban részesíthetők körének bővítéséről és nem a módosító javaslat szűkítéséről van szó.

Mivel a honvédelmi törvény 107. §-ának módosítása lehetővé teszi a második, harmadik diploma megszerzését is, indokolt határt szabni annak, hogy különböző okokból, így tanulmányi okokból is meddig halasztható a katonai szolgálatra való bevonultatás. Ez az időhatár a szakemberek sokéves tapasztalata alapján a harmincadik éves kor. Ezt követően sorkatonának behívni a sorkötelest nem lenne életszerű. Ezért ennek törvényi kimondását indokoltnak tartjuk.

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül megköszönöm képviselőtársaim és szakértőink jobbító szándékát, melyet a módosító javaslataik beterjesztésével és a vitában tanúsított aktív részvételükkel kifejezésre juttattak. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot szíveskedjenek elfogadni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)