Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a kormánytól és az államtól független civil szerveződések megerősítése, olyan szervezeteknek a megerősítése, amelyek valamely közcél érdekében végzik feladatukat. A törvényjavaslatnak három eleme van. Az egyik a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány létrehozása, a másik a Batthyány Lajos Alapítvány átalakítása és az állam csatlakozása az alapítványhoz, illetőleg a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány részére történő vagyonjuttatás. Mindhárom esetben arról van szó, hogy valamely közfeladat ellátására szerveződtek ezek a civil szervezetek, ezek a társadalmi szervezetek. Az a megítélésünk, és ezek az eddigi tapasztalatok is, hogy ezek a szervezetek magas hatásfokon, kiváló minőségben és nemzeti elköteleződéssel látják el ezt a feladatot. Nyilván itt a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány egy most létrehozandó szervezet, ott a Millenáris Parknak az eddigi tevékenységéből lehet csak és kizárólag kiindulni. De a Batthyány Lajos Alapítvány, amelyik Antall József, az első szabadon választott Országgyűlés által megválasztott miniszterelnök kezdeményezésére jött létre és azóta is gyakorlatilag közmegegyezésre számot tartó módon működő alapítvány, illetőleg a Mathias Corvinus Collegium és az azt működtető alapítvány is immáron 25 éve része a magyar közéletnek, és ezek az alapítványok járulnak hozzá a demokratikus nyilvánosság működtetéséhez, a megfelelő nemzeti elköteleződésű közéletben különböző tudományos projektek támogatásához, és a Mathias Corvinus Collegium azt a feladatot kapta az Országgyűléstől, hogy egy egész Kárpát-medencére kiterjedő tehetséggondozási hálózatot hozzon létre, kiindulva abból a tevékenységi körből, amit az elmúlt két és fél évtizedben végzett.

(14.10)

Visszatekintve a Millenáris múltjára, bizonyára sokak emlékezetében felsejlik a Ganz Villamossági Művek Lövőház utcai telepe, amely Belbuda egyik legnagyobb egybefüggő rozsdaövezete volt. A Millenáris-beruházás kapcsán tehát, amely, azt hiszem, mindannyiunk örömére szolgál pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül, örömmel tudom mondani, hogy nem csupán az egykori ipari területet sikerült mára életre kelteni, hanem egész Belbudát is. Meghatározta ezt a folyamatot a 2000-es évek végén elinduló városrészi rehabilitáció, amely nyilván a terület saját központi jellegét is megerősítette. A Millenáris Park egy olyan vonzó, szerethető közösségi térként nyitotta meg kapuit egyébként az első Orbán-kormány alatt 2001 nyarán, amelynek minden szegletéből a gondolatiság és a nemzeti büszkeség sugárzott. Azt hiszem, ebben szerepe volt az erős tartalomnak meg a különleges építészeti és tájépítészeti miliő egységének is.

Való igaz, és azért nem számítok e törvényjavaslat könnyű tárgyalására, hogy annak ellenére, hogy az átlag magyar állampolgárok körében, azt hiszem, a Millenáris Park pozitív megítélése töretlen, a 2002-es kormányváltás után a Millenáris a baloldali politika első számú célpontjainak egyikévé vált, és a 2002 és 2010 közötti időszakban a Millenáris az eredeti küldetését, vagyis azt, hogy nemzeti összetartozást, értékeket, valamint a világszínvonalú magyar tudást szimbolizáló kulturális és szellemi központ, találkozási pont legyen, teljesen elveszítette. Ezután, 2010-et követően a gazdálkodást sikerült stabilizálni és a Millenáris, illetve a szomszédos Széllkapu elnevezésű parkrész összesen 28 milliárd forintnyi beruházási támogatást kapott. Természetesen ezt a beruházást is egészen a közelmúltig, amíg a beruházás el nem készült, baloldalról folyamatos támadások érték, de amióta a beruházás elkészült és látszik, hogy egy épített és környezeti örökséget óvó rozsdaövezeti beruházásról és rozsdaövezet-megszüntető beruházásról van szó, azóta ezek a támadó hangok alábbhagytak.

Jelen pillanatban ezt a területet a Millenáris Nonprofit Kft. egy állami gazdasági társaságként működteti. Valljuk be azért, hogy ez nem a leghatékonyabb kulturális szolgáltató konstrukció. Az a javasolt működési metódus, amely ebben a törvényjavaslatban is látszik, egy olyan működési koncepció lehetőségét hordozza magában, amely középtávon is fenntarthatóvá, hosszú távon pedig nyereségessé és önellátóvá tudja tenni ezt a területet. Ez garanciát jelenthet arra, hogy az állagromlás és színvonalcsökkenés, amely bizony korábban, a teljes beruházás elkészülését megelőzően jellemző volt, ne következzen be.

Azt gondoljuk, hogy az alapítványi keretek hosszú távon kiszámítható, transzparens és civil szférát előmozdító, összekovácsoló konstrukcióként tudnak működni, stabil jövőkép tud kirajzolódni ezen szervezetek előtt, nagyobb függetlenségről és nagyobb rugalmasságról is beszélhetünk. Azt reméljük, hogy a Millenáris Magyarország legszínvonalasabb rendezvényhelyszínévé, kulturális, innovatív és értékmegőrző közösségi terévé fog válni ennek eredményeképpen.

A Batthyány Lajos Alapítványt ’91-ben hozták létre Antall József miniszterelnök kezdeményezésére, ahogy azt említettem. Nevét az első magyar felelős kormány 1849-ben mártírhalált halt miniszterelnökéről kapta. Az alapítvány az alapítói okiratában meghatározott célok szerint a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, közös kulturális értékek és a demokratikus képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatására szerződött. Ezen alapítványi tevékenységek keretében két fő irányt lát el. Egyrészt a civil társadalmat szervezi, rendszeresen kerül sor hazai, nemzetközi közéleti tudományos konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és különböző programok lebonyolítására, másrészt ezeknek a hasonló tevékenységet ellátó egyéb civil szervezeteknek a programjait és kezdeményezéseit támogatja.

Az alapítvány ’91 óta folyamatosan működik, ’91 óta folyamatosan kap állami támogatást, működésével kapcsolatban és azzal összefüggésben semmilyen probléma nem merült fel. Azt gondoljuk, hogy szintén a nagyobb rugalmasságot, fenntarthatóságot, függetlenséget jelenítő közérdekű alapítványi formula alkalmas tud lenni arra, hogy Antall József miniszterelnök kezdeményezését hosszú időre megőrizzük.

A törvényjavaslat harmadik eleme, ahogy említettem, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány támogatása. A Kárpát-medencei tehetséggondozás, magyar nemzeti tehetséggondozás feladatát látja el ez az alapítvány, immáron az Országgyűlés tavaszi döntéséből következően közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában. Én még emlékszem a tavaszi vitáinkra, voltak a törvényjavaslattal összefüggésben vitáink, de egy dolog bizonyos, és ez az ellenzéki, baloldali sorokból is megerősítést nyert, hogy a Mathias Corvinus Collegium két és fél évtizedében az a tehetséggondozó, oktató, kutató munka, amit eddig végeztek, az magas színvonalat képvisel, a nemzet érdekét szolgálja és megkérdőjelezhetetlen. Ezt több oldalról, ellenzéki, nem csak kormánypárti képviselők is megerősítették.

Az akkori szakmai koncepciónak része volt, hogy az egyetemi képzést Kolozsváron, egyetemi képzést plusz bentlakásos kollégiumot Budapesten működtető alapítvány a legfontosabb egyetemi képzést nyújtó megyei jogú városokban is jelenjen meg. Ezzel összefüggésben kerülne sor egy gyakorlatilag évtizedek óta leromlott állapotú, kihasználatlan és Pécs szégyenfoltjaként működő ingatlannak a Mathias Corvinus Collegium tulajdonába adására, ami a pécsi operáció központja lehet, természetesen a megfelelő és a jogszabályokhoz illeszkedő műemléki rekonstrukciót követően. Tehát ez egy alkalmas ingatlan lenne arra, hogy Pécs megyei jogú városban is, amely egy patinás egyetemi város, ezt a Kárpát-medencei tehetséggondozó logikát méltó színvonalon megjelenítse. Ezért aztán az előttünk fekvő törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy ennek az állam tulajdonában lévő, egyébként lepusztult, évtizedek óta szomorú mementóként Pécs belvárosát csúfító ingatlannak a helyzete ezáltal hosszú távon és méltó módon rendeződjön.

Ez a három elem van jelen pillanatban a törvényjavaslatban. Azt szeretném kérni a tisztelt képviselő hölgyektől és uraktól, ellenzéki és kormánypárti frakcióktól, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)