A felszólalás szövege:
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! A Belügyminisztérium a Külügyminisztériummal közösen február 12-én kért ajánlatot egy 35 részes, darabonként 4-5 perces rajzfilmsorozat kreatív koncepciójára, valamint a filmek előállítására. A pályázatban eredetileg 11 napos határidőt szabtak a részvételhez szükséges dokumentumok beszerzésére, sőt a győztesnek a szerződéskötés után 40 nappal már szállítania kell az első részt, és biztosítania, hogy egy országos televízió főműsoridőben naponta legalább kétszer le is adja.
A filmesek képtelenségnek minősítették, hogy a tárcák a legdrágább műsorsávokra vonatkozó előszerződéstől teszik függővé a nevezést. Hozzáértők szerint a pályázatot csak az tudja teljesíteni - idézem -, “akinek már régen a zsebében van a filmtervö, hiszen 40 nap alatt állítólag egy félperces reklámfilmet sem lehet a nulláról indulva legyártani. A pályázat kihirdetését követő napokban Gát György producer elismerte, hogy vállalkozása már december óta dolgozik a projekten, és hogy gőzerővel folynak a munkálatok a 100 milliós megbízás teljesítésén. Az egyik pályázó magyarázatot kért a Külügyminisztériumtól, de a tárca a személyes konzultációt elutasította, válaszlevelében pedig nem reagált a kérdésre. A Belügyminisztérium sem kívánt válaszolni, hogy miért volt sürgős a pályázat lezárása, pedig a sorozat már nem kerül adásba az áprilisi EU-népszavazás előtt. Állítólag 100 milliót is elkérhetnek a munkáért, miközben az egész szakma idén 190 millió forint állami támogatással számolhat.
Tisztelt Miniszter Asszony! Miért a lehetetlen határidő, ha a népszavazásig úgysem lehet elkezdeni a vetítést? Hogyan értesülhetett valaki előre a tenderről, hetekkel annak kiírása előtt? Igaz-e, hogy a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium 400 millió forintot kíván a sorozatra költeni? Miért nem válaszolnak a visszásságokat felvető, előre vesztésre ítélt cégeknek? Remélhető-e, hogy hazánk csatlakozása után nem lesz mód az ilyen gátlástalan és erkölcstelen vircsaftra a minisztérium háza táján?
Várom megtisztelő válaszát, államtitkár úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Amit ön mondott, azt politikusként mondta, azonban a szakértők teljesen máshogy látják ezt a kérdést. Szakértők szerint a 35 részes vállalkozáshoz legalább 50-60 ember egyéves munkájára van szükség. Ezzel szemben az ön főtanácsadója szerint a filmeseknek csupán annyi teendőjük lett volna, hogy be kell szerezniük azt a 4-5 papírt, amely a pályázat beadásához szükséges. Ez a nyilatkozat is azt mutatja, hogy mekkora a hozzáértése a tárca illetékeseinek.
Sajnálatomra nem kaptam meg a kérdéseimre a megnyugtató választ. Nem kaptam meg a választ arra, hogyan lehet az, hogy valaki már december óta - a saját szavai szerint - gőzerővel dolgozik egy több százmilliós EU-rajzfilmsorozaton, akkor, amikor csak februárban jelenik meg a kiírás.
Nem tartom elfogadhatónak, úgyhogy nem tudom elfogadni a válaszát, tisztelt miniszter úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Mint ahogyan azt az előző interpellációmban is elmondtam, a szakma már hónapokkal ezelőtt tudni vélte, hogy a magát nyíltan MSZP-szimpatizánsnak valló Gát György producer cége nyerte az európai uniós csatlakozással összefüggő rajzfilmsorozat elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
Neves magyar cégek a tényként kezelt Gát-győzelem miatt Keller László közpénzügyi államtitkárhoz fordultak. A producer már tavaly év vége óta gyártja a csak februárban nyilvánossá tett pályázat filmjeit. A Gát által megalakított konzorcium sikerét a Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Részvénytársasága április 18-án, pénteken közölte.
(15.00)
Csak emlékeztetőül: a tendert a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium közösen írta ki, az ajánlatokat március végéig várták a kétszakaszos tárgyalásos közbeszerzési eljárásra. Az rt. korábbi közlése szerint a tender első szakasza március 12-én zárult le. A kiírásra hét jelentkezés érkezett.
Rajzfilmes körökben hónapok óta nyílt titok volt, hogy Gát György producer már tavaly év vége óta gyártja a csak februárban nyilvánossá tett pályázat filmjeit. Gát az egyik napilapnak nyilatkozva maga is elismerte, hogy gőzerővel folynak a munkálatok. Az előre legyártott pályázati anyagról tanúskodik az is, hogy a március 31-ei tenderbontásnál Gát vállalkozása már az eredményhirdetés előtti időpontra, április 5-ére vállalta a sorozat első darabjainak szállítását.
A február 12-én, eredetileg 11 napos határidővel kiírt közbeszerzés ügyében az egyik kizárt pályázó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. Azt sérelmezte, hogy pályázatában a kiírási feltételeket túlteljesítve nem három, hanem hét hasonló alkotásról csatolt referenciát, a BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. mégis a referenciák hiánya miatt zárta ki a versenyből. A cég producere szerint ez csak úgy történhetett, hogy a kiírók nem olvasták el a dokumentumokat, mert ugyan valóban két levelet csatoltak, de az egyikben hat film ajánlása szerepelt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság megindította a jogorvoslati eljárást. A jogorvoslat akkor még nem zárult le, de a győztest már kihirdették: az a Gát György, aki előszeretettel mutatkozik szocialista politikusok között, és többször láthattuk ebben a Házban is sétálgatni a túloldalon; az a Gát György, aki szakmai berkekben állítólag nyilvánosan felvállalta, hogy a pályázatot neki írták ki.
A bejelentés másik érdekessége, hogy azt húsvét előtt, hivatalzárás után tették közre. A korábbi sajtóértesülések szerint a 35 részes rajzfilmre a külügy és a belügy mintegy 400 millió forintot szánt. Ezt a belügy is és ön is cáfolta, de pontos adatot azóta sem hoztak nyilvánosságra.
Tisztelt Miniszter Úr! Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Amit mondtam, az idézet volt - gépkocsitenderről pedig nem tudok.
Ami pedig a csalódottságot illeti: csalódott vagyok, a válasz, amit kaptam, illetve amit nem kaptam, avégett. Ugyanis magyar viszonylatban példátlan, hogy egy 200 millió forintos állami megrendelést olyan feltételekkel írnak ki, hogy csak olyan cég tudja teljesíteni, amelyik tud az adott tárca kommunikációs terveiről.
Tizenegy nap volt az igazolásokra, negyven napon belül kellett szállítani a főműsoridős anyagot, bár a szakma szerint ez az idő egy félperces reklámfilm elkészítésére sem elég. Filmesek szerint ez képtelenség, csak az tudja teljesíteni, - idézem -, “akinek már a zsebében van a filmtervö.
A miniszter úr egy hónapja látta a jövőt, amikor azzal kezdte a felszólalásomra a válaszát - szintén idézem -, “gondolom, lesz még ebből interpellációö. Én arra lennék kíváncsi, hogy akkor mire gondolt, vagy esetleg mit tudott már egy hónappal ezelőtt.
Ön azt válaszolta, hogy bárki belekezdhet csak úgy egy anyag gyártásába, hiszen önmagában nem kifogásolható, abban a reményben, hátha szükség van rá. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Én nem gondolom, hogy így lenne, úgyhogy nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Azok a kelet-európai politikusok, akik valamelyik uniós intézményben akarnak posztot betölteni, hozzák nyilvánosságra szakmai és politikai szerepvállalásukat a volt kommunista országokban, és tartózkodjanak az aktív politizálástól, ha szerepük volt a rezsim elnyomó gépezetében - állt az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, az Európai Néppártnak január végi határozattervezetében. A Néppárt kongresszusa a határozatot úgy fogadta el, miszerint azok tartózkodjanak az aktív uniós politizálástól, akik az elnyomó kommunista erőszakszervezetek tagjai voltak, vagy emberiség elleni bűncselekményben vettek részt.
Magyarországot az Unió gazdasági és szociális bizottságában az úgynevezett harmadik oldal, az egyéb érdekképviseletek által delegálandó küldöttek esetében négy hely illeti meg. Ezekre a posztokra a Munkaügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályára lehetett pályázatot beadni. A civilségtől igen távoli módon a Miniszterelnöki Hivatal, a Munkaügyi, továbbá a Külügyminisztérium szakértőiből álló munkacsoport 100-ból 75 aspiránst még februárban elutasított, 25-öt szóban meghallgatott, majd négy nevet, köztük Barabás Miklósét terjesztette elő a magyar kormány nevében az Uniónak.
Egy lap homályos múltúnak aposztrofálta Barabás Miklóst, a budapesti Európa Ház igazgatóját, és azt állította, lehet, hogy egykori III/III-as ügynök. Az mindenesetre biztos, hogy Barabást 1984-ben nevezték ki az Országos Béketanács főtitkárává, de a szervezetet elsodorták a nyolcvanas évek végének politikai hullámverései. A Történeti Hivatalban fellelhető egyik dokumentum szerint Horváth József tábornok, a volt III/III-as csoportfőnökség vezetője egy 1989. június 22-ei osztályértekezleten, arra utalva, hogy szervezete nincs válságban, egyebek között ezt mondta: “Például innen ment el a javaslat, hogy a békemozgalmat segítsük egy másik vágányra átállítani, hogy kikerüljön a nemkívánatos befolyásoltság alól, és éppen ez az osztály volt az, amelyik ennek megvalósításában jelentősen közreműködött.ö
1990 márciusában így jött létre a civil társadalom térnyerését fő céljának tekintő Európa Ház, amelynek igazgatói posztjára Barabás Miklós béketanácsi főtitkárt helyezték, Horváth József szavaival: a III/III-as ügyosztály közreműködésével. Tegyük hozzá, akinek annak idején a III/III. egyengette a karrierjét, annak valamilyen kapcsolatban kellett állnia a besúgókat foglalkoztató csoportfőnökséggel. Ezek után viszont senki nem lehet benne biztos, hogy ez a kapcsolat már régebb óta nem létezett-e. Lehet, hogy a miniszterelnök ezért tüntette ki a múlt héten Barabás Miklóst?
Kérdezem tehát a miniszter urat: igaz-e, hogy a volt III/III. is egyengette Barabás Miklós karrierjét? Tudta-e, hogy egy állítólag egykori ügynök fog ilyen jelentős megbízatást kapni az Uniónál, és összhangban áll-e nemzeti érdekeinkkel, hogy ilyen kinevezésekkel mutatkozzon be Magyarország az EU-ban?
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Hadd osszak meg a miniszter úrral egy legálisan elérhető információt, és szeretnék idézni: a hatvanas évek végén egyetemista voltam Debrecenben, s rendszeresen érintkeztem egy évfolyamtársammal, aki - mint ezt jóval később megtudtam - rendszeresen jelentett rólam. Alkalmam volt látni a jelentéseket, és ezekből kitűnt, hogy a Hajdú-Bihar megyei III/III-as ügyosztály Nádházi Emil fedőnevű munkatársának jelentései alapján az ügyosztály vezetői operatív szempontból figyelemre méltónak tartottak. A jelentések tanulmányozásából megállapítottam, hogy előttem járó évfolyamtársam angol-történelem szakos hallgató volt, egy kelet-magyarországi református lelkész fia, aki később politikai pályára lépett. A nemzetközi ifjúsági mozgalomban, majd a békemozgalomban dolgozott, sőt most is aktívan működik a civil szférában.
Ha a Czinner Tibor jogtörténész által megtett jellemzést összevetjük Barabás Miklós ismert életrajzával, akkor megállapíthatjuk, hogy a kettő között kísérteties a hasonlóság.
(15.20)
Akkor, ha a miniszter úr figyelmébe nem, akkor SZDSZ-es képviselőtársaim figyelmébe ajánlom az előbb elhangzottakat, hiszen ők ennek a témának az élharcosai.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Lapinformációk szerint Salgó László lehet az Europol vezetője, miután a magyar kormány őt jelölte erre a posztra. Salgó állítólag garanciát kapott arra, hogy a megpályázott tisztségre élvezi a kormányzat támogatását, pedig önök annak idején azzal kampányoltak: “Magyarország többet érdemelö.
Salgót huszonkét éves korában szervezte be a hírszerzés, ahol 1974 és '77 között teljesített szolgálatot. Ezt követően 1977 és '83 között a Csongrád megyei III/II-es osztályon dolgozott. Lezsák Sándor íróról, Csoóri Sándor költőről például egy külföldi irodalmi díj odaítélése kapcsán még 1985 őszén is jelengetett “az információban szereplő személyek valamennyien az ellenséges ellenzék képviselőiö kiegészítéssel. A Komócsin-birodalomban Salgóék megfigyelték az egykori Dialógus békecsoport aktivistáit, akik például a szocialista ihletésű Országos Béketanáccsal is kapcsolatokat tartottak, illetve próbáltak építeni, de vesztükre, hiszen annak vezetője, az azóta szintén zsíros uniós állásba tett Barabás is ügynök volt. Amikor pedig 1985-ben Duray Miklóst bebörtönözték, és tiltakozásul “Szabadságot Duray Miklósnak!ö feliratú matricák jelentek meg a szegedi villamosokon és trolikon, Salgó és csapata újra lecsapott. “Tájékoztatjuk a JATE pártbizottsága titkárát, valamint a BM III/III. osztályátö - olvasható egy másik dokumentum alapján az intézkedések között. Mindezek ellenére 2002. július 5-én egy hírportálnak még Salgó azt állította: “Soha nem dolgoztam a III/III-nak.ö Másnap aztán ön ismertette, tisztelt miniszter asszony, hogy “az országos rendőrfőkapitány valóban a III/III-as ügyosztály elemzőtisztje is volt egy ideigö.
Ezek után viszont kétségbeejtő hazánk külföldi megítélése szempontjából, hogy egy uniós funkcionárius arra a kérdésre, tud-e arról, hogy Salgónak titkosszolgálati múltja van, határozott nemmel felelt, és hozzátette: “akkor a jelek szerint az imázsprobléma hatványozódikö.
Kérdezem tehát a tisztelt miniszter asszonyt, ha tényleg lendületben ez az ország, tudott-e ön arról a lendületes lépésről, hogy Salgó László leváltásakor a neki beígért diplomáciai poszt az Europol igazgatóságát jelentette-e. Ez a cselekvő kormányzás önök szerint? Mi a véleménye arról, hogy Magyarországnak nagy esélye volt a poszt elnyerésére, de ezt jelentősen befolyásolhatja az a bátor tény, hogy Salgó ügynök volt? Igaz-e, hogy Salgó kinevezése aggályos lehet, hiszen korábbi tevékenységéről nem tájékoztatták az Európai Uniót? Ön szerint Salgó múltja mennyiben befolyásolhatja majd az Unió döntéshozatalát? Végezetül: mit gondol hazánk európai uniós imázsáról, amelyen nem javít sem a Brüsszel uniós központjában látható „ Európa imázsaö kiállítás, sem Kovács László leégése, sem pedig a szintén exügynök Barabás kinevezése?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Nem tudtam, hogy Orbán Viktor és Kontrát Károly tehet azért, hogy 1985-ben ez a jól képzett szakember (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból: Arról!) megfigyelte például Lezsák Sándort és Csoóri Sándort.
Nagy tisztelettel és figyelemmel hallgattam az ön hozzászólását, de hadd idézzem önnek, a miniszterelnök, ön és a külügyminiszter között informális megbeszélésen merült fel az a lehetőség, hogy Salgó külügyi területen folytathatná munkáját - állt anno a Külügyminisztérium közleményében. Ekkor Kovács László azt mondta, hogy amennyiben ilyen döntés születik, figyelembe véve Salgó korábbi pályafutását, ő személy szerint szívesen elfogadja, és kész megfelelő feladatkört biztosítani a számára. Ezek után viszont Medgyessy Péter úgy nyilatkozott az egyik újságban, hogy a III/III-asok minden demokratikus társadalomtól idegen szervezet (Dr. Lamperth Mónika: Nem volt III/III-as! Soha nem volt az! - Moraj az MSZP soraiban.), csak a legdurvább diktatúrákban létezik.
Ha a III/III-asnak dolgozott valaki, és most valamilyen fontos politikai posztot tölt be, akkor, azt gondolom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), tényleg le kell mondania. Akkor ezt beszéljék meg Medgyessy Péter miniszterelnök úrral! Nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
BAGÓ ZOLTÁN, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. A külügyi bizottság a mai ülésén az előterjesztést megtárgyalta, azt elfogadta, és így elfogadásra javasolja a parlamentnek.
Köszönöm. (Szórványos taps.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN, a külügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Elöljáróban annyit szeretnék leszögezni, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elvileg támogat egy olyan alapot, amely a határon túli magyarok támogatását szolgálja. A probléma viszont abból fakad, hogy a kormány azt állította, hogy a Szülőföld Alapban 1 milliárd forint lesz, kiderült azonban, hogy 500 millió forint, amit már zároltak. Sajnos továbbra sem lehetünk ezért tisztában az alap rendeltetésével, és azzal, hogy hogyan fog viszonyulni a meglévő, jól működő támogatási rendszerhez, az alapítványokhoz.
Sajnálatos tény, hogy a kormány nem folytatott álláspontunk szerint megfelelő egyeztetést a határon túli szervezetekkel, hiszen február 28-án nyújtották be a törvénymódosító javaslatot, a határon túliakkal viszont március 1-jén volt az egyeztetés, az általuk javasolt módosítások közül pedig pusztán csak néhányat építettek be a javaslatba. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség benyújtotta a módosító javaslatait. Többek között javasoltuk azt, hogy az alap irányító testületeinek, a tanácsnak, a kollégiumoknak az összetételét a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei határozzák meg. Javasoltuk a törvény 1. §-ánál, hogy a határon túliak javaslatának megfelelően szerepeljen a „ nemzetrészekö kifejezés, utalva a nemzetrészek közötti kapcsolatra. Javasoltuk továbbá, hogy a státustörvényben biztosított juttatásokat ne az alapon keresztül folyósítsák. S végezetül javasoltuk, hogy ne vegyék ki az alapból az eredetileg benne szereplő szociális jellegű juttatásokat, mert így álláspontunk szerint a határon túli ügyet a folklór kategóriájába akarják szorítani.
Összefoglalva tehát: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja ragaszkodik ezekhez a módosító indítványokhoz, illetve módosító javaslatokhoz, amelyek megfelelnek a határon túli magyarok elvárásainak is.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jelentős kellemetlenségeket okozhatott az elmúlt egy hét a Magyar Szocialista Pártnak mind helyi, mind országos szinten, hiszen kipattant egy pályázati botrány a közelmúltban. Ugyanis a pécsi ügyészség alapítványok és egyesületek pályázati anyagait vizsgálta át, és így akadt fenn a rostán a pécsi székhelyű VÁG Egyesület, ahol jogtalanul felvett pénzekre bukkantak. A visszaélésekről tájékoztatták az egyesület elnökét, aki ezek után március 24-én feljelentést tett saját maga és segítőtársai ellen az ügyészségen. Állítólag lobbipénzt fizetett azért több alkalommal, hogy a pályázatok elbírálása során egyesülete jogtalan előnyökhöz jusson.
Az elnök rendőrséggel való együttműködése során került a látótérbe Andráska Gergely, aki egy MSZP-s politikusra hivatkozva tette zsebre a lobbipénzeket. Ő szép karriert futott be az MSZP helyi szervezetében, 2002-ben aktív részt vállalt a párt választási kampányában, részese volt Szili Katalin, Kékes Ferenc és Toller László választási sikerének. Az országgyűlési választások után a szocialisták színeiben indult az önkormányzati választáson, de nem járt sikerrel. A választás után az ifjú szocialista egy ideig Kékes Ferenc országgyűlési képviselő, a Baranya megyei közgyűlés elnöke munkatársaként dolgozott, majd az elmúlt évek során távozott Pécsről, információim szerint Bács-Kiskun megyébe, ahol hivatalosan kiszállt a politikából; mint most kiderült, nem hivatalosan volt még némi köze hozzá.
Pénteken a Nemzeti Nyomozó Irodával együttműködve sikerült tetten érni Budapesten az Oktogonnál, amikor V. István 1 millió 200 ezer forintot adott át neki. Andráska jelenleg előzetes letartóztatásban van, ellene befolyással való üzérkedés és zsarolás miatt indult eljárás.
A pályázatíró őszinte és feltáró vallomása után szabadlábon védekezik. A vád ellene okirat-hamisítás, befolyással való üzérkedés és csalás. V. Istvánt holnap hallgatja meg a rendőrség. Egyelőre nem lehet tudni, mennyire blöffölt Andráska… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Várom miniszter úr válaszát.
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Azért ezt elég szerény válasznak tartom a miniszter úrtól, már csak azért is, mert azt mondta, hogy semmi köze a politikához, illetve semmi köze a pályázatokhoz. Valóban egy újsághír hozta tudomásunkra, illetve egy internetes fórum, amit rögtön másnap le is szedtek az internetről, de akkor mondok újsághírt. Hiszen van egy szocialista országgyűlési képviselő például az én megyémben is, aki egy nagy példányszámú lap hasábjain olyanokat nyilatkozott, illetve nyilvánosságra került egy olyan levél, amelyben konkrétan úgy fogalmaz: „ Azt is javaslom polgármester úrnak, egyeztessünk, hogy milyen vállalkozókkal akarunk kapcsolatot kiépíteni, mert nagyon kínos lesz mindkettőnk számára, ha más-más körrel kívánunk jó viszonyt kialakítani.
(15.50)
Komoly forrásokat csak az államtól kaphatnak, ebben szívesen segítek, de csak a megbízható vállalkozóknak. Mivel mindkét úriember nemkívánatos személy jelenleg, így éppen e hónapokban folyik állami cégeknél lévő érdekeltségeik megszüntetése, aztán Z. János támogatásával az államtól kapják vissza a pénzt mint pályázati támogatást. Ellenben ő maga dicsekedett azzal, hogy hány vállalkozó jutott állami forrásokhoz a segítségével.„ (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Tehát nem tudom elfogadni azt, hogy a politikának nincsen köze a pályázatokhoz, illetve azt, amit a miniszter úr előtte mondott.
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Elfogadom.
ELNÖK: Bólintott, hogy igen. Parancsoljon, öné a szó.
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! A Pályázat Előkészítő Alap működése több esetben is megkérdőjelezi az uniós pályázati rendszer demokratikus működésének elvét, hiszen az önerőből készült pályázatoknak együtt kell versenyezni, sőt bevárni az állami, illetve uniós forrásokból szakértők által készített pályázatokat. Ez már önmagában is több szempontból felveti az esélyegyenlőség kérdését.
A Pályázat Előkészítő Alapban kizárólag külföldi konzorciumok vehettek részt, úgy, hogy óriási késéssel és jóval többért, háromszoros áron készítették el a vállalt munkát. Az egyik konzorcium, a dán Ramboll konzorcium, amelynek tagja a RÖM Menedzsment Kft., több mint 450 darab - Európai Szociális Alaphoz és Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz tartozó - projekt előkészítését, kidolgozásának segítését nyerte el a Pályázat Előkészítő Alap keretében. A RÖM Menedzsment Kft. ügyvezetője dr. Benedek László. Benedek László a RÖM Menedzsment Kft. üzletrészével és a szavazatok 68 százalékával a társaságban többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, továbbá Benedek Márton a fennmaradó 32 százalékkal rendelkezik. Dr. Benedek László a miniszter asszony férje, továbbá Benedek Márton a miniszter asszony fia. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)
Tisztelt Miniszter Asszony! Etikusnak tartja-e, hogy uniós és állami forrásokhoz jut családjának vállalkozása kormányzati döntés következtében, miközben ön a kormány tagja? Az esélyegyenlőséget biztosítottnak érzi-e, miközben a kormánytagok rokonai részesülnek uniós és állami forrásokból?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
DR. BAGÓ ZOLTÁN (Fidesz): Sajnálattal hallgattam a miniszter asszony válaszát, mert vagy nincs tisztában a tényekkel a tisztelt miniszter asszony, vagy pedig nem ismeri a hatályos jogszabályokat, hiszen ezekről kormánydöntés kellett hogy szülessen, ezekről a pályázatokról kizárólag a kormány tud döntést hozni, tehát az a kijelentése, hogy nem volt beleszólása, illetve kiesik a kormány kompetenciájából, egyszerűen nem felel meg a valóságnak.
A miniszter asszony vagyonbevallása szerint két gazdasági társaságban érdekelt, egy bt.-ben 99 százalékban, a GHG Partners Hungary Kft.-ben pedig 45 százalék erejéig. A hivatalos vagyonbevallása szerint az ön vagyona bővült, az egy évvel korábbihoz képest 8 millió forint jelent meg a bankszámláján. Tehát ezek alapján aziránt szeretnék érdeklődni a tisztelt miniszter asszonytól, hogy nem érzi-e, hogy ez a helyzet esetlegesen felveti egy kormányzati visszaélés lehetőségét, az ön és a családja gazdasági érdekeltségei miatt.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)