Felszólalás adatai

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom. Megkérdezem a miniszter asszonyt, kíván-e reagálni. (Dr. Dávid Ibolya: Majd a zárószavazás előtt.) A zárószavazás előtt.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön döntünk.

Soron következik a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/4141. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/4141/4. számon kapták kézhez. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Megnyitom a részletes vitát a törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatra. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki nem jelentkezik.) Mivel felszólaló jelentkezését nem látom, a részletes vitát lezárom; gondolom, a miniszter asszony sem kíván reagálni a kérdésben. (Dr. Dávid Ibolya: Nem.) A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.

Most következik a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Font Sándor, MDF, és Kerényi János, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/4206. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/4206/1-4. számon kapták kézhez.

Kerényi Jánosnak adom meg a szót az előterjesztők nevében, 15 perces időkeretben.

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítását T/4206. számon önálló képviselői indítványként nyújtottuk be a tisztelt parlament elé.

Törvényjavaslatunk célja a visszaélés jövedékkel bűncselekménynek a büntető törvénykönyvbe történő ismételt beépítése. A jövedéki termékekre megvalósított jogsértő magatartás büntetőjogi szankcionálása gyakorlatilag a modernkori magyar jogszabályokban mindig jelen volt, így megtalálható volt a Btk.-ban is egészen 1996-ig. Ebben az évben, 1996. augusztus 15-ei hatállyal az 1996. évi LII. törvény ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezte, többek között azzal az indokkal, hogy a büntetni rendelt cselekmény nem más, mint egy speciális tárgyhoz, jövedéki termékhez kapcsolódó adóra elkövetett adócsalás, ezért indokolatlan két törvényi tényállásban szankcionálni az elkövetést.

A hatályon kívül helyezés melletti érvként szerepelt, hogy a visszaélés jövedékkel bűncselekmény maximális büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés volt, míg a Btk. 310. §-ában található adó- és társadalombiztosítási csalásnak 5 év, illetve a későbbi módosítás kapcsán 2-8 évig terjedő szabadságvesztés volt.

A vám- és pénzügyőrség a törvényi tényállás megszüntetésére vonatkozó javaslat véleményezésekor aggályát fejezte ki, tekintettel arra, hogy ezzel az intézkedéssel több olyan magatartásforma, amelynek nem csekély a társadalomra veszélyessége, kikerült a büntetőjogi relevancia köréből, igazgatási körbe került besorolásra. Az 1997-ben életbe lépett 1997. évi CIII. törvény szabályozza a jövedéki termékek körét, a jövedéki eljárás hatósági, valamint alanyi kötelezettségeit, a jogsértőkkel szemben alkalmazható igazgatási szankciók körét. Ez a jogszabály az igazgatási oldalon nagy lefedettséget biztosít a gazdasági élet érintett résztvevői számára, azonban a kizárólag anyagi jellegű szankció véleményünk szerint nem nyújt megfelelő védelmet a jogsértésekkel szemben.

Az elmúlt négy év bírói gyakorlata és egyéb jogalkalmazói tapasztalatok igazolták az aggályokat. A súlyos pénzügyi és közigazgatási szankciók vagyontalan személyek, úgynevezett bukóemberek segítségével könnyen kijátszhatók. Jelenleg nem büntethetőek a jövedéki terméknek nem minősülő, de jövedéki termék előállításához és forgalomba hozatalához szükséges alapanyagokkal és eszközökkel történő visszaélések, gondolunk itt a cukorcefrére, illegális lepárlóberendezések készítésére, zár- és adójegyek előállítására.

Tisztelt Ház! Kérjük, hogy támogassák törvényjavaslatunk elfogadását. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Az írásban előre jelentkezett felszólalók (Közbeszólás: Kormány!) előtt a kormány képviselőjét kérdezem, hogy hozzá kíván-e szólni.

DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! A kormány támogatja a javaslatot. Hogyha képviselőtársaim igénylik, akkor részletes szakmai álláspontomat is kifejtem.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Hozzászólásra megadom a szót Csiha Judit asszonynak, az MSZP képviselőjének.

DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tiszteletet érdemlő szándékkal készült törvényjavaslat van előttünk olyan képviselők tollából, akik vélhetően nap mint nap szembesülnek a jövedéki visszaélés különböző formáival, egyszerűen azért, mert olyan helyen élnek, ahol ezt tapasztalják. Teljesen természetes, hogy egy országgyűlési képviselő ilyenkor azon kezd gondolkodni: hogyan tud ez ellen valami olyat tenni, amitől a visszaélés kevesebb lesz, a jogszabályokban kiskapukat keres, amelyeket be akar zárni, és ennek a legcélszerűbb formája, ha készít egy törvényjavaslatot, és azt a tisztelt Háznak benyújtva annak elfogadását kéri.

(23.10)

A szándék tehát tiszta és helyeselhető. Azt az érvelést is elfogadhatónak tartom, mely szerint minél előbb törvény lesz a javaslatból, annál hamarabb csökkenhetnek a visszaélések, és minden nap számít.

Leszögezem, hogy a Szocialista Párt elvi alapon támogat minden olyan kezdeményezést, amely visszaélések csökkenésével biztat. Tudjuk, hogy a korrupciós és visszaélés jellegű bűnös cselekmények elszaporodása milyen mérhetetlen morális károkat okoz az országnak, az anyagiakról nem is szólva. Ezek azok a cselekmények, amelyek nehezen foghatók meg, nehezen leplezhetők le, és még nehezebben bizonyíthatók.

Sok fejtörést okozott és okoz a mindenkori kormánynak az optimális jogalkalmazásra is alkalmas szabályok kidolgozása. Talán ennek tudható be a miniszter asszony által éppen tegnap is ismertetett törvényjavaslat-csomag, amely az ilyen jellegű bűncselekmények eddigieknél hatékonyabb és szigorúbb üldözését célozza meg.

A benyújtott javaslat indokolása felhozza, hogy a jövedéki visszaélés 1996-ban kikerült a Btk.-ból. Helyesen mondta képviselőtársam, hogy mi is indokolta akkor a törvényből való kikerülését. Abból indult ki az akkori javaslat, hogy szigorúbb pénzügyi szabályozással és bírság jellegű szankciókkal, mint a pénzbírság, elkobzás, működési engedélyek megvonása és hasonlók, nagyobb eredmény érhető el, mint külön tényállásban foglalt büntetőjogi fenyegetettséggel. Indokolt volt ez azért is, hiszen a hatályos Btk. számos olyan egyéb bűncselekményt tartalmaz, amelyek alkalmasak e visszaéléseknek az itt javasoltnál is szigorúbb megbüntetésére. Gondoljunk csak az adócsalásra, tb-csalásra, orgazdaságra, bélyeghamisításra és hasonlókra.

Nem ismerek olyan statisztikát, hogy az e bűncselekmények miatti felelősségre vonás csökkent volna, ráadásul ezek jogalkalmazási gyakorlata az eltelt évek alatt kialakult. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a bűnözés szerkezetében és fajsúlyaiban, hangsúlyaiban bekövetkezett kedvezőtlen változás indokolttá teheti az újraszabályozást.

A szándék tehát helyeselhető, ha valószínű, hogy a Btk.-ba foglalásnak nagyobb visszatartó ereje lesz, mint a hatályos törvényben meglévő, más tényállások alkalmazásának alakzatai, akár a tettesi, akár a részesi alakzatokra is gondolhatunk.

A kodifikálás azonban nehéz feladat, a büntetőjog pedig a jogágak között is különösen nehéz. Pontos, a törvény más rendelkezéseivel összhangban álló fogalommeghatározások szükségesek, a büntetési tételeknek pedig illeszkedniük kell a büntetési rendszerhez, annak belső arányaihoz. A felelősségre vonásnak ugyanis az az alapja, hogy a tényálláselemeket megvalósítja-e, kimeríti-e az a magatartás, amit az elkövető tanúsít. A kiszabható büntetésnek pedig olyannak kell lennie, amely arányban áll az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyességével, a cselekmény tárgyi súlyával, és kellő visszatartó erővel bír a hasonló bűncselekmények elkövetésének megelőzésére is.

A javasolt megoldás sajnos nem ilyen. Nem várható tőle visszatartó erő. A javasolt büntetési tételek nem szigorúbbak, mint az egyéb, ugyanilyen magatartásra alkalmazható bűncselekmények tényállásaiban szabályozottak. Vagy ugyanakkorák, vagy enyhébbek. Például a zárjegy, adójegy engedély nélküli előállítása bélyeghamisítást valósít meg, ennek büntetési tétele alapesetben is 3 évi szabadságvesztés. Nem is értem az erről szóló, a törvényjavaslathoz fűzött indokolást, amelyben maga az előterjesztő is ugyanezt írja le. Akkor mivégre itt ez a szabályozás, enyhébb elbírálás mellett? Ugyanis a javaslatban ez a büntetés akár pénzbüntetés is lehet.

A jövedéki orgazdaság tényállásából hiányzik a célzat, így az orgazdaságnak nem minősíthető. Az itt leírt tényállás valójában bűnsegédi magatartás, melyre egyébként ugyanaz a büntetés róható ki, mint a tettesre.

A 3. §-ban szabályozott alapanyag- és eszközfogalom pedig a jogalkalmazót állítja megoldhatatlan feladat elé.

Ettől függetlenül aránytalan a jövedékkel való visszaélés elősegítésének javasolt szabályozása. Az előkészületet a büntetőjog ugyanis igen kivételesen bünteti, például olyan súlyú bűncselekményeknél, mint az emberölés, merénylet, hazaárulás, lázadás, közveszély okozása és hasonlók. Nem hiszem, hogy e körben bizonyítanom kell, hogy e cselekmények előkészületét büntetőjogi eszközzel büntetni aránytévesztésnek tűnik. Nem beszélve arról, hogy ezen előkészületi magatartás, melynek egyes elemei ma más bűncselekmények, mások pedig érdektelenek, csak lehetőséget teremthet arra, hogy egyszer valakinek visszaélési szándéka lehet. A büntetőjog általában az aktív bűnös magatartáshoz legalábbis eshetőleges szándékot feltételez; a gondatlanság is csak akkor büntethető, ha a törvény kifejezetten így rendelkezik, azaz kivételesen. A javaslat mindezeket nem igényli.

A miniszter asszony közelmúltbeli bizottsági meghallgatásán tájékoztatott minket arról, hogy a tárca egy komoly Btk.-módosításon dolgozik, és rövidesen benyújtja a Háznak a javaslatot. Miután a most tárgyalt javaslaton sok szakmai javítás szükséges, javaslom az Igazságügyi Minisztérium segítségét kérni, és a minisztérium által benyújtandó javaslatba beépítve beterjeszteni azt. Jó lenne hallani a kormány álláspontját arról, vajon hogyan illeszkedik e javaslat a készülő törvényjavaslatba. Erre sajnos a bizottsági ülésen kérdés ellenére sem kaptunk választ.

E törvényjavaslat természetesen módosító indítványokkal javítható, ha javítható. A benyújtott javaslat az előzőekben kifejtettek miatt csak átírható, de azt is csak akkor, ha ismerjük az egyéb javaslatokat, amelyekre a miniszter asszony célzott. Az tehát a javaslatunk, hogy az előterjesztője vonja ezt vissza, és esetleg egy új, a tárcával is egyeztetett változatban nyújtsák be, vagy próbálják elérni, hogy a szándékolt szabályozás a nyáron benyújtandó kormányjavaslatban helyet kapjon.

Ebben a formájában, így nem tudjuk támogatni, bár megkísérelve a majdnem lehetetlent, módosító indítványokat nyújtunk be annak érdekében, hogy talán valamennyire javítható lesz. De akkor is tudnunk kell, hogy nem lesz jó ez a törvény, alkalmazhatatlan lesz, és a szokásosnál rövidebb idő alatt, nagyon gyorsan módosításra fog szorulni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Nagyon rövid leszek. A Szabad Demokraták Szövetsége megvitatta a törvényjavaslatot, és arra jutott, hogy nem fogja támogatni.

Egyrészt abból az általános jogpolitikai elvből kiindulva, hogy büntető törvénykönyvet módosítani csak igen ritkán és megfontoltan helyes. Az a gyakorlat, hogy egy parlament félévente hozzányúljon egy büntető törvénykönyvhöz, elvi alapon nem helyeselhető. Emellett azt gondoljuk, szemben másokkal, hogy azok a megfontolások, amelyek alapján az előző ciklusban ezt a tényállást megszüntettük, nem vesztették érvényüket.

Ami pedig a további részletes érvelést illeti, tekintettel az időre, én ebben most kivételesen a miniszter asszonyt követem, és a részletes érveinket nem fogom most kifejteni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) A miniszter asszony jelentkezett. Hozzászólásra következik Dávid Ibolya miniszter asszony.

DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Azt megígérhetem, hogy nem vonjuk vissza ezt a javaslatot, úgyhogy a nehezebbik feladatra kérem a képviselő asszonyt, hogy a módosító indítványaival próbálja meg ezt az előterjesztést olyanná formálni, hogy az a Szocialista Párt által is elfogadható legyen.

Nyitott vagyok arra, hogy a bélyeghamisítással kapcsolatos javaslatát megvitassuk, azonban azzal nem értünk egyet, hogy a jelenlegi helyzethez képest ennek a módosításnak nem lenne visszatartóbb hatása.

Az elmúlt 5 év azt mutatta egyébként, hogy nem elegendőek a jövedéki törvény adta bármilyen súlyos, pénzügyi jellegű szankciók. Ezek a szankciók ugyanis, pontosan a vagyontalan személyek jogsértő magatartásával, könnyen kijátszhatók. Márpedig azok a személyek, akik ilyen bűncselekményeket követnek el, hogy jövedéki visszaélés, orgazdaság elősegítése, és akkor a termékeket nem sorolom fel - ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő s a többi, dohánytermék vonatkozásában -, rendszeresen ügyelnek arra is, hogy nagy vagyon ne legyen a nevükön. Tehát a pénzbüntetés velük szemben valójában nem célravezető dolog.

E személyek kapcsán, pontosan a vagyoni helyzetük miatt, a szankciók általában nem hajthatók végre. Az így kiszabható, akár több tízmillió forintos bírság - mert egyetértek önnel abban, hogy igen magas bírságot lehet kiszabni -, nem jelent valódi visszatartó erőt, és nem is lehet behajtani az elkövetőkön.

Az országgyűlési képviselő urak javaslata arra az alapgondolatra épül, hogy a közigazgatási szankciók elégtelensége miatt indokolt a jövedékkel visszaélések büntetőjogi szankciójának a visszaállítása.

(23.20)

Én magam ezzel egyetértek, hiszen három tényállás kerül be a büntető törvénykönyvbe. Az első a jövedékkel visszaélés, amely azokat az elkövetési magatartásokat rendeli büntetni, amelyek a jövedéki törvény rendelkezései, a jövedéki rend megszegése miatt a költségvetésnek bizony adóbevétel-csökkenést okoznak. A másik a jövedéki orgazdaság, amely a jövedéki adózás alól elvont termékforgalmazást rendeli büntetni. Ebben az esetben a minősítés nem az adóbevétel csökkenésétől, hanem a jövedéki termék értékétől függ. A jövedékkel visszaélés elősegítése pedig bizonyos előkészületi cselekmények önálló bűncselekménnyé nyilvánítását jelenti. Ez alkalmas lehet olyan, régóta komoly problémát okozó visszaélések hatékonyabb szankcionálására, mint például a cukorcefre tömeges előállítása, és ennek illegális előállítása.

A jövedéki termék széles köréből érzékelhetjük, hogy az új büntető tényállások reményeink szerint a nemzetgazdaság területén is hatékonyan alkalmazhatóak lesznek, és ennek lesz visszatartó ereje. Ezért javasoltuk mi ennek a támogatását.

Bauer képviselő úr javaslatával egyetértek, nem kellene a büntető törvénykönyvet módosítgatni, nagyon jó lenne, ha egyszer már lenne egy olyan büntető törvénykönyvünk, ami legalább 30 évre határozza meg a büntető jogszabályainkat, úgy az anyagi, mint az eljárási szabályainkat. De 10-11 évvel a rendszerváltozás után ez még csak álom, bár dolgozunk rajta a minisztériumban, egy nagyon jó kodifikációs bizottság dolgozik rajta. Az elmúlt időszakban, azt hiszem, 53-54-szer módosítottuk a büntető törvénykönyvet, ami körülbelül 800 szakaszt érint, szóval kimondani is rettenetesen nehéz. Úgyhogy az is álom, képviselő úr, hogy félévente egyszer ildomos vagy illendő a Btk.-t módosítani.

Sajnos, a rendszerváltozás, a uniós csatlakozás, a Európa tanácsi tagság, a belső viszonyaink megváltozása rendszeresen és folyamatosan szükségessé teszik ezeket a korrekciókat; vagy becsukjuk a szemünket, és nem veszünk tudomást arról, hogy az élet kikövetelte ezeket, és ilyen ildomokat akarunk betartani, hogy félévenként vagy évenként akarjuk változtatni a Btk.-t. De sajnos ma olyan időket élünk még, amikor a nagy kodifikáció előtt ezeket a tűzoltómunkákat el kell végezni.

Azt hiszem, hogy aki azon a borvidéken él, ahol ez naponta problémát jelent, és öt éve döngeti az Országgyűlés kapuját... - mert én emlékszem olyan szocialista képviselő asszonyra is, aki rengeteget fáradozott azon, hogy ebből törvényi tényállás legyen a Btk.-ban, nem egy új keletű probléma, de megoldást kell rá találnunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Csiha Judit asszony, az MSZP képviselője.

DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm miniszter asszonynak az érvelését. Én arra próbáltam rámutatni a fölszólalásomban, hogy nem vitatva annak az indokolhatóságát, hogy ennek a három tényállásnak a Btk.-ba be kell kerülni, de akkor kerüljön bele, ha valami pluszt tud hozni a Btk.-ban meglévő egyéb tényállásokhoz képest. Ez a javasolt megoldás nem tud pluszt hozni, ezért nem lesz visszatartóbb, mintha adócsalás vagy bélyeghamisítás miatt kerül a büntetőeljárásra sor.

A módosító indítványaim arra fognak vonatkozni, hogy azt az összhangot meg lehessen teremteni a Btk.-n belül, amit ez igényel, azzal a specialitással, amit a jövedékkel való visszaélés, forgalmazás, kereskedés orgazdaság egyébként igényel. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem... (Dr. Dávid Ibolya: Csak egy mondat.) Kétperces hozzászólásra következik a miniszter asszony.

DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Köszönöm szépen. Csak egy mondat: valószínű, hogy nagyobb visszatartó ereje van annak, amikor valakit végrehajtandó szabadságvesztés fenyeget, mint annak, amikor a pénzbüntetés. Én azt is elfogadom, ha a képviselő asszony a két év helyett három évet kívánna javasolni. Számomra ez is egy szimpatikus dolog. Egy biztos: a visszatartó hatása sokkal nagyobb a végrehajtandó szabadságvesztésnek, mint az önálló pénzbüntetésnek.

Ígérem, elnök úr, hogy ezzel a mai napon többet nem fogok megszólalni. Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Miután most több felszólaló jelentkezését nem látom, megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Dr. Kerényi János: Nem.) Nem kíván. Az általános vitát lezárom.

Soron következik a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az ifjúsági bizottság önálló indítványát T/4503. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4503/1-4. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Gémesi Györgynek, az ifjúsági bizottság alelnökének, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. (Jelzésre:) Helyette Horváth László kér szót, így neki adom meg a szót 15 perces időkeretben.