Felszólalás adatai

A bővítés során eddig méltatlanul háttérbe szorult az a kérdés, hogy mi történik majd a régi és az új reaktorokban képződő kiégett fűtőelemekkel, valamint az erőmű bontása során képződő sugárzó hulladékkal. Pedig egyáltalán nem elhanyagolható tételekről van szó. A probléma nagyságrendje műszaki és pénzügyi értelemben is - nem említve az egészségügyi vonatkozásokat és kockázatokat - ugyanakkora, mint magáé a tervezett bővítésé.

Hogy ne vádolhassanak bennünket azzal, hogy az antiatom-lobbicsoportok érveire hivatkozunk, az MTA erősen Paks közeli Lévai Energetikai Alapítványának "energiaakadémia" elnevezésű honlapjáról gyűjtöttük össze a vonatkozó számokat. Itt a témával foglalkozó elismert atomtudósok a már meglévő atomerőműről többek között a következőket írják: "2013-as bázisáron az összes hulladékos költség 1671 milliárd forint." Majd néhány sorral lejjebb a bővítéssel kapcsolatban: "Az új blokkok létesítésére vonatkozó szerződés a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban értelemszerűen csak a kiégett fűtőelemekkel foglalkozik. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. adataiból ezért különválasztottuk a rájuk vonatkozó költségeket. Ez alapján azt kaptuk, hogy a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének költsége körülbelül 1150 milliárd forint." Forintban számolva tehát ezermilliárdokról, euróban mérve is milliárdokról beszélünk, ugyanúgy, mint a bővítés esetén.

Mindehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy a nukleáris kármentesítési alapban Paks befizetéseiből jelenleg mindössze 200 milliárd forintnyi összeg van.

(13.30)

A számok első pillanatra hatalmasnak tűnnek, de olyan nagy aktivitású sugárzó hulladékról van szó, amely generációk sokaságán keresztül súlyos környezeti kockázatot jelent, és különleges gondosságú kezelést, tárolást igényel. Olyan hulladékról van szó továbbá, amelynek a végleges elhelyezését még sehol a világon nem sikerült megoldani, ráadásul az uniós szabályok arra kötelezik Magyarországot, hogy saját maga gondoskodjon a megoldásról, tehát nem lehet az atomszennyest egyenesen Oroszországba küldeni.

A vázolt költségek nem ok nélkül ilyen magasak, sőt tartunk tőle, hogy menet közben még nagyobbak lesznek. Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy a kis és közepes aktivitású sugárzó hulladék bátaapáti tárolójának költségét az építés megkezdésekor 40 milliárd forintra becsülték, ehhez képest a valóságban a tavalyi év végén 72,5 milliárdba került. Idén újabb 7,4 milliárdot költenek rá, és önmagában az üzemeltetésre évente 700 millió forintot kell költeni, emberi léptékkel nézve az idők végezetéig.

Ilyen horribilis hulladékkezelési költség és kockázatok semmilyen másik energiatermelési mód esetében nem jelentkeznek, ami két fontos mérlegelési szempontot is jelent a politika számára. Egyrészt ezeknek a költségeknek meg kell jelenniük az áramárban, ami tovább árnyalja az (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) atomenergia olcsóságára vonatkozó kormányzati érveket. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)