Készült: 2019.11.14.01:49:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

155. ülésnap (2016.05.23.), 266. felszólalás
Felszólaló Hiszékeny Dezső (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Törvényalkotási bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 6:51


Felszólalások:  Előző  266  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HISZÉKENY DEZSŐ, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság ülésén ellenzéki, azaz kisebbségi véleményként igen hangsúlyosan kapott hangot az, hogy a jelenlegi kormánytöbbség kétharmados törvényt szeretne egyszerű többségű törvénnyel módosítani, és ennek kapcsán felmerült az, hogy a gránitszilárdságú Alaptörvény módosítása a törvény kapcsán, a mi megítélésünk és a kisebbségi vélemény szerint nem lehetséges. Lehet ezen jogászkodni, lehet sumákolni, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése azt mondja ki, hogy: „A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”

Ami javaslatról pedig most beszélünk, az gyakorlatilag nem más, mint hogy egy kötelezően előírt informatikai rendszert akarnak bevezetni az ország valamennyi önkormányzatánál. Mi ez, ha nem egy szabály? Ha pedig szabályokról beszélünk, akkor az előbb idéztem az Alaptörvény 31. cikkét, amely egyértelműen megfogalmazza azt, hogy miről van szó, az pedig egyenesen kikövetkeztethető ebből a megfogalmazásból, hogy így gyakorlatilag kétharmados törvény szükséges ahhoz, hogy ezt módosítani lehessen, és meg lehessen ezt a feladatot határozni a helyi önkormányzatok számára.

Azt tervezik a törvényjavaslat alapján, hogy egy senki által nem igényelt ‑ én nem tudok róla, hogy bármelyik önkormányzat ilyet igényelt volna ‑ és nem kért, gyakorlatilag közutálatnak örvendő rendszert vezessenek be valamennyi önkormányzat számára kötelező jelleggel. Abban bízunk, hogy egy magára valamit is adó Alkotmánybíróságon ez a javaslat nem mehet át.

Az országban működő közel 3200 önkormányzat gyakorlatilag az elmúlt néhány évtizedben egészen kiválóan kialakította a helyi informatikai rendszert, nagyszerűen tudtak működni, egy működőképes rendszer van az országban, az önkormányzatok a sajátos helyi igényeknek megfelelően ezt kialakították, és emellett még gyakorlatilag tudtak adatot szolgáltatni, az én ismereteim szerint maradéktalanul, a Belügyminisztérium számára. Tehát gyakorlatilag azt megfogalmazhatjuk, hogy semmi nem indokolta és nem indokolja azt, hogy ezt a kialakult gyakorlatot módosítani kelljen.

Érdemes elolvasni a törvényjavaslat indoklását. Az indoklásban az szerepel, hogy erre azért van szükség, hogy gátat vessenek az önkormányzatok eladósodásának, ami egy elég érdekes indoklás, valószínűleg nem felel meg a valóságnak, hiszen nem az önkormányzatok adósodtak el, erre a belügyminiszter saját maga hívta fel egy tájékoztató során a figyelmet. Ugyanakkor az én információim szerint most már évek óta az a rendszer alakult ki, hogy hitelt önkormányzatok csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel. Ha mégis megvalósult, hogy ilyen mértékben eladósodtak az önkormányzatok, akkor az nyilvánvalóan kormányzati hiba, és akkor a kormányzatnál kell megkeresni ennek a felelősét.

Ugyanakkor az is elhangzott véleményként, hogy ez a rendszer nyilvánvalóan nem tud majd megfelelni valamennyi helyi önkormányzati igénynek. Nem tudom elképzelni azt a Belügyminisztériumot, ahol kezelni tudnák ugyanazzal a rendszerrel azt a problémát, ami mondjuk, Tornyospálcán megjelenik, és azt, ami mondjuk, a főváros XIII. kerületében. Nyilvánvalóan valami egészen másra van szükség.

Kisebbségi véleményként megfogalmazódott az, hogy nem érthető ennek kapcsán, hogy mi ennek a váltásnak az oka. Az jól látható, hogy egy halom uniós pénzt kívánnak elkölteni, gyakorlatilag egy rakat használhatatlan termékre. Kérdésként merült fel az, hogy akkor, amikor ezt előkészítette a kormányzat, vajon kikkel egyeztetett ennek kapcsán, milyen felmérés előzte azt meg, hogy milyen rendszert kéne bevezetni. Úgy tudjuk, hogy ilyen nem történt.

Azt viszont látjuk, hogy kormányzati szinten különböző nagy rendszereket alakítottak ki az elmúlt időszakban, és ezek a nagy rendszerek előrevetítik annak az árnyékát, hogy mi várható az elkövetkezendő időszakban.

Az egyik ilyen klasszikus, nagy összevont rendszer a KLIK volt, túlzottan nem is mennék ebbe bele: a KLIK bizonyította saját alkalmatlanságát, pedig az is egy áterőltetett történet volt. A másik az építésüggyel kapcsolatos úgynevezett ÉTDR rendszer, amelyet ma is megmosolyog mindenki, akinek ezt használnia kell, de ilyen volt a választási rendszer, és az anyakönyvi ügyekre hoztak létre egy ilyen sajátos rendszert.

Érdekes az, hogy ennek saját maguk az anyakönyvvezetők, az ezen a területen dolgozók milyen nevet adtak: úgy rövidítették, hogy SZ.A.R. rendszer, ez a számítógépes anyakönyvi rendszer. Ha ezt egyben kimondják, amit én kimondtam, az rögtön minősíti is azt, hogy ez mennyire tud működni.

Itt van a KIRA-rendszer, amely a köztisztviselők és közalkalmazottak bérét és egyéb járandóságait volt hivatva elrendezni. Együtt éltük át azt, amikor a köztisztviselők és a közalkalmazottak vagy nem kaptak bért, vagy amikor jóval később bért kaptak, annak meg láttuk a következményét: senki nem annyit kapott, mint amennyi járt volna neki, tömegesen fordultak elő hibák. Ez a négy-öt rendszer volt az, amit önök az elmúlt esztendőben központosítottak, látjuk, hogy mindegyik milyen eredményességgel működik.

A baj az, hogy ez a rendszer, amit most akarnak kitalálni, ennél komplexebb rendszer. Ennek eredménye lehet az, hogy a teljes önkormányzati rendszert szétzúzzák, és azt gondolom, ez a nem bevallott cél: az önkormányzati rendszer lebontása, a helyi akarat, de még a helyi gondolat kialakítását is meg kell szüntetniük, fel kell számolni, hiszen ez annak a nyilvánosságra került, de a Belügyminisztérium által eltagadott anyagnak az első pontja, amiről többen már beszéltek ennek kapcsán.

Az érdekesség az, hogy ennek az anyagnak a kapcsán önök nem találtak szövetségest. Én egyetlen önkormányzati szövetséget sem ismerek, amelyik támogatta volna ezt a javaslatot. Ugyanakkor egyeztetéseket tartottak, és a TAB-on ki is derült, ahogy akivel ilyen egyeztetést tartottak, azok az állami szervezetek képviselői voltak, aztán önmagukban megvitatták, önmagukkal jól egyet is értettek, de az önkormányzatokat, az érintetteket senki nem kérdezte meg, ezért a kisebbség szerint elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  266  Következő    Ülésnap adatai