Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem kívánom megismételni azokat az érveket, amelyeket az államtitkár úr és képviselőtársaim itt felsorakoztattak, de néhány dologra azért szeretném felhívni az önök figyelmét is.

Az egyik az, hogy az annak idején, 1993-ban német és holland mintára megszületett jogszabály valóban jól működött, de többször szorult módosításra és javításra. Sem az államtitkár úr, sem képviselőtársaim nem beszéltek arról, hogy 1997-ben és 2001-ben jelentősen módosult ez a két jogszabály, amely nyilván a korábbi működési tapasztalatok alapján szorult korrekcióra. És az is elmondható, hogy az akkori módosítások során is nagy egyetértés volt a Házon belül, és a parlament minden esetben nagy többséggel fogadta el ezeket a szabályozásokat. A gazdasági bizottság ülésén is felhívtam a figyelmet arra, hogy ma is van néhány ilyen jellegű jogszabály az Országgyűlés napirendjén, amelyről már nem mondható el ugyanez az egyetértés; az okait persze lehetne keresni és vizsgálni, erről sok szó esett már, de igazán ennek az okait nem találtuk meg.

Azt, hogy egy fontos szabályozásról van szó, senki sem vitatta, és arról sem esett szó, hogy gyakorlatilag ezen szabályozás, illetve az időközbeni módosítások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország az előző kormány idején lehetett tagja az OECD-nek, illetve a Nemzetközi Energia Ügynökségnek, ami hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak a magyar készletek, hanem az ügynökség keretében működő országokban meglévő készletek is felhasználhatóak adott helyzetben, ha arra valójában szükség van. Így ma Magyarország az egyetlen olyan csatlakozás előtt álló ország, ahol nem kellett derogációt kérni a készletezési törvény miatt, más országokról ez nem mondható el.

Fontosnak tartjuk, hogy a szabályozásba bekerült egy, a készletek szerkezetére vonatkozó pontosabb szabályozás.

(19.20)

Ez a napi alkalmazás során a felhasználó számára teszi pontossá és egyértelművé ezt a törvényjavaslatot.

Talán nem mindenki számára tudott és közismert, hogy rendkívül nagy mennyiségű kőolaj és kőolajtermék készletezéséről van szó. Ez 1,5 millió tonnát is meghaladó mennyiség, aminek az értéke 10 milliárdokban határozható meg, pontosabban: közelíti az 50 milliárd forintot. Ezen készletek finanszírozása nem kis gondot jelent természetesen a Kőolaj Készletező Szövetség számára, és minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy az ehhez szükséges forrásokat minél olcsóbban szerezhesse be.

Ezek után eléggé érthetetlen az, hogy a kormányzat miért szüntette meg azt a készfizető kezességet, ami korábban létezett ezen hitelfelvételekhez. Ennek az indokoltságát nem nagyon látjuk, azért, mert példa nem volt arra, hogy ezen készfizető kezességek beváltására egyszer is sor került volna. Más esetekben viszont ugyanez nem mondható el, például nem mondható el arról az 52 milliárd forintos kezességvállalásról, amit a költségvetési törvény módosítása kapcsán a kormány most bevállalt a millenniumi városközpont felépítéséhez. Erre vonatkozóan semmi garancia nincs, szemben a kőolaj-készletezéshez felvett hitelekkel, hisz tudjuk, hogy ezáltal a hitelek némileg megdrágultak, tehát maga a készletezési tevékenység is jelentősebb ráfordítással valósítható meg, mint korábban.

Fontosnak tartjuk, hogy bekerül a jogszabályba, miszerint a készletezés más ország területén is megvalósítható. Itt fontosnak tartjuk azt elmondani, amiről az államtitkár úr is beszélt, örvendetes, hogy ilyen nemzetközi szerződés előkészítése folyamatban van; viszont vannak más országok is, amelyek jelentkeztek e tekintetben szabad kapacitásokkal, tehát ajánljuk a kormányzat figyelmébe, hogy ezen országokkal is kezdődjenek meg az előkészítő tárgyalások, mert ez igen nagy rugalmasságot adna a készletezési szövetségnek mind a gazdaságosság, mind pedig a bevételek növelése tekintetében.

Még egy dologra szeretném az önök figyelmét felhívni. A bizottsági vélemény előadója elég pontosan kifejtette a Szocialista Párt bizottságban megfogalmazott véleményét, hogy szükségtelennek tartjuk felügyelőbizottság felállítását, ugyanis a készletező szövetségben a kormány valamennyi illetékes minisztériumának a képviselője jelen van, és az igazgatóság munkáját megfelelőképpen figyelemmel tudják kísérni. Ezen túl pedig a gazdasági miniszter rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy ő határozza meg, mikor kerülhet felhasználásra a készletezési szövetségtől bármilyen kőolajtermék. Ráadásul ezen igazgatósági tagok térítés nélkül látják el ezt a feladatukat. Nem igaz ez az állítás a létrejövő felügyelőbizottságra, amely 3-5 tagú. Akár olyan is előfordulhat, hogy mind a három tag valamelyik minisztérium képviselőjeként jelenne meg - ezt mi nem tekintjük másnak, mint néhány jól fizető állás kreálásának, teljesen indokolatlanul és feleslegesen.

Összefoglalóan tehát: szakmailag a törvényjavaslat szükségességét nem vitattuk. Mind a jogharmonizációs szempontok, mind az eddigi működés tapasztalatai azt igazolják, hogy ezen módosításokra szükség van - ez utóbbi, mármint a felügyelőbizottság felállítására vonatkozó javaslat kivételével. Ezért összességében mi a törvénymódosítást támogathatónak és elfogadhatónak tartjuk, ha a felügyelőbizottságra vonatkozó módosítás kikerül a javaslatból.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)