Felszólalás adatai

A szabadalmi módosítások többségének célja, hogy az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései és a hatályos magyar rendelkezések között összhangot teremtsen. A fentiekben felhívott irányelv az olyan szerzői jogi védelem alatt álló szerzői alkotások felhasználásának szabályait rendezi, amelyek jogosultja a felkutatására tett gondos kutatás ellenére ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Az irányelv olyan szabályozási keretet teremtett, amely egységesíti és megkönnyíti az egyes feladatokat ellátó intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és hozzáférhetővé tételét, valamint az árva művek jogi helyzetének kölcsönös elismerése által lehetővé teszi azok jogszerű, határon átnyúló felhasználását.

A magyar jogrendszer 2009. február 1-jétől alkalmazza az árva művek felhasználására vonatkozó rendelkezéseket, lásd az Szjt. 57/A-57/D. közötti szakaszait. Ezek a rendelkezések az árva művek egyes felhasználásainak engedélyezésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lefolytatott hatósági eljárást vezettek be. Az irányelv a jelenleg hatályos magyar szabályozáshoz képest szűkebb tárgykörű. Az irányelv ugyanis az árva műveknek csak egy jól körülhatárolható, szűkebb felhasználási körben, és kizárólag a digitalizáláshoz, online hozzáférhetővé tételhez kapcsolódó felhasználását szabályozza. Jogtechnikai megoldásként a tervezet szerint a szerzői jogról szóló törvényben új, önálló fejezetbe, nevezetesen a IV/A fejezetbe kerülne az árva művek felhasználására vonatkozó valamennyi rendelkezés.

Az irányelv új rendelkezéseinek a magyar jogrendszerbe való bevezetésével az Szjt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézményi kör és a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televíziószervezet, a gondos jogosultkutatás elvégzését és a kutatás eredményének saját és az európai nyilvántartásban való rögzítését követően, hatósági engedély megszerzése nélkül, a törvény erejénél fogva, ex lege, felhasználhatja az állománya részét képező árva műveket.

(17.10)

A fentiekben megjelölt kedvezményezetti körön kívüli felhasználó, illetve az irányelv hatályán kívüli felhasználási módok és műtípusok tekintetében azonban továbbra is kizárólag hatósági engedéllyel biztosítható az árva művek jogszerű felhasználása. A törvényjavaslat iparjogvédelmi tárgyú módosítástervezetei közül a technikai és kodifikációs jellegű kiigazításokon túlmenően kiemelést igényel a szabadalmi eljárásban az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítása, valamint ugyanennek a dokumentumnak a gyorsított, 2 hónapos határidővel történő elkészítése iránti kérelem benyújtására való lehetőség megteremtése.

A törvényjavaslat a kontradiktórius iparjogvédelmi eljárások egyik speciális költségviselési szabályát azzal pontosította, hogy az oltalomról való lemondás csak akkor írható a jogosult javára az eljárási költségek viseléséről való döntés meghozatalakor, ha az az oltalom kezdőnapjára, vagyis a bejelentés napjára visszaható hatállyal történik.

Az innovációs törvény módosítását pedig az indokolta, hogy a törvény 30/G. §-a szerinti kutatás-fejlesztési ügyekben az SZTNH-nak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi kirendelés alapján végzett szakértői tevékenységére vonatkozóan az első egy év jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált az egyes eljárási kérdések felülvizsgálata, illetve kiigazítása. A kutatás-fejlesztési minősítési eljárás szabályainak kiegészítését a törvényjavaslat az eljárásgazdaságossági megfontolásnak az érvényesítése érdekében módosítja, hogy az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján az SZTNH-nak legyen lehetősége a döntést saját hatáskörében visszavonni vagy módosítani.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Most nézzük tételesen a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit. A törvényjavaslat 1. §-a az SZTNH kibővült feladat- és hatásköréhez igazodó rendelkezéseket tartalmazza, különös tekintettel szerzői jogi és innovációmenedzsmenttel összefüggő tárgykörre vonatkozóan.

A törvényjavaslat 2. és 8. §-ához tartozó módosítások a szabadalmi törvényben és a védjegytörvényben a költségekről szóló szabályokat pontosítják. A törvényjavaslat 3., 6. és 7. §-ához tartozó módosítások az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés alapján 8 hónappal meghosszabbítják az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidőt annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a közzétételt követő, adott esetben az érdemi vizsgálati szakaszba is átnyúló újdonságkutatás.

A módosítás másik iránya az, hogy az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésének kérése lehetővé válik. Amennyiben a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítését kérte, de a szabadalmi bejelentés nem felelt meg a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, vagy azzal kapcsolatban nem fizették meg a bejelentési és kutatási díjat, illetve még nem nyújtották be magyar nyelvű leírását, kivonatot és rajzot, továbbá a bejelentés az összes igénypont vonatkozásában alkalmatlan az újdonságkutatás elvégzésére, az SZTNH a gyorsítás iránti kérelmet elutasítja, a gyorsítás díját pedig kérelemre visszafizeti.

Az Szt.-t a 117/A. §-sal kiegészítő módosítás alapján az új rendelkezések a folyamatban levő szabadalmi ügyekben is alkalmazandók, vagyis újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet azokkal a szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban is lehet majd kérni, ahol az elismert bejelentési naptól számítva már több mint két hónap eltelt.

A törvényjavaslat 4. §-a a szabadalmi törvény 81. § (7) bekezdés második mondata szerint: ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott, az eljárási költséget a kérelmező viseli.

A törvényjavaslat 5. §-a az SZTNH szerzői joggal összefüggő feladatkörét igazítja ki az irányelvben meghatározott, az árva művek felhasználásával kapcsolatos új, elsősorban adattovábbítási kötelezettséget jelentő feladattal. A módosítás révén az SZTNH feladatköre nem csupán az árva mű felhasználásának hatósági engedélyezésére terjed ki, hanem az árva mű kedvezményezett intézmények által történő felhasználásával összefüggő feladatokra is.

A törvényjavaslat 9. §-ával kapcsolatban: a védjegytörvény 74. § (3) bekezdés második mondata szerint, ha a védjegyjogosult a törlési eljárásokra okot nem adott, és a védjegyoltalomról a nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárata előtt lemondott, az eljárási költséget a kérelmező viseli.

A törvényjavaslat 10. §-ával kapcsolatban: a védjegytörvény 76. § (4) bekezdés második mondata szerint, ha a védjegyjogosult a megszűnés megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról a nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárata előtt lemondott, az eljárási költséget ugyancsak a kérelmező viseli.

A törvényjavaslat 11., 12. és 13. §-ával kapcsolatban: a védjegytörvény 7. és 8. részében előirányzott módosítások a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU EU-parlamenti és tanácsi rendelet 2013. január 3-ai hatálybalépésére tekintettel igazította ki a korábban hatályos uniós rendeletre való hivatkozásokat.

A 14. §-sal kapcsolatban: a közösségi rendelet alapján tett bejelentés továbbítása kérdésében az SZTNH a hatályos eljárásrendben nem hoz döntést, így ennek a döntéstípusnak a visszavonásáról és módosításáról szóló rendelkezést indokolt hatályon kívül helyezni.

A törvényjavaslat 15. §-ával kapcsolatban: a szerzői jogról szóló törvény 2009. február 1-jével hatályba lépett módosítása vezette be az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása, vagyis az úgynevezett árva mű felhasználásának hatósági engedélyezését. A már felhívott irányelv hazai átültetése kapcsán meg kellett vizsgálni a létező magyar hatósági engedélyezési modell szerzői jogi törvénybeli helyét, valamint viszonyát az irányelv szerinti korlátozásokhoz. A szerzői jogi törvény új, a javaslattal megállapított 4/A. fejezete az árva művek felhasználására vonatkozó két jogintézményt egy helyen tartalmazza.

A törvényjavaslat 16. §-ával kapcsolatban: a szerzői jogi törvény 75. § (2) bekezdésének módosítását a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvény 35. §-a alapján a 2013. április 1-jén hatályba lépő változásokkal való összhang megteremtése tette szükségessé.

A törvényjavaslat 17. és 18. §-ai kapcsán: az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvénnyel összhangban került sor az Szjt. 90. § (3) bekezdésének és a 94/B. § (2) bekezdésének a módosítására.

A törvényjavaslat 19. §-ával kapcsolatosan: a törvényjavaslat 111/F. §-ában az irányelv 8. cikkével egyezően úgy rendelkezik, hogy az árva mű felhasználására vonatkozó új szabályokat olyan műre és hangfelvételre kell alkalmazni, mely 2014. október 29-én vagy azt követően részesül szerzői jogi védelemben.

(17.20)

A törvényjavaslat 20. §-ával kapcsolatosan: a kormány rendeletalkotásra történő felhatalmazását tartalmazza az irányelv átültetésével kapcsolatosan.

A törvényjavaslat 21. §-ával kapcsolatban: a szerzői jogi törvény 113. § j) ponttal történő kiegészítése a jogharmonizációval összefüggő hivatkozási kötelezettséget teljesíti az irányelv átültetésével összefüggésben.

A törvényjavaslat 22. §-a hatályon kívül helyezi a szerzői jogi törvény 57/A-57/D. §-ait, továbbá az azt megelőző alcímet.

A törvényjavaslat 23. §-ával kapcsolatban: a formatervezési törvény 58. § (7) bekezdésének második mondata szerint ha a mintaoltalom jogosultja a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a mintaoltalomról nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemondott, az eljárási költséget a kérelmező viseli.

A törvényjavaslat 24. §-a tartalmazza a kutatás-fejlesztési minősítési eljárás szabályainak kiegészítését azzal, hogy az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján az SZTNH-nak legyen lehetősége saját hatáskörben is visszavonnia vagy módosítania a döntését.

A törvényjavaslat 25. §-ával kapcsolatosan: az innovációs törvény 30/G. §-a szerinti kutatás-fejlesztési ügyekben az SZTNH-nak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi kirendelés alapján végzett szakértői tevékenysége kapcsán a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált eljárási kiigazításokat tartalmazza.

A törvényjavaslat 26. §-ával kapcsolatban: a fenti rendelkezés az SZTNH-nak az innovációs törvény 34/A. §-ában helytelenül szereplő megnevezését igazítja ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Nagyon rövid leszek, tisztelt elnök úr, köszönöm a jelzését.

A törvényjavaslat 27. §-a a hagyatéki eljárásról szóló törvényt módosítja, a 28. § a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes rendelkezéseket, a 29. § már a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.

Mindezek alapján, tisztelt Ház, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/11776. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.