Felszólalás adatai

ELNÖK: A képviselő úr elfogadta az államtitkár úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Lentner Csaba, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési és vízügyi miniszterhez: "Szállunk rendelkezésére? Avagy milyen álláspontot képvisel a miniszter úr a Ferihegyi repülőtér 2B utasterminál magyar adófizetőket megkárosító beruházásával kapcsolatban? Továbbá milyen indokok alapján bízza ciprusi off-shore cégekre a magyar légi közlekedést?" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Várhatóan mintegy 30 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, hogy az 1999 áprilisában felavatott Ferihegy 2B terminál nem felel meg az Európai Unió követelményeinek és a műszaki biztonsági előírásoknak.

A 2B terminál megvalósítására az LRI egy kanadai konzorciummal kötött szerződést, amely a kanadai beruházót és a kanadai kormánygaranciát biztosító kormányhivatalt foglalta magába. A beruházás kivitelezésére létrehozták a Ferihegy Utasterminál Fejlesztő Kft.-t, amelynek tagjai a Magyar Légiforgalmi Igazgatóság és az Airport Development Corporation - akkor még kanadai bejegyzésű cég - lettek. A szerződő felek 103 millió dollár bankkölcsönt vettek fel a kivitelezéshez, amelynek visszafizetésére a magyar állam vállalt garanciát. A létesítést irányító kanadai cég többször kérte az LRI-t, hogy írja a alá a beruházás átvételét, amelynek mellékletében viszont a felsorolt garanciális hibalistán olyan tételek is szerepeltek, amelyek be nem fejezett teljesítések, vagyis egyáltalán nem készültek el a kivitelezés során.

1999 áprilisában a 2B utasterminál beruházásának átvételi jegyzőkönyvét egy néhány hónapra megbízott LRI-igazgató azonban mégis aláírta. Ezt annak ellenére tette, hogy a rendelkezésére álló szakvélemények ezt egyhangúlag ellenezték. A jegyzőkönyv aláírásával azonban a kölcsönt adó bankok a 2B terminálberuházás teljesítését befejezettnek minősítették, és elengedték, felmentették a garanciális fizetési szerződési kötelezettségéből a kanadai kormánygaranciát biztosító kormányhivatal és a kanadai beruházó alkotta konzorciumot. Ezzel a 2B terminál létesítésére kapott kanadai kormánygarancia fizetési kötelezettség szempontjából az érvényét veszítette. Ez annyit jelent, hogy ezeket a garanciális javításokat az LRI-nek mint tulajdonosnak kell elvégezni a terminál üzemeltetéséből származó bevételei terhére. Ezekből kell biztosítani a létesítésére felvett hitelek törlesztőrészleteit is. Amennyiben a javítások költségei a hitelek törlesztőrészleteit veszélyeztetik, a magyar államnak kell a részleteket kifizetni a garanciavállalás alapján.

Mindezek alapján, államtitkár úr, a következő kérdéseket teszem fel:

Mikor kerül sor a magyar államnak több tíz milliárd forint vagyoni kárt okozók felelősségre vonására? A magyar légi közlekedést kanadai, ciprusi, Kajmán-szigeteki off-shore cégekre akarják végérvényesen bízni a minisztériumban, vagy új miniszterének van-e stratégiai elképzelése arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű légi közlekedési ágazatot, annak gazdálkodási fegyelmét és az államnak a tulajdonosi pozícióit megerősítse? Várom a válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiból.)

ELNÖK: Az interpellációra Manninger Jenő államtitkár úr válaszol.

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az 1998 decemberében átadott 2B terminál az építés és átadás óta több vizsgálaton esett át, amelyek törvénysértést, illetve visszaélést egyetlen esetben sem állapítottak meg. Valamennyi magyar hatóság, építési hatóság, ÁNTSZ, vám- és pénzügyőrség, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda is az érvényben lévő jogszabályoknak és az építési előírásoknak megfelelőnek tartotta az épületet. Így képviselő úr interpellációja - valószínűleg kellő mélységű információ hiányában - több ponton olyan téves állításokat tartalmaz, amelyeket feltétlenül pontosítanom kell.

A Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőteret működtető Légügyi és Légiforgalmi Igazgatóság, azaz az LRI 1993-ban pályázatot írt ki a 2-es terminál bővítésére. A pályázatot egy kanadai konzorcium nyerte el. A létrejött megállapodás szerint a kanadai cég a garanciát nyújtó kanadai kormányhivatallal közösen vállalta, hogy felépítteti az új utasforgalmi és csatlakozó létesítményeket, és azokat az építkezés megkezdésétől számított 18 hónapon belül a magyar állam tulajdonába átadja. A munkák elvégzéséért a kanadai kormány tulajdonában lévő és kormánygaranciát biztosító kormányhivatal a felelős. A beruházásban az LRI partnere azonban az ADC nevű kanadai befektető, amely mind a mai napig kanadai cég. Az LRI vezetőinek egyértelmű állításai szerint - és ezt dokumentálni is tudják - az LRI-nek nem volt és jelenleg sincs a projekt tervezésével, kivitelezésével és átadásával kapcsolatban pénzügyi felelőssége és ezzel összefüggő kötelezettsége.

Tájékoztatnom kell a képviselő urat arról is, hogy az EU-nak repülőtéri terminálokra vonatkozó követelményei nincsenek. A nemzetközi és hazai előírásoknak pedig a 2B terminál maradéktalanul megfelel. A kormány feltett szándéka, hogy 2002 végére az EU határátlépési követelményeit tartalmazó schengeni egyezmény előírásait az ország valamennyi határátkelőhelyén, így Ferihegyen is teljesíti. A repülőtéren ezeknek az elvárásoknak lényeges átalakítás nélkül, elsősorban forgalomszervezési megoldással kívánunk eleget tenni. Költsége töredéke annak az összegnek, amelyet a képviselő úr az interpellációjában említett.

(15.50)

Ami pedig az átadás-átvételi jegyzőkönyvet illeti, az 1998 novemberében aláírt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és az 1999 júniusában a szakemberek többségének javaslatára aláírt, úgynevezett végső befejezést tanúsító jegyzőkönyv is részletes hibalistákat tartalmazott, amelyeket a kivitelező elismert és folyamatosan kijavított, illetve kijavít.

Átminősítés nem történt, a hibák eredetileg is garanciális jellegűek voltak.

Tisztelt Képviselő Úr! Ami a repülőtér bővítésének megvalósítási módját illeti, azon valóban el kell gondolkodni, és a közeljövőben figyelembe kell venni, hogy szabad-e koncessziós formában továbbépíteni ilyen beruházásokat, szabad-e például kormánygaranciát adni koncesszióban, arányban állnak-e a befektetők jogosítványai a befektetett pénzekkel. Biztos lehet abban, ha a bővítésre, a beruházásokra sor kerül, ez a kormány gondosabban fogja mindezeket a szempontokat mérlegelni. Azt azonban el kell mondanom, hogy jelenleg a repülőtér biztonságosan üzemel, és semmilyen szabvány nincs, aminek ne felelne meg. A magyar légi közlekedési forgalmat lebonyolító, illetve kiszolgáló cégek pedig magyar állami tulajdonban vannak, és a privatizációs törvény szerint így is maradnak, többségi tulajdonban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem az interpelláló képviselő urat, elfogadja-e az államtitkár válaszát.

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Kedves Államtitkár Úr! Nekem is tájékoztatnom kell önt, hogy az a kivitelező cég, illetve a FUF Kft.-nek az a tulajdonosa, akire ön úgy hivatkozik, hogy még most is kanadai cég, a kezemben lévő cégbírósági okmány szerint nem helytálló, ugyanis '99. június 2-át követően ez a cég Kanadából áttette a helyét Ciprusra Limassol városába, az Arch Makariosz utcába, úgyhogy ilyen értelemben a kanadai kormánynak már az erkölcsi felelőssége sem áll fenn a beruházási jó teljesítés garantálása ügyében. Itt nyilván az adófizetőknek kell majd azokat a költségeket megfizetni, amelyeket a kanadai, de most már ciprusivá vedlett off-shore cég nem tett meg. Ez a tipikus eljárás ugyanis veszteségessé teszi az LRI-t, és ezen keresztül könnyűszerrel lehet majd privatizálni a Malévot is.

Én ezt a választ, amit ön megfogalmazott, nem tudom elfogadni, az állami tulajdonnak a védelmét nem látom. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkár válaszát. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 143 igen, 36 nem szavazat, 34 tartózkodás mellett elfogadta a választ.

Tisztelt Országgyűlés! Pál Béla és Veres János, az MSZP képviselői, interpellációt nyújtottak be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez: "Mennyi az infláció tartós állami tulajdonban lévő agrárvállalkozások dolgozói esetében?" címmel. Képviselő urak közül ki kezdi a kérdést? Ki teszi fel a kérdést? Pál képviselő úrnak adom meg a szót.