Felszólalás adatai

DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány konkrétum, úgy, ahogy részletes vitához illik, igyekszem; de mégis van egy olyan szempont, és ez a fogyasztóvédelem, amelyről nem szabad itt elfeledkezni, mert mintha ez lenne az egyik legnagyobb problémája magának a törvényjavaslatnak, illetve az eddig folytatott gyakorlatnak. A jövőben sokkal nagyobb teret kell szentelni ennek, és érvényesülnie kell a törvényjavaslatban is.

A jelen törvényjavaslatban való érvényesítéséhez - mármint e szempontnak -, a 2. § f) pontjában foglaltakra különös tekintettel, ez ne maradjon csak általános jókívánság, ezért szeretném felhívni a figyelmet a 63. módosító indítvánnyal kapcsolatban is: fontos, hogy az azonos helyzetben lévő fogyasztók a különféle szolgáltatásokhoz azonos feltételek mellett jussanak hozzá, s e szabály valamennyi szolgáltatónál érvényesüljön. Ezt célszerűen egészítheti ki a más távközlési szolgáltatók számára nyújtott tevékenységek feltételeire vonatkozó szabályok megjelenítése. E kettős célt kívánja elérni a törvényjavaslat 12. § (2) bekezdését pontosító és módosító 63., Mécs Imre és Magyar Bálint képviselőtársaimmal jegyzett módosító indítvány.

Szeretném ezenkívül felhívni a figyelmet, az előbb már szó volt az uniós szabályozáshoz való harmonizációról. E harmonizációt hivatott elősegíteni az 50. - és elnézést, hogy egy lényegesen távolabbi szakaszban lévő, a 315. módosító javaslatra is hivatkozom, de e kettő ebben az esetben erősíti egymást. Az Európai Uniónak a rádió- és végberendezésekre vonatkozó előírása alapvető követelmény, és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából vezették be. Úgy tudom, ez nem fog módosulni a következő időszakban, legfeljebb erősödni. A 111. §-ban található fogalmakból kiderül, hogy a fogyasztó kizárólag a rádió-, illetve a távközlő végberendezésekkel kerülhet kapcsolatba, ezért az említett előírást is ezekre kell korlátozni, így alakítható ki egyébként az összhang a 7-8. §-okhoz fűzött részletes indoklásban említett, a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük elismeréséről szóló kormányrendelet is. Tehát erre vonatkozik az 50., illetve a hatodik szakaszban lévő 315., egymással összhangban lévő módosító indítványunk.

Szeretnék ezenkívül még érvelni a 27. számmal jelzett módosító indítvány felett, amelyre Podolák képviselőtársam már hivatkozott, csak talán én egy másik, ebben az esetben megítélésem szerint fontosabb elemére szeretnék utalni. Arra, hogy a 3. § (2) bekezdése megítélésem szerint nagyon helytelenül arra hivatkozik, hogy e távközlési szolgáltatás végzésére alapított koncessziós társaság, valamint az állam által külön jogszabályban meghatározott feltételekkel e célra alapított gazdálkodó szervezet végezhet.

A mi módosító indítványunk ezt az abszolút monopolhelyzetet kívánja kivédeni, valószínűleg véletlen, hogy ebben az esetben a módosító indítványunk egybeesik Rogán Antal képviselő úr módosító indítványával, mert azt mondjuk, hogy "az állammal erre szerződést kötő gazdasági társaságot" kellene ehelyett beletenni. Tehát nem szabad kizárólag ilyen, e célra alapított, e szolgáltatás végzésére alapított koncessziós társasággal foglalkozni, sokkal szélesebb körben kellene itt mozogni. Álláspontunk szerint ez a monopolhelyzet nem indokolt, meg kell hagyni a nem külön e célra alapított gazdasági társasággal való szerződéskötés lehetőségét is.

Az a módosító indítványunk, amely a 66., illetve a 72. számon van jegyezve, és amire Molnár képviselő úr az előbb utalt már, arra vonatkozik, hogy a szolgáltató köteles viselni az alapkiépítésű monitoring-alrendszer költségeit, és ez elsősorban a titkos információgyűjtésre, a rendkívüli állapottal kapcsolatos információgyűjtésre, illetve a honvédelmi érdekeket szolgáló információgyűjtésre vonatkozik. Megítélésünk szerint nagyon helytelen, hogy ezt kizárólag a szolgáltatókra vonatkoztatjuk. A szolgáltató köteles viselni az alapkiépítésű monitoring-alrendszer költségeit, ahogy ez a 72-esben jelentkezik.

Mi úgy módosítottuk ezt - tekintettel arra, hogy e rendelkezés indokolatlan és aránytalan terheket jelentene a szolgáltatókra, különösen az újonnan piacra lépőkre tekintettel -, hogy az állam köteles viselni az alapkiépítésű monitoring-alrendszer költségeit. Úgy gondolom, hogy a fogyasztóvédelmi szempontok itt is ezt jelentenék, ekkora terhet nem lehet a szolgáltatókra terhelni. Tehát ez elsősorban a 72-sel függ össze, de összefügg a 66. módosító indítvánnyal is.

(18.20)

Végül szeretnék utalni a 100. számmal jelölt módosító indítványunkra. Itt a postai szolgáltatással foglalkozik a 22. § (4) bekezdés, amely a postai szolgáltatásnál lehetővé tenné a postások számára a gáz- és riasztófegyver használatát. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egy értelmetlen összekeverés, jelenleg tárgyalja, így feltehetőleg ősszel fogja jóváhagyni a parlament a 3740-es, a fegyverekről, lőszerekről és lőterekről szóló törvényjavaslatot, ezt egyértelműen abban a törvényben kell megjeleníteni. Az ilyen jellegű felhatalmazás nem ennek a törvénynek, hanem a fegyverhasználattal összefüggő, előbb említett törvénynek, illetve egyéb szabályoknak, garanciáknak a tárgya, de azt hiszem, ez mindenképpen értelmetlen összekeverése lenne a két törvénynek, tehát a hírközlésről, illetve a fegyverekről szóló, valóban már a Házban lévő, és tárgyalást igénylő törvényjavaslatnak.

Ehhez a szakaszhoz, tehát a második szakaszhoz ezt a hat módosító indítványunkat, illetve ezeknek az indoklását szerettem volna elmondani.

Köszönöm szépen.