Készült: 2024.05.21.05:13:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

206. ülésnap (2001.05.09.), 287. felszólalás
Felszólaló Molnár Gyula (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  287  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék példás fegyelmezettséggel úgy viselkedni, ahogy ajánlotta, úgyhogy mindjárt jelentem is, hogy az ajánlás 50., 51. és 52. pontjához szeretnék egy rövid megjegyzést tenni, hiszen minden párt érintett ebben a dologban; Podolák képviselőtársam ezt a dilemmát már valamilyen formában felvetette.

Érdekes helyzet alakult ki. Amikor a hírközlő berendezések forgalomba hozatalával kapcsolatban a szabályok megjelentek, akkor mindannyian éreztük, hogy az a megfogalmazás, ami ott szerepel, talán nem fedi pontosan azt a definíciót, amit a törvényalkotó szándékozott megfogalmazni, és mindannyian tettünk is erre valamilyen fajta megoldási javaslatot. Nos, az érdekessége a dolognak az, hogy leszámítva az általunk jegyzett, 52. ajánlási számon lévő módosító indítványt, valami mindig kimaradt a többiek módosító indítványából. Ha a törvény szövegét nézzük, akkor hírközlő berendezésnek nevezi a postai és a távközlési berendezéseket, távközlő berendezésnek pedig a hálózati berendezéseket, a rádióberendezéseket és a távközlő végberendezések összességét jelöli.

 

(18.10)

 

Mi azt javasoljuk, ha egy ilyen szabályozás van, akkor a teljes spektrumra terjedjen ki a szabályozás, ezért javasoljuk, hogy a hírközlő helyett a távközlő berendezés megfogalmazás kerüljön be. Ehhez képest Kiss Andor képviselőtársam teljesen szűkíti ezt a dolgot, kormánypárti képviselőtársaim pedig azt a megoldást választják, hogy valamiért a hálózati berendezéseket kihagyják e felsorolásból. Az a gyanú, amit Podolák képviselőtársam elmondott, ez esetben is felvetődik és megfogalmazódik, kérem, ezt fontolják meg, és gondolják át újra.

A második a 64. ajánlás - és itt szeretném jelezni, hogy szolgáltatóbarát módosító indítványról van szó, de mindenképpen a fogyasztók érdekében lévő módosító indítvány. Értjük a törvényalkotó szándékát, pontosan értjük, hogy itt egy nagyon széles kínálati listát kívánt abból a szempontból felállítani, hogy hol mindenhol lehet kapcsolatba kerülni a szolgáltatóval - telefonon, ügyfélszolgálaton, interneten, és bármi egyéb más módon. Mégis attól félünk, hogy talán egy olyan jogértelmezést is rejthet a mostani megfogalmazás, miszerint egyes cégeknek elegendő csak és kizárólag telefonon vagy interneten hozzáférhetővé tenni magukat.

Készséggel elfogadom, hogy errefelé halad a világ, hogy ez nem okoz majd problémát Magyarországon, de tessék arra gondolni, hogy ma még a távközlési szolgáltatók ügyfelei körében hány olyan ember van, aki esetlegesen ezt a hozzáférési technikát a maga számára könnyedén elfogadhatónak tartja. Tehát mi mindenképpen ragaszkodnánk ahhoz - tekintettel az ország adottságaira és e század kihívásaira -, hogy még az ügyfélszolgálati irodák azért legyenek kötelezők a szolgáltatók számára.

A következő - nyilván az SZDSZ szólni fog a saját indítványa mellett - a 66. ajánlási ponttól kezdődik, ez a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos szolgáltatói kötelezettség. Mi nem nyújtottuk be ezt az indítványt, de teljes egészében egyetértünk az SZDSZ által megfogalmazott csomaggal. Tehát amennyiben emellett ők majd érvelnek, akkor, ha felénk tekintenek, láthatják, hogy mi bólogatni fogunk. Amennyiben ezt egy szavazatban is lehet realizálni, akkor természetesen ezt is meg fogjuk tenni.

A következő a 125. ajánlási pont. A mai törvény tulajdonképpen indirekt módon egy fejlődési pályát felrajzol a piac számára, és ebben persze szerepel az, hogy a műszaki fejlettség azt fogja majd eredményezni, hogy itt Magyarországon csak azt fogják számlázni, amit valóban teljesített is az a szolgáltató, vagy fogalmazzunk úgy, hogy minden egyes elhasznált másodpercnek ott lesz a fedezete mindkét oldalon. Ma azonban úgy látjuk, hogy ez a másodperc alapú számlázás nem jelenik meg kötelezettségként a szolgáltatók számára.

Van arról információnk, hogy még mindig van olyan szolgáltató Magyarországon, amely a megkezdett percek alapján számláz. Nem nagyon tartanánk szerencsésnek, ha ez tartósan fennmaradna. Tehát nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy valaki egy 1 perc 1 másodperces telefonért 2 percet fizet. Mi mindenképpen azt szeretnénk - tudjuk, hogy a piac errefelé fejlődik, tudjuk, hogy a műszaki fejlettség iránya ez, de mégis szeretnénk -, ha most e szakaszában a törvénynek ezt rögzítenénk. Ez is arról szól, hogy a fogyasztók érdekét már e szakaszban mindenképpen védjük.

Befejezésképpen csak szeretnék utalni arra, hogy örömmel vettük a 29. ajánlási pont elfogadását a kormány részéről, mert azt gondoljuk, hogy ez volt az a kérdés, amelyet végig az általános vitában próbáltam kicsikarni kormánypárti képviselőtársaimtól - hogy: na és mi lesz a kábelpiaccal -, de akkor megértettem, hogy ezért nem szóltak, hiszen ők már tudták, amit én nem tudtam. Mindenképpen örülünk annak, hogy valamilyen módon a piaci verseny meg tud jelenni ezen a területen is, és ezzel nyilvánvalóan még egy vádat esetleg el tudunk ejteni a rendkívül színvonalas kétperces vitából, amit az első szakasznál lefolytattunk. Köszönöm szépen.

 




Felszólalások:  Előző  287  Következő    Ülésnap adatai