Felszólalás adatai

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A vita, illetve a tematika egyértelművé tétele érdekében én úgy fogalmaznék, hogy ennek a mostani vitának a tárgya az, hogy Magyarország milyen módon válhat az európai uniós normákat követő országgá médiaügyben. A kormány úgy ítéli meg - joga van erre, bár nem praktikus -, hogy elegendő ehhez pusztán az európai uniós jogharmonizációs tevékenységet elvégezni; az ellenzéki pártok közül kettő pedig úgy ítéli meg, hogy nem elegendő ez - tehát a tárgynál vagyunk, mi is arról a tárgyról beszélünk.

Véleményünk szerint - ezt az SZDSZ nevében mondom, de az elhangzottak alapján egyértelmű, hogy két ellenzéki párt véleménye szerint - két feltétele van az európai uniós normák betartásának: az egyik a szükséges jogharmonizáció elvégzése, törvénybe iktatása; a másik pedig az, hogy a közszolgálati médiumok felügyelete politikai értelemben legyen kiegyensúlyozott. Ehhez - Hegyi Gyula képviselőtársam fogalmazását némileg pontosítva - még törvénymódosításra sincs szükség, lehetővé válna ez a dolog, ha közös akarat lenne az érvényes törvények betartására. Mi azt gondoljuk, hogy ez a két dolog egyformán fontos, ha tetszik, bizonyítékokat is fel tudunk erre hozni, hiszen sokan idézték itt már európai uniós tisztségviselők, felelős intézmények véleményét, amelyek nagyon hangsúlyosan szóvá teszik - most nem belemenve abba a vitába, hogy kinek a felelősségével foglalkozva -, hogy a magyarországi közszolgálati médiumok felügyelete ma nem felel meg az Európában honos normáknak, hiszen a kormánypárti felügyelet egyoldalú. A kormánypártok szeretnének úgy tenni, mintha ez a két szempont különválasztható lenne, az ellenzéki pártok pedig - érthető, és azt gondolom, elvileg is alátámasztható módon - mindkét feltételt egyformán fontosnak tartják.

Az ellenzéki pártok, nevesen az SZDSZ, több mint két éve szorgalmazza, de ugyanúgy az MSZP is, hogy a kuratóriumok ügyében teremtsünk rendet. Nem pusztán azért, hogy az európai uniós szokásoknak, normáknak megfeleljünk, hanem azért, mert a médiatörvény és egy demokratikus jogállam normái ezt előírják. Nem gondoljuk azt - mondom az SZDSZ nevében -, hogy ettől a magyar médiaügyben minden rendbe jönne, de ez egy alapvető és fontos kérdés, amelynek a rendezése megnyitná annak a lehetőségét, hogy mondjuk, az európai uniós normák honosításán túl a médiatörvény egyéb problémáihoz is hozzá lehessen nyúlni.

Az SZDSZ nevében most már meglehetősen régen azt az álláspontot képviseljük, hogy ugyan nagyon határozott véleményünk van arról, ki és hogyan felel azért, hogy ilyen helyzet alakult ki a közszolgálati kuratóriumok ügyében, de úgy tűnik - egy idő után ez egyértelművé vált -, hogy a felelősség keresése, illetve az ujjal mutogatás helyett talán abból érdemes kiindulni, hogy adódott, előállt egy helyzet, és közös felelőssége a parlamenti pártoknak, hogy ezen a helyzeten változtassanak.

(15.40)

Nem hiszem, hogy kormánypárti vagy ellenzéki megosztottság létezne ebben a tekintetben; egyikünknek sem kellemes az, hogy az Európai Unió megfelelő helyeiről folyamatosan, évente intőt kap Magyarország egy norma be nem tartása miatt. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy minden olyan alkalmat meg kellene ragadni, amely ezt a helyzetet valamilyen módon orvosolni tudja.

Ezért az SZDSZ több módosító indítványt is benyújtott a kuratóriumügy rendezésére, nem abból kiindulva, hogy feltétlenül a jelenleg érvényes törvény rendelkezéseivel van probléma. De ha azon az alapon nem tudnak a parlamenti pártok előbbre jutni, hogyan értelmezik a jelenleg hatályos törvényt, akkor, mi abból indultunk ki, hogy minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy talán a jogszabály módosításával próbáljunk egyértelmű helyzetet teremteni. A kormánypártok eddig érdemi tárgyalás nélkül - sőt, tárgyalás nélkül - a mi javaslatainkat, ugyanúgy mint az MSZP különböző kísérleteit, lesöpörték az asztalról. Tehát nem is adódott olyan helyzet, hogy kompromisszumot keressünk.

Éppen ezért én tegnap benyújtottam egy módosító indítványt, amely két variációt javasol a parlamentnek megtárgyalásra, alternatív megoldásokat. Most előre jelzem - és nem a magam módosító indítványa mellett akarok érvelni -, hogy mint egy házassági hirdetésben vagy egy lakáshirdetésben, az a javaslataim alapelve, hogy minden megoldás érdekel. Nagyon sokféle megoldás érdekel a javaslataimból kiindulva. Egyetlen feltétel van, és úgy vélem, a másik ellenzéki pártnak is ez a feltétele: az a megoldás, akkor jutunk közös nevezőre, ha a kuratóriumokban a párt által delegáltak száma - ha párt alapú marad a kuratóriumi rendszer - megközelíti a parlamenti arányokat, a szavazati arányok megközelítik a parlamenti arányokat; tehát nincs a jobboldalnak, hogy így fogalmazzak, kétharmados többsége, mert ma a parlamentben nincs a jobboldalnak kétharmados többsége. Ez az egyetlen feltétel. Ezen belül minden megoldás érdekel és szóba jöhet, tehát van miről tárgyalni.

Ha ezt a problémát megoldjuk, ha a kuratóriumok ügyében közös nevezőre jutunk, és európai normákat honosítunk meg, akkor nem lesz probléma, mint az sokszor elhangzott, az európai uniós jogharmonizációval sem. De ha már erről a törvényről van szó, mármint az európai uniós jogharmonizációról, ha a törvény tételeivel való foglalkozás nem pusztán egy kivonatos ismertetést, hanem az érdemi részbe való belemélyedést is jelenti, néhány apróságot talán érdemes megemlíteni.

Az itt elhangzottak alapján talán úgy tűnhet, hogy Magyarországon ma nincs érvényes jogszabály a kiskorúak védelmére. Természetesen van; és itt elhangzott azért az is, hogy a jelenlegi médiatörvény ez ügyben mindenféle szabályokkal rendelkezik, mindenféle szabályokat meghonosított. Igaz, ez nem elég hatékony, ebben nincs közöttünk vita, hatékonyabbá lehet tenni a kiskorúak védelmét. Feltehetően senkinek nincs olyan illúziója, hogy a most tervezett szabállyal a kiskorúak védelmével kapcsolatban minden problémát meg tudunk oldani. Sokunknak az az álláspontja, hogy a szigorú állami szabályozással szemben hatékonyabb megoldás lenne egyrészt az önszabályozás erőteljes bevezetése és esetleg bizonyos szankcionálás, másrészt pedig a kódolt adások bevezetése, ahol a szülőnek joga, illetve lehetősége van gazdálkodni azzal, hogy a családtagjai mit nézzenek.

Van egy másik eleme a benyújtott törvényjavaslatnak, amiről érdemes még pár szót szólni. Természetesen az európai uniós normák elfogadása mellett is érdemes megemlíteni azt, hogy az európai műsorok szembeállítása - ha tetszik, hiszen nyugodtan fogalmazhatunk így - a magyar gyártású műsorokkal, azon szabályok közé tartozik, amik nem könnyen fogyaszthatók Magyarország számára. Aki ismeri a témát, azok közül senki nem állította, hogy Magyarországnak csak előnyei lesznek az európai uniós csatlakozásból, illetve jogharmonizációból. De érdemes leszögezni azt a tényt, hogy ez azon hátrányok közül az egyik, amit tudomásul veszünk magasztosabb szempontok figyelembevételével. A kultúra támogatásának, illetve a kulturális preferenciák érvényesítésének nyilván van egyéb technikája is, de itt bizonyos hátrányokkal mégiscsak kell számolni.

Van még egy elem, amit érdemes számon tartani az európai uniós harmonizációnál, hogy nemcsak külföldi, illetve európai igényekre vonatkozóan kell a magyar médiatörvényt módosítani, hanem belső igényekre is. Mint említettem már, a kuratóriumi ügy megoldása nemcsak az európai uniós jogharmonizációt akadályozza, hanem a magyar igényeknek megfelelő médiatörvény-módosítást is. Sajnálatos lenne, mint ahogy valószínűleg mégiscsak bekövetkezik, hogy csak az európai uniós harmonizációban lehet előrejutni a megfelelő kompromisszum megszületése után vagy esetén; a magyar szempontú médiatörvény-módosítás, mármint a belső igényeknek megfelelő módosítás hihetetlenül nehéz feladat lenne, ugyanakkor halaszthatatlan feladat lenne.

Összefoglalva az elmondottakat: úgy tudom az SZDSZ álláspontját röviden megfogalmazni, hogy mi nem az Európai Uniót kívánjuk a maga normái megváltoztatására kényszeríteni, hanem a kormánykoalíciót akarjuk az eddigi álláspontja megváltoztatására kényszeríteni, és ez a viszonyunk ehhez a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)