Felszólalás adatai

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni a részletes vitában. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Katona Tamás államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatal előtt kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Katona Tamás: Majd később.) Majd később. Köszönöm szépen a jelzését, államtitkár úr. A módosító javaslatról a következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/233. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/233/27. sorszámon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a törvényjavaslat szerkezeti rendjére és a módosító javaslatok közötti összefüggésekre figyelemmel a részletes vitát hét szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Felkérem a jegyzőt, ismertesse az általam javasolt vitaegységeket.

NÉMETH ZSOLT jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az első vitaszakaszban a közalapítványokra vonatkozó szabályok találhatók az 1-9. pontok szerint.

A második vitaszakaszt képezi a 10. és a 11. pont, amely a koncesszióról szóló törvény módosítására irányul.

A harmadik vitaszakaszt képezi a 12. és a 37. pont, amely a privatizációs törvény módosítására irányul.

A negyedik vitaszakaszban a 13-18., valamint a 36. és 38. pontokban a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-re vonatkozó szabályok találhatók.

Az ötödik vitaszakaszban az esélyegyenlőségi törvényhez érkezett módosító javaslatok találhatók a 19., 20., 33., 34. és 35. pontok szerint.

A hatodik vitaszakaszba a felsőoktatási törvény módosításához benyújtott javaslatok kerültek a 21. és a 22. pont szerint.

Végül az utolsó vitaszakaszban a családtámogatási rendszerhez, illetve a szociális igazgatási törvényhez benyújtott módosító javaslatok találhatók a 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31. és 32. pontoknak megfelelően.

ELNÖK: Jegyző úr, köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, a bizottsági ajánlás melyik pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-9. pontjaira. Megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz. Öné a szó, képviselő úr, ötperces időkeretben.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az első szakasz 3., 4. és 6. ajánlási pontjához szeretnék hozzászólni. Úgy vélem, az az eredetileg beterjesztett törvényjavaslat, amely a közalapítványi forma megszűnését célozta - az általános indoklásban is ezt írta a kormány a javaslata indoklásaként -, egy alapvetően elhibázott cél, és elfogadhatatlan ennek társadalmi hatása is. Ezért azt gondolom, nagyon fontos a 3. ajánlási pont, amely azt mondja ki, hogy a helyi önkormányzatok által alapított közalapítványokra ez a rendelkezés ne legyen érvényes. A 2. ajánlási pontban is van erről szó.

Azt hiszem, ez nagyon fontos, hiszen ezek a közalapítványok olyan helyi célokat szolgálnak, amelyekre egyáltalán nem igaz az a kormányindoklás, amely pazarlásról, felesleges feladatkihelyezésről szól. Nagyon sokszor olyan helyi szociális, egészségügyi célokat, helyi környezetvédelmi célokat, kulturális célokat szolgálnak ezek a közalapítványok, amelyek ha nem lennének, ezt a feladatot nem tudja ellátni más ilyen hatékonyan. Én ezért biztatok mindenkit, hogy támogassa azokat a módosító indítványokat, amelyek a helyi önkormányzatoknál meghagyják ezt a lehetőséget.

Egyben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy micsoda képtelen javaslat érkezett elénk. Láthatóan nem gondolta át senki ezt, senki nem konzultált az érintett önkormányzatokkal, az önkormányzatok szövetségével, a bizottsági ülésen ez számunkra kiderült. Érthetetlen, hogy miért kell ilyen helyzetbe hozni a magyar parlamentet. Meg kell mondanom őszintén, csodálkozom a kormányon, hogy egy ilyen javaslaton keresztül bevallja azt, mennyire nem ért ehhez a területhez, és mennyire alkalmatlan a saját feladata ellátására. Ez a törvényjavaslat, ennek az eredeti beterjesztése egyértelműen igazolja ezt: a tehetségtelenséget, a hozzá nem értést. Örülök, hogy vannak olyan módosító javaslatok, amelyek korrigálják ezt a törvényt.

Úgy hiszem, nagyon fontos a 6. ajánlási pont is, amely a költségvetési bizottság ajánlási pontja. Miről van szó? Arról van szó, hogy a kormány eredeti javaslata hozzá nem értésről és tehetségtelenségről árulkodva azt is tartalmazta, hogy az egyébként 1994 előtt (Derültség az MSZP soraiból.) - nem olyan vicces, képviselő úr! - önkormányzatok által alapított alapítványok, amelyek akkor még törvényi rendelkezés hiányában értelemszerűen alapítványok voltak, hiszen a Ptk. '94. január 1-jétől tette lehetővé, tette kötelezővé is a közalapítványok létrehozását ilyen szervezeteknek, szóval azok, amelyek '94 előtt alapíttattak önkormányzatok által, önök az eredeti törvényjavaslatban ezt is meg akarták szüntetni, kötelezni akarták a korábbi alapítókat, hogy szüntessék meg.

Magyarországon alapítványok százai ilyenek. Nagyon sok olyan alapítvány van Magyarországon nagyon sok településen, amelyet önkormányzat hozott létre '94 előtt, és az működteti például a gyermekjóléti szolgálatot, amely egyébként más törvényben kötelezően előírt feladatellátása az önkormányzatnak, szerződésben áll, ellátási szerződésben ezzel a szervezettel, és sokkal hatékonyabb formában látja el így, mint ha intézményként működtetné. Nagyon sok olyan ilyen alapítvány van, amely családsegítő szolgálatot működtet, törvényileg előírt nagyon fontos helyi feladat.

Amikor ezt önök benyújtották, kedves kormány, tisztelt államtitkár úr, önöknek ez eszébe sem jutott? Magyarázza meg nekem valaki, hogy 2006-ban egy kormány hogyan nyújthat be egy ilyen javaslatot? A költségvetési bizottság kell hozzá és egyéni képviselői indítvány, hogy erre felhívja a figyelmet. Ezt mi megtettük, és örülök, hogy a bizottság is megtette, hogy ez ne fordulhasson elő, hogy ne szűnjön meg a helyi önkormányzatok ilyen ellátásának lehetősége. Egyébként ez az egész forma, ez az egész törekvés, amit önök ebben a javaslatban céloznak, hogy a közalapítványi forma szűnjön meg, szerintem átgondolatlan, és a nonprofit szféra, a harmadik szektor, a magyar civil világ nem ismeretéről árulkodik. Egyébként antidemokratikus lépés az önök részéről, amikor egy olyan szervezeti formát, amely a civil szféra egy fontos szervezeti formája, fel akarnak számolni. Érthetetlen számomra!

Örülök, hogy vannak módosító javaslatok, és ahogy mondtam, a 6. ajánlási pont, a 3. ajánlási pont, a 2. ajánlási pont mind ilyen, amelynek a támogatására biztatom a kedves képviselőtársaimat (Ékes József: A fogyatékosok nappali ellátása!), mert itt már bizottsági javaslatként is vannak olyanok, amelyek a kormány érzéketlenségéről, tehetségtelenségéről, hozzá nem értéséről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tanúskodó eredeti javaslatot felülírnák. Remélem, ez sikerül.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(20.00)

ELNÖK: Két percre szót kér Szabó Lajos képviselő úr, MSZP. Öné a szó, képviselő úr.

SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon örülök, hogy Halász képviselő úr támogatja a költségvetési bizottság módosító javaslatait. Ezeket a módosító javaslatokat az előterjesztővel egyetértésben nyújtotta be a költségvetési bizottság, mint ahogy ide is van a lap aljára írva, hogy az előterjesztő egyetért ezekkel a módosításokkal. Ezzel azonban nincs teljes körben rendezve a közalapítványok sorsa. Még további módosítás várható, amit szintén az előterjesztő egyetértésével a költségvetési bizottságban fogunk beadni, amely rendelkezik azokról a közalapítványokról is, amelyek országgyűlési határozattal jöttek létre.

Tehát ezt a szándékot mind az előterjesztő, mind a kormánypárti frakciók támogatják, hogy ez a módosítás még jobb tudjon lenni, és az ellenzéki képviselők még jobb szívvel tudják ennek a törvénynek az elfogadását támogatni.

Köszönöm a szót.

ELNÖK: Két percre szót kér Halász János képviselő úr, Fidesz.

Öné a szó, képviselő úr.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Dr. Géczi József Alajos: De ne a Lajost bántsátok!) Itt van előttem a kormány előterjesztése. A parlamenti demokrácia úgy működik, hogy a kormánynak van egy előterjesztése, ezt Veres János pénzügyminiszter úr jegyzi, nyújtotta be 2006 júniusában. Ez az a javaslat, amiről beszéltem, amely a kormány tehetségtelenségéről, hozzá nem értéséről, érzéketlenségéről tanúskodik, hiszen leírják benne, hogy a közalapítványi rendszert meg szeretnék szüntetni teljes egészében. Az itt lévő javaslatsor, az 1. § bekezdései, összesen hét bekezdése van, mind-mind arról tanúskodnak, hogy a kormány szándéka ez volt.

Aztán persze itt van a magyar parlament, ott ülnek képviselők, kormánypárti és ellenzéki oldalon is, és benyújtanak módosító javaslatokat. Hogy ez javítja a törvényt, az jó dolog, ha ebből vannak javaslatok, amelyeket elfogad a többség, akár közösen is, az is jó dolog, de ez nem mentesíti a kormányt azon hozzá nem értés alól, amelyről tanúskodik az eredeti szándéka. Hát mi történt, kérem szépen? Kedves Szabó Lajos! Most július van. A kormány most megvilágosodott? (Babák Mihály: Kisütött a nap.) Hirtelen értenek hozzá? Dehogy! Egy fenét! Még a legutóbbi bizottsági ülésen is sokszor azt sem tudta szerencsétlen kormányzati képviselő a kulturális és sajtóbizottság ülésén, hogy miről beszél. A jegyzőkönyvet szívesen idézem önöknek.

Nagyon nagy probléma az, hogy a kormány eredeti szándéka, amiről tanúskodott, az az önök igazi arca. Azt nyújtotta be az önök kormánya. Ha mi, képviselők most tudunk ezen bármit is javítani, az csak jó. De miért fordul elő ez a helyzet? Miért nem lehetett ezt megbeszélni az érintettekkel, a feladatellátó szociális, egészségügyi szervezetekkel, önkormányzatok ezreivel? Lehetett volna ezt megtenni így is. De önök erőből politizálnak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ötperces időkeretben megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, KDNP.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök annak a változásnak, ami az általános vita kezdete óta e törvény kapcsán és különösen a közalapítványok megszüntetése kapcsán változásként itt előállt. A költségvetési bizottság 2. módosító indítványa mellett érvelnék, bár a módosító indítvány felöleli azt is, amit Halász János önmaga nyújtott be.

Már az általános vitában elmondtam, hogy elfogadhatatlan a kormánynak az az érvelése, és megint Halász János képviselőtársamra utalok, amikor a kormány azt mondja, hogy az egész közalapítványi világ úgy, ahogy van, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert ez a világ csak abból él, hogy költségvetési forrásokat igyekszik megszerezni. Biztos, hogy van erre is példa, és ez a kormányt arra serkentette, hogy újragondolja a közalapítványok jogállását. De az a törekvés, amit az eredeti törvényi szándék tükrözött, hogy ha nem az Országgyűlés, nem törvény hozta létre a közalapítványt, akkor a többit kisöpörjük, azt gondolom, ez tényleg nem volt egy átgondolt megközelítés.

Az, hogy nemzetközi szerződésre is hivatkoztunk, és ez most már a 2. pontból kikerül, ez érthető, hát nemzetközi szerződés csak akkor kötelez minket, ha az törvénybe van foglalva. Ilyen szempontból fölösleges volt a nemzetközi szerződést említeni.

Az általános vitában felhoztam egy olyan közalapítványi példát, amit értékként tekintek. Biztos, hogy nagyon sok ilyen van, és sajnáltam volna, ha ez megszűnik, államtitkár úr. Ez egy olyan példa volt, ami arra utalt, hogy nem igaz az az általánosság, hogy mindig csak költségvetési források megszerzésére jönnek létre ezek a közalapítványok. A bajai német iskolai centrumot, ami az egész hazai németség egyik legfontosabb intézménye, sokan alapították, többek között az országos német önkormányzat, Baja városa, az ottani német kisebbségi önkormányzat, és még hirtelen a negyedik szereplőt el is felejtettem, nincs jelentősége; bocsánat a megyei önkormányzat, tehát a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Az az érték, ami ott, Baján létrejött, nem költségvetési forrásokból jött létre, mert természetesen, amikor ők iskolát, intézményt működtetnek, akkor megkapják az államtól a normatív támogatást, ami tanulónként jár. De az az érték, ami ott létrejött, azért jöhetett létre, mert a további értékek létrehozását is vagyongazdálkodási szerződések szabályozzák, amit német tartomány és német alapítványok is támogatnak. A német állam, számtalanszor észrevettük, fázik attól, ha állami vagy kimondottan önkormányzati intézményt kellene működtetni, valahogy a közalapítványi forma és annak támogatása számára szimpatikusabb volt.

A bajai példát azért mondtam el, mert ha maradt volna az eredeti törvényjavaslat, akkor gyakorlatilag ez alól a jogintézmény alól is kihúztuk volna a működési lehetőséget, ami nyilvánvalóan megnehezítette volna ennek a nagyon jól működő intézménynek az életét. A 2. pont, amire utaltam, változást tükröz, mert egyértelműen rögzíti azt, hogy nemcsak törvény által létrehozott közalapítványok működhetnek tovább, hanem ebbe a körbe, helyesen, beemeli azokat a közalapítványokat is, amelyeket helyi önkormányzatok vagy helyi kisebbségi önkormányzatok hoztak létre.

Érvelhetnék a 7. pont mellett is, amit én nyújtottam be egy konkrét közalapítvány kapcsán. Aggályosnak tartom azt, ha sokan hoztak létre egy közalapítványt. A 7. pontban a törvény 1. § (6) bekezdésére utalva olyan közalapítványokat kell magunk előtt látnunk, amelyeknek minisztérium vagy országos hatáskörű szerv az alapítója sokan mások mellett, de most arra is lehetőséget adunk, hogy ha a sok szereplő nem értene egyet a megszüntetésben, a törvény azt mondja, hogy nyilvánvalóan az a minisztérium, amely létrehozta a közalapítványt, a törvény erejénél fogva eljár a bíróság előtt, hogy az megszűnjön. Ezt nem tartom elegáns megoldásnak.

Abban az esetben, ha itt más szereplők is vannak, és ez a közalapítvány is olyan, hogy nemcsak állami forrásokat szív le a mindenkori költségvetésből, átgondolnám az ilyen közalapítvány létét. Nem elegáns dolog, hogy valamikor, amikor hittünk a közalapítványokban, akkor sok szereplővel együtt létrehoztunk közalapítványt, mondjuk, vállalkozások támogatására, fejlesztésére, és most a közalapítvány létrehozói közül egy, mondjuk, a minisztérium a törvény erejénél fogva azt mondja, hogy most eljárok azért, hogy megszűnjön ez a közalapítvány. Méltánytalan más alapítótársakkal szemben, akikkel annak idején a közalapítványt létrehozták.

Köszönöm.

ELNÖK: Csampa Zsolt képviselő úr hozzászólása következik.

Öné a szó, képviselő úr.

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A 2., 3., 5. és 6. ponthoz kívánnék hozzászólni. Nagy örömmel olvasom ezeket a módosító javaslatokat, mondván, hogy ha maradt volna az eredeti, és itt csatlakozom képviselőtársaimhoz, akkor az az úgynevezett közbiztonságot, amit önök is nagyon keményen és nagyon hangosan mondanak a kampányuk során, példaképpen Budapesten a Józsefvárosban keményen érintené. Miről beszélek? Hogy egy kis szeletet is kapjanak ebből a történetből. Budapest-Józsefváros önkormányzata létrehozott egy közalapítványt a kerületért, a rendőrökért. Ebből a közalapítványból, mondjuk, a helyi kamerarendszert, a helyi rendőröket támogatják.

Ha kimaradtak volna a helyi önkormányzatok által alapított közalapítványok - az eredeti javaslatban ez nem szerepelt, most már akár a költségvetési bizottság, akár több képviselőtársam által beadott módosító javaslatban is szerepel és az előterjesztő is támogatja -, akkor a rendőrök elestek volna közel 100 millió forinttól. Ebben az esetben az a kamerarendszer, ami jelen pillanatban a közbiztonságot biztosítja, ami föl tudja mutatni, mondjuk, Józsefvárosban a prostitúciótól kezdve a közlekedésen át a bűnüldözésig mindenfajta, szerteágazó részét, az, hogy pozitívum maga a közbiztonság, megjelent a közbiztonságban, hogy igenis áldozunk erre, ennek a megszüntetése veszélyeztette volna a jövőt.

(20.10)

Örömmel olvasom azt, hogy mind a költségvetési bizottság, mind több képviselőtársunk erre módosító javaslatot adott be, illetve maga az előterjesztő is támogatja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Halász János képviselő úr hozzászólása következik. Öné a szó, képviselő úr.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a 4. ajánlási ponthoz szóljak. Azt gondolom - ahogy talán ez itt kiderült -, hogy nagyon helytelen a közalapítványi forma megszüntetése. Minden célú közalapítvány, amely közalapítványként működik, értéke lehet egy demokratikus társadalomnak, és Magyarországon az is, tehát nem szabad megszüntetnünk ezt a formát.

Különösen közel állnak a szívemhez a tudományos kutatás, a közművelődési, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos feladatok ellátását végző közalapítványok. Mondok egy példát: a Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalomkutatásért Közalapítvány például ilyen, célrendszerében ez szerepel, és nagyon fontos, hogy vannak közalapítványok, mint ez is, amelyek intézményt is működtetnek; a Terror Háza Múzeumot működteti például egy közalapítvány. Nagyon fontos dolog az, hogy egy ilyen közalapítvány az állami támogatáson túl, amely minden ilyen típusú múzeumnak például jár, a különböző forrásokkal, különböző adományokkal, különböző pályázatokkal és jegybevétellel jelentős összeget, hányadot hozzá tud tenni az állami támogatáshoz. Nem igaz, hogy csak az állami támogatásból él.

A jelenlegi törvény, szeretném fölhívni mindnyájunk figyelmét, a tisztelt Ház figyelmét és talán a közvélemény figyelmét és a kormány illetékeseinek figyelmét is, hogy ha ez így marad, az itt lévő módosító indítványok megszavazásával is, ezt a közalapítványt és a Terror Háza Múzeumot megszüntetheti. Én nagyon bízom benne, nem akarom elhinni, hogy a kormánynak ez célja lenne.

Emlékszünk rá, 2002-ben a kormányváltáskor milyen anyagi ellehetetlenítési folyamat indult a Terror Háza Múzeum ellen. Azután ez megállt. Milyen érdekes, ez a múzeum a nehéz időket is figyelembe véve nagyon jól működött, sőt ezt követően olyan európai kitüntetést kapott, amilyet korábban hazai múzeum talán sosem. Nagyon példaértékűen működik ma is. Én úgy láttam, hogy a béke, a közmegegyezés megszületett ezen múzeum körül, és bizonyította a múzeum, hogy nagyon kiemelkedő szakmai munkát végez.

Nem tartanám szerencsésnek, hogy a kormány átgondolatlan törvénymódosítása kapcsán olyan helyzet állna elő újra, hogy most már nem anyagi, hanem törvényi eszközökkel lehetetlenítenék el a múzeumot fenntartó közalapítványt. Szeretném kérni a kormány kedves képviselőit, az illetékes tárcát és az ellenzéki és kormánypárti képviselőket, hogy majd azt a kapcsolódó módosító indítványt, amely e tekintetben már megszületett és benyújtottam, támogassuk majd, azaz hogy az a közalapítvány, amelyik a Terror Háza Múzeumot működteti, legyen kivétel, és ne szűnjön meg; mert a jelenlegi javaslat sajnos ezt is tartalmazza.

Még egyszer erre szeretném fölhívni külön is a figyelmet, mert egy nagyon fontos értékről van szó. Amikor közalapítványokról beszélgetünk, előfordul az, hogy vannak olyan közalapítványok, amelyek szervezeti rendszere nem működik teljesen jól, de a Terror Házát működtető közalapítvány és önmagában ez a szervezet nem ilyen. Ezt nyilván mindnyájan tudjuk; ezt bizonyította ez a közalapítvány, bizonyította a múzeum, bizonyította az egész gárda, minden szakember, aki ott dolgozik. Szeretném, ha el is tudnánk hárítani ezen ügy felől a politikai támadás gyanúját. Örülnék, ha lenne valaki a kormánypárti oldalról, aki ezt most akár itt helyben megcáfolná, és nagyon örülnék, ha azt mondanák, hogy azt a módosító indítványomat, amely célozza azt, hogy ez az érték megmaradhasson ebben a formában, támogatni fogják. Mi ezért küzdeni fogunk az elkövetkező bizottsági ülésen, a következő szavazásokon is. Remélem, hogy sikerül ezt az értéket is megmenteni, megtartani.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Herényi Károly képviselő úr hozzászólása következik. Öné a szó, képviselő úr.

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is a javaslat 1. §-ához szeretnék hozzászólni, ami egy nagyon nagy horderejű döntés, hiszen itt a közalapítványok sorsáról van szó.

Elöljáróban engedjék meg, hogy megjegyezzem, hogy kötődésünk ehhez a formához, a közalapítványi formához erőteljesen indokolt, hiszen 1994. január 1-jén lépett életbe az a törvény, amely működésüket lehetővé tette. Ez még az Antall- és a Boross-kormány intézkedése volt, és azt gondolom, hogy nagyon jó intézkedés volt.

Furcsa az az érvelés, amely a törvény indoklási részében megjelenik. Két dologra hivatkoznak ott az előterjesztők, amikor a megszűnést indokolják. Az egyik az, hogy ez a közalapítványi forma sokkal inkább a közpénzek elfolyatásának a színtere lett, ami tulajdonképpen egy beismerés és kritika. A közalapítványokra az jellemző, hogy kuratóriumaikat zömében a kormány választja, illetve a kormány jelöli és a kormány delegálja, tehát ha ott a közpénzek elfolyatásáról volt szó, akkor az a mindenkori kormány felelőssége, hiszen oda a döntéshozók kormányzati hozzájárulással és kormányzati felelősséggel jutottak.

A másik furcsa dolog, hogy ezzel tulajdonképpen az Állami Számvevőszék munkáját is kritizálja a kormány, hiszen az Állami Számvevőszék ellenőrzi ezeket a közalapítványokat, az ellenőrzésről beszámol, és nyilvánvalóan jeleznie kell, ha olyan eseményt vagy olyan folyamatokat észlel, amelyek a törvény, melynek alapján a közalapítványok működnek, szellemével, céljaival, szándékaival ellentétesek.

Nem szabad abba a hibába esni, mert én nem zárom ki, hogy van olyan közalapítvány, ahol sajnos a felsorolt jelenségek tapasztalhatók vagy tetten érhetők, de ebből nem annak kell következnie, hogy magát az intézményrendszert szüntetjük meg. Ebből egy dolog következhet: az ellenőrzést szigorítani kell, az alapító sokkal figyelmesebben vizsgálja, hogy az alapítói szándékok érvényesülnek-e, hogy az oda delegált, az oda jelölt, az oda megválasztott kurátorok valóban az alapító szándékának megfelelően, de tőle elkülönülten döntenek-e az összegek, a pénz sorsáról, vagy nem.

Egyébként a közalapítványi forma megszüntetése más szempontból is káros, hiszen a demokrácia lehetőségeit szűkíti. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy állami pénzek elosztásába nemcsak az állam mint döntéshozó szólhat bele, hanem ennek a felelősségét vagy lehetőségét - furcsa szóval - talán társadalmasítja, hiszen ezekbe a kuratóriumokba a civil szervezetek delegáltjai is bejutnak és bekerülnek, tehát nemcsak a döntéshozó, aki a forrásokat biztosítja, dönthet a pénzek, az alapok felhasználásáról, hanem oda bekerülhetnek más pártok, ellenzéki pártok által delegált vagy jelölt kurátorok, bekerülhetnek civil szervezetek vagy szakmai szervezetek által oda delegált kurátorok.

A törvény úgy szól, hogy felmentést ad a megszűnés alól az Országgyűlés által alapított közalapítványok számára, vagy pedig nemzetközi szerződések által alapított közalapítványok működhetnek 2007 után is tovább. Én egy módosító javaslatot nyújtottam be, és nagyon szeretném, ha a kormányoldal - hiszen a döntés rajtuk múlik - ezt befogadná és támogatná. A módosító javaslat lényege az, hogy ne csak a parlament által, az Országgyűlés által alapított közalapítványok legyenek kivételek a megszüntetést illetően, hanem a kormány által alapított közalapítványok is sorolódjanak ebbe a kategóriába, hiszen a kormány mint alapító bármikor dönthet abban a vonatkozásban, hogy kívánja-e tovább működtetni az általa létrehozott közalapítványt, vagy sem. Az ilyen egyedi megoldások lehetővé tennék azt, hogy a valóban rosszul működő vagy arra nem méltó működésű közalapítványok megszűnjenek, viszont a sikeres közalapítványok működését továbbra is biztosítaná.

Bízom abban, hogy a felsorolt érvek alapján a kormánytöbbség megváltoztatja álláspontját, a szokásokkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ellentétben egy ellenzéki javaslatot befogad, és ezt támogatni fogja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr.

(20.20)

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A most fölmerült vitában többen szóba hozták, hogy az a megoldás, amely az eredeti előterjesztésben szerepel a közalapítványok megszüntetéséről, az most a tartalom vagy a forma kérdése. Azt gondolom, hogy itt a kettő mintha keveredne. Hogyha azt vizsgáljuk, hogy a közjót milyen módon lehet szolgálni, akkor természetesen a formának is szerepe van, de önmagában az a tény, hogy közalapítvánnyal vagy más módon lehet a közjót szolgálni, az nem jelenti feltétlenül a tartalmat. Már csak azért sem, mert azt az adatok egyértelműen mutatják, hogy jó néhány olyan közalapítvány van - sőt, ezeknek a többsége olyan -, amelyet kizárólag a költségvetés finanszíroz. Ilyen esetben célszerűbb egy más formát választani, és ez nem jelenti azt, hogy ebben az esetben kizárólag a kormány dönthet vagy az alapító, ugyanúgy lehet társadalmasítani például a pénzek elosztását, ehhez nem kell közalapítványt létrehozni, sokkal olcsóbban és hatékonyabban lehet megtenni.

Egyébként, ahogy Szabó Lajos képviselő úr már említette, a kormány jó néhány módosító indítvánnyal egyetért. Értem Halász képviselő úr problémáját, hogy így elég alátámasztani azt a vélekedését, hogy a kormány erőből mindent keresztül akar vinni, mert mondja, hogy sok mindent, a módosító indítványokat támogatunk, akkor most nem tudom, hogy melyik a baj. Nyilván mind a kettő, mert a kormány tette, ez világos, de ettől még maga az a tény, hogy a közalapítványok által a feladat teljesíthető, az ebben az esetben ilyen módon fennmarad. Ahogy Szabó Lajos képviselő úr említette, tervezzük még, hogy más ilyen módosító indítványokat is támogatunk.

Köszönöm, elnök úr, a figyelmet.

ELNÖK: Két percre szót kért Halász János képviselő úr, Fidesz. Öné a szó, képviselő úr.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tudja, a kormány érzéketlensége és tehetségtelensége a fő probléma. Ahogy ehhez a kérdéshez hozzányúltak, amilyen javaslatot itt beterjesztettek, az egyértelműen rávilágít arra, hogy nem értenek ehhez a területhez. Miért akarták az összes közalapítványt megszüntetni és az összes önkormányzat által alapított közalapítványt megszüntetni? Hát hogy juthatott ez eszükbe? Ezek a közalapítványok '94-ben, a forma is önmagában, nem azért jöttek létre, hogy majd az önkormányzatok, ha létrehoznak alapítványt, ugye, az csak közalapítvány lehet, és az majd úgy működik, hogy oda kihelyezik a forrásokat, és akkor majd ott osztják a pénzt. Sokkal többről van szó, államtitkár úr.

Nagyon sokszor ezek a közalapítványok intézményesülnek, intézményt működtetnek, ahogy mondtam az előbb, családsegítő szolgálatot, gyermekjóléti szolgálatot, tehetséges fiatalokat támogató szervezeteket. Nagyon sokszor ezek a közalapítványok helyi forrásokat, adományokat, támogatást, helyi cselekvést, helyi erőt vonnak be munkájukba, amit egy önkormányzat nem tud megtenni, amit egy költségvetési előirányzat ezután nem fog megtenni. Sérül, hogyha az önkormányzatok nem tarthatják fönn ezeket a közalapítványaikat. Én ezért érvelek amellett, hogy maradjon meg ez a forma.

Egyébként itt van a lista nálam, 44 olyan közalapítvány van, amelyet a kormány hozott létre. Ezek közt, ha van olyan, amely rosszul működik, vizsgálják meg mind a 44-et külön-külön, tételesen. Nem 5625-ról van szó, 44-ről, meg lehet vizsgálni. Amelyik jól működik, maradjon meg, az működhessen tovább, amelyik rosszul, és pazarol, ott tegyék meg a szükséges lépéseket, de ne általánosan akarják megszüntetni akár a kormányzati, a központi kormányzat által létrehozott közalapítványi szférában is ezt a szervezeti formát vagy az önkormányzatoknál. Ne így tegyék! Vizsgálják meg ezt a 44-et, mennyivel egyszerűbb lenne!

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Babák Mihály képviselő úr, Fidesz.

Öné a szó, képviselő úr.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Megvallom őszintén - én most a 6-osról beszélek, a módosításról -, amikor elolvastam a törvényjavaslatot, nem kaptam levegőt. Én egy kisvárosi polgármester vagyok, és gondolják el, ebben a kisvárosban három olyan közalapítvány van, lehet, hogy nem jól taxáltam, amelynek elmondanám a jelentőségét.

Van a Ruzicskay György Közalapítvány. Ruzicskay György Európában híres festőművész, meghalt, és ránk hagyta, a városra a vagyonát. Nincs jó kezekben egy önkormányzatnál, rábíztuk a civilekre, egy közalapítványra. Kitűnően működik, kiállításokkal az országban, világban mozgatja, hozzáértő emberek ápolják a hagyományokat, táborokat terveznek, pénzt allokálnak, szereznek a fiatalok képzőművészeti képzéséhez, és egyszerűen működik a kiállítóterem, működik a hagyaték, gondoskodtak a vagyonáról, és teljes konszenzusban a város közmegelégedésére működtetik.

Van egy teljesen egyszerű alapítványunk, a Tessedik Hagyományőrző Közalapítvány, amely Szarvas város szlovák betelepedése óta valamilyen formában igyekszik a hagyományt földolgozni és működtetni. Híres néptáncegyüttes működik ebben a közalapítványban, amely világhírű, bejárta az egész világot. Civilekre bíztuk mind a kettőt, és jól működik. Nem lehetett intézményi formában működtetni, nem akartunk intézményt létrehozni, nem akart ezzel a város, a köztestület, a képviselő-testület foglalkozni.

És van egy harmadik közalapítvány is, amit nagyon becsülök, többek közt a Történelmi Emlékút Közalapítvány. Ez a közalapítvány például a történelmi emlékutat megépítette közadakozásból, és ápolja a városi ünnepségeket, azaz a történelmi dátumokat. Ő szervezi, és nem a polgármesteri hivatal, nem a képviselő-testület csinál ünnepségeket, hanem a civilek. Higgyék meg, amióta a közalapítvány működteti, mindig kellő számban, tisztességes számban vannak ott Szarvas város polgárai, és örülnek annak, mert a civilek maguk emlékeznek, és nem fölülről valaki oktrojálja rájuk ezt a megemlékezést, és egyáltalán a hagyomány és a történelem ápolását is. Mind a három nagyon fontos.

Amikor elolvastam a törvényjavaslatot, nem kaptam levegőt. Államtitkár úr, mondom, mi a csudából fogjuk ezt működtetni? Nem lehet kft.-ben működtetni egy hagyatékot, egy több száz milliót érő hagyatékot! Nem lehet megbecsülni az értékét, bár biztos van ilyen, azért nem, mert nyilvánvaló, hogy ezeknek a képzőművészeti alkotásoknak az ára attól függ, hogy a piacon mennyire értékesülhet. Én úgy gondolom, hogy vannak jól működő közalapítványok, és vannak esetleg rosszul működőek. És ha a kormánynak a saját maga által alapított közalapítvánnyal bajai vannak, akkor kérem, intézkedjen, és tegye a dolgát! Úgy gondolom, hogy ott helyben az önkormányzat teszi a dolgát, és jól működnek. Valószínű, önöknél azért van gond, mert bizonyosan valami diszfunkciót kaptak ezek a közalapítványok, és nem szolgálják a köz javát. Valamilyen pénzkimentő vagy épp a költségvetést lefejő dologról van szó.

Száz szónak is egy a vége, ez az előterjesztés, ez a törvényjavaslat ad absurdum. A kormány eredeti előterjesztése tényleg dilettantizmusról szól, nem ismeri az életet! Elmondtam itt három példát, nyilvánvaló, hogy nem lehet más formában megoldani ezeket a kérdéseket, és miután jól működnek, fönn szeretnénk tartani. Ez a közakarat helyben, ezzel szemben nem mehet egy parlament, egy ilyen hasznos dologgal szemben. Az volt az érzésem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a fürdővízzel önök a gyereket is kiöntötték, ez a legjobb példa erre a kérdésre. Na, márpedig ilyen ostobaságot egy kormány se csinálhat! Nem látom a megfontoltságot, nem látom az átgondoltságot, nem látom azt, hogy egyáltalán elmélyedtek volna ebben a problémában. Vannak rossz közalapítványok, amelyek, úgy gondolom, fejik az állami költségvetést, miután most önök restrikciót akarnak, fiskális restrikciót, akkor megszüntetik ezeket a közalapítványokat. Hát micsoda dolog ez! Nem lehet lekaszálni! És ezt hogy gondolják? Szembementek volna nagyon sok alapítóval, és nagyon sok hasznos, értékes közalapítványt szüntettek volna meg.

Egyszerűen skandalum, egyszerűen nem tudom, hogyan fogant meg a fejében ilyen ostobán! Egyszerűen katasztrófa! Hogyha így megy a magyar törvényhozás, tényleg lejáratják, tisztelt kormánypártiak, lejáratják a magyar parlamentet ilyen törvények alkotásával, mert annak idején, akik létrehozták, európai példák alapján hozták létre ezt a jogintézményt, és tudták, hogy miért teszik: pontosan a civilek bevonása és a közjó javára.

Köszönöm, hogy szólhattam. Gondolkozzanak el azon, amit mondtam! (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak, MSZP.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az eredeti előterjesztésről elsősorban az általános vitában volt érdemes kifejteni a nézeteket. Szeretném leszögezni az MSZP-frakció nevében is, mint Szabó Lajost és államtitkár urat is hallhatták, az MSZP-frakció, a kormánypárti többség, a kormánnyal teljes egyetértésben a törvény erejével nem kívánja megszüntetni a közalapítványokat. (Babák Mihály: Akkor miért idegesítettetek bennünket? Hecceltetek?)

Köszönöm szépen. Az összes többit majd az irodalmi munkásságom részeként fogom elmondani.

ELNÖK: Két percre szót kér Halász János képviselő úr, Fidesz. Öné a szó, képviselő úr.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hallottam most az MSZP egyik jeles képviselőjétől, hogy a törvény erejével nem kívánnak közalapítványt megszüntetni. Feltételezem, hogy akkor ez azt jelenti, hogy sem azt a feladatot, amelyet a közalapítvány ellát, a törvény erejével nem kívánják megszüntetni.

(20.30)

Én akkor továbbra is élőnek tartom azt a kérdésemet, amit az imént a Terror Házával és a Terror Házát fenntartó közalapítvánnyal kapcsolatosan feltettem, hogy érvényes-e az önök kijelentése erre a közalapítványra és erre az intézményre. Mert ha érvényes, akkor nagyon szépen kérem, hogy azt a módosító indítványomat, amely egyelőre egyedüliként szerepel a törvényhez benyújtva ilyen célt megfogalmazva, fogadják el, mert ellenkező esetben sajnos ez a törvény jelenleg a törvény erejével meg fogja szüntetni ezt az intézményt. Kérem, ezt nagyon gondolják át!

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Több jelzést nem látok a monitoron. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 10. és 11. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nem érkezik jelzés.) Jelzést a monitoron nem látok. Ezért a részletes vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 12. és 37. pontjára. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nem érkezik jelzés.) Jelzést nem látok. A részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát az ajánlás 13-18., valamint a 36. és a 38. sorszámú pontokra. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nem érkezik jelzés.) Jelzést nem látok. Ezért a részletes vita e szakaszát is lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita ötödik szakaszát az ajánlás 19., 20., 33., 34., 35. sorszámú pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nem érkezik jelzés.) Jelzést a monitoron nem látok. A részletes vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a részletes vita hatodik szakaszát az ajánlás 21. és 22. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nem érkezik jelzés.) Jelzést nem látok. A részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31. és 32. sorszámú pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nem érkezik jelzés.) Jelzést a monitoron nem látok. Ezért a részletes vita e szakaszát, valamint a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem Katona Tamás államtitkár urat, most vagy a határozathozatal előtt kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Államtitkár úr jelzi, hogy majd később kíván reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni felszólalásra senki nem jelentkezett.

Tisztelt Országgyűlés! Holnap reggel 9 órakor folytatjuk munkánkat. Az ülésnapot bezárom.

(Az ülésnap 20 óra 34 perckor ért véget.)

A kiadvány hiteléül:

Dr. Soltész István

az Országgyűlés főtitkára

Szöveghű jegyzőkönyv

^" A 2006-2010-es országgyűlési ciklus

1199 Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 7. ülésnapja 2006. július 3-án, hétfőn 1200