Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenütt Európában, így Magyarországon is a kormányok egyre határozottabban lépnek fel a fogyasztók érdekeinek védelmében. A fogyasztói érdekvédelem mostanában reflektorfénybe került területe a hitelpiacok működése. Ezeket a piacokat szabályozza a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló uniós irányelv, és ezeknek a szabályoknak a magyarországi fokozott érvényesülését biztosítja a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat a fogyasztóknak nyújtott hitelekről.

(15.30)

Az irányelv 2008-ban született meg, mégpedig egy hosszú jogalkotási munka eredményeként, és ezzel egy 1987-es tanácsi irányelvet vált fel. A tagállamok közötti különbségek visszaszorítása céljából az irányelv teljes harmonizációt ír elő, ami azt jelenti, hogy a szabályozott területeken a tagállamok nem vezethetnek be eltérő rendelkezéseket.

A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat átülteti az irányelvet, és hozzá is tesz ahhoz. A törvényjavaslat a fogyasztók bizalmának erősítése érdekében a rendelkezések jelentős részét a jelzáloghitelekre és a pénzügyi lízingszerződésekre is kiterjeszti. Az irányelv által nem szabályozott területeken az Unió a tagállamokra bízza a szabályozás kiterjesztését, illetve annak tartalmát. A legfontosabb fogyasztóvédelmi rendelkezések jelenleg is vonatkoznak a jelzáloghitelekre, indokoltnak tartjuk e rendelkezések továbbfejlesztését minden hiteltípus esetén. A jelzáloghitelekre egyes kérdésekben eltérő szabályokat javasolunk, figyelembe véve a hitelek sajátosságait.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a hitelezés egész folyamatát szabályozza. Előírásokat tartalmaz a reklámokra, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra, a szerződés tartalmára és az előtörlesztésre is. A tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak elsődleges célja, hogy a fogyasztók megfelelő információk birtokában megalapozott döntést tudjanak hozni, hogy a számukra legmegfelelőbb hitelterméket vegyék igénybe. A reklámban minden esetben fel kell tüntetni a teljes hiteldíjmutató értékét, ami biztosítja az összehasonlítás lehetőségét más hitelező termékeivel. Ennek a bizonyos THM-nek, tehát a teljes hiteldíjmutatónak a számítására vonatkozó részletszabályokat a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet fogja meghatározni. Az irányelv alapján a mutató meghatározásánál figyelembe kell venni a járulékos szolgáltatások, így a biztosítás, a folyószámla-vezetés költségeit is, ha azok igénybevétele a hitel felvételéhez kötelező. Az egyes hitelezők termékeinek összehasonlítását szolgálja a szerződéskötést megelőző tájékoztatás tartalmának és formájának rögzítése. Az előzetes tájékoztatást formanyomtatvány kitöltésével és átadásával kell biztosítani.

Amennyiben a fogyasztó tájékoztatja a hitelnyújtót az általa igényelt hitel jellemzőiről, akkor az előzetes tájékoztatásnál ezt figyelembe kell venni, ellenkező esetben egy reprezentatív példa segítségével kell az információkat megadni. A tájékoztatási szabályok közül kiemelést érdemel az aktív kitanítási kötelezettség előírása. Eszerint a hitelezőnek felvilágosítást kell adni a hitel fő jellemzőiről, a hitelfogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásairól és a fizetés elmulasztásának következményeiről. Az aktív kitanítási kötelezettség célja, hogy a fogyasztó felmérhesse, hogy a hitel megfelel-e az igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének. Az előzetes tájékoztatás szabályait a hitelközvetítőknek is alkalmaznia kell, így minden esetben biztosított, hogy a hiteligénylő a szükséges információkhoz hozzájusson.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a hitelező kötelezettségévé teszi a fogyasztó hitelképességének értékelését, amely nemcsak a hitelszerződés megkötését megelőzően szükséges, hanem a hitel összegének növelése esetén is. A hitelképesség értékeléséhez szükséges információkat elsődlegesen a fogyasztó szolgáltatja, de a hitelező igénybe veheti a hitelreferencia-szolgáltatást is. A hatályos szabályozáshoz képest a törvényjavaslat részletesebb szabályozást tartalmaz a szerződés kötelező tartalmi elemeire. A hitel jellemzői mellett a szerződésben is rögzíteni kell a hitelfelvevő jogait, például az előtörlesztéshez való jogot, az elállási jogot, továbbá a szerződés felmondásának lehetőségét.

A törvényjavaslat egyik központi eleme az előtörlesztés szabályozása. A javaslat - összhangban a hatályos szabályozással - rögzíti, hogy a hitelfelvevő minden esetben jogosult e lejárat előtti teljesítésre. Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen feltételekkel teheti meg. A magas előtörlesztési díj jelentősen megdrágítja a hitel visszafizetését, ezáltal nehezíti a bankváltást és hátráltatja a hitelezők közötti versenyt. A törvényjavaslat ennek korlátozása érdekében rögzíti, hogy a hitelező csak az előtörlesztéshez kapcsolódó költségeinek megtérítésére jogosult. Nem számolható el díj abban az esetben, ha a hitel változó kamatozású, vagy az előtörlesztés a kamatperiódus végén történik. Más esetre a javaslat korlátot határoz meg a díj maximális mértékére.

A jelzáloghiteleket lényegesen hosszabb futamidő, nagyobb összeg jellemzi, a forrásbiztosítás is eltérő e termékeknél. A jelzáloghitelek lejárat előtti törlesztésénél ezért magasabb, 1,5 százalékos korlátot javaslunk az előtörlesztési díjra. A törvényjavaslat rendelkezéseinek betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fogja ellenőrizni.

Fontos kiemelni, hogy egy másik törvényjavaslat keretében a felügyelet fogyasztóvédelmi szerepe erősödik, meghatározásra kerülnek a fogyasztóvédelmi eljárásban alkalmazható intézkedések és bírságok.

Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett javaslatok hozzájárulnak mind a hitelezők, mind a hitelfelvevők felelős magatartásának erősödéséhez. A szabályozás más területeinek továbbfejlesztésével együtt törvényjavaslat biztosítja a pénzügyi közvetítőkkel szembeni bizalom növekedését. Ezért kérem, hogy az elhangzott indokok alapján a kormány által beterjesztett jogharmonizációs célú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.)