Felszólalás adatai

Soron következik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája.

(16.40)

Rogán Antal és más képviselők önálló indítványa T/146. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Az Igazságügyi bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentését T/146/14. sorszámon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/146/16. sorszámon, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról szóló összegző jelentése pedig T/146/17. sorszámon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre.

Megadom elsőként a szót Kara Ákosnak, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

KARA ÁKOS, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, az Országgyűlés tagjait, hogy a Törvényalkotási bizottság a T/146. számon benyújtott, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és ahhoz 25 igen, 6 nemleges szavazat mellett összegző módosítást javasolt, valamint 26 igen és 6 nem szavazat arányában összegző jelentést fogadott el.

Az összegző módosító javaslat egyrészt tartalmazza az Igazságügyi bizottság azon módosító javaslatát, amelyet eredetileg Fodor Gábor független képviselő nyújtott be, megteremtve az összhangot az országgyűlési és a helyhatósági választások ajánlási rendszerében, tehát az ajánlás tekintetében fogalmazódott meg. Az eredeti benyújtón és a kormánypártokon kívül Schiffer András frakcióvezető is támogatta ezt az indítványt.

Másrészről, tisztelt képviselőtársaim, az összegző módosító javaslat része a Törvényalkotási bizottság által kezdeményezett és elfogadott módosító indítvány. A javaslat többek között a törvényjavaslat címét változtatja meg: "Egyes helyi önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeknek a választásokkal összefüggő módosításáról", erre a címre változtatja. Továbbá a módosító javaslat magában hordozza azt az előbb említett, Schiffer András képviselőtársunk azon javaslatát, amely a jelöltállításhoz szükséges feltételeket megkönnyíti, tehát az önkormányzati jelöltállítás feltételeit könnyíti meg.

Fontos módosítás, hogy a fővárosi kompenzációs listáról az adott párt a fővárosi kerületekben a polgármesterekre leadott, fővárosi szinten összesített, immáron a fővárosi kerületek lakosságszáma szerint súlyozott töredékszavazatok arányában kaphat mandátumot, tehát egy fontos arányosítási módosítás került elfogadásra, illetve javaslatra. A benyújtott módosító javaslat bevezeti a kettős többség jogintézményét, ami azt jelenti, hogy a Fővárosi Közgyűlésben egy javaslat elfogadásához a mandátum szerinti többség mellett a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek is az igen szavazata, tehát az igen voksa válik szükségessé. Azt gondolom, hogy ez szintén az arányosítás, az arányosság elveit erősítő intézmény.

Összességében az összegző módosító javaslat főként tehát az új fővárosi önkormányzati választásokkal kapcsolatos szabályoknak az arányosság alkotmányos követelményeinek való megfelelését szolgálja, ezért kérem, kérjük, hogy a módosító javaslat elfogadása után a tisztelt Ház a törvényjavaslat elfogadását is támogassa.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hozzáfűzöm, hiszen aki akár interneten keresztül követte vagy a helyszínen a vitát, az tulajdonképpen ezek mellett a tényszerű események mellett annak lehetett szem- és fültanúja, hogy tulajdonképpen elegáns vagy kevésbé elegáns vita, disputa alakult ki bizonyos témákban, és talán az volt a szokásoktól eltérő, hogy ez a vita lényegében az ellenzéki pártok között, ellenzéki pártok jelen lévő képviselői között zajlott. Azt gondolom, hogy érdemes egy önkormányzati választás előtt végiggondolni, hogy akár a főváros tekintetében érdemes olyan politikai erők felé fordulni, akik nyilván valamifajta összhangot tudnak felelős módon városvezetés tekintetében, összetartó erő tekintetében mutatni, mintsem olyan irányok felé, amelyek valamifajta veszekedés és civódás felé tudnák vinni a fővárosnak, például a fővárosnak a vezetését, de igaz ez természetesen Magyarország valamennyi önkormányzatára.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, összesen 7 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Tóth Bertalan MSZP-s képviselő úrnak.

DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a kormánnyal állunk vitában, nem egymással. Az egész eljárást kifogásoltuk, ami a Törvényalkotási bizottságban lezajlott, hiszen egy hatoldalas olyan új normaszöveget osztott ki ott az elnök úr, amelyre sem idő, sem lehetőség nem volt, hogy felkészüljünk, tehát mi, a szocialista képviselők, nem vettünk részt a szavazásban.

Azt gondoljuk, hogy Gulyás Gergely módosító javaslatai önmagukban beismerése annak, hogy a törvényjavaslat alaptörvény-ellenes, mégpedig azért, mert aránytalanságot mutat, hiszen egy kerület szavazópolgárainak a szavazata valahol ötször annyit ér, mint egy másik kerület szavazópolgárainak a szavazata.

Másrészt elmondtuk a vitában, hogy nem megoldás egy problémára, ami Budapestet jellemzi, a kerületek és a főváros vitájára, ha ezt a választójogi törvény módosításával kívánja megoldani a törvényhozás. Azt gondoljuk, hogy erre vannak a hatásköri törvények, erre vannak a feladatköröket rögzítő jogszabályok. Ha ilyen működésbeli problémák vannak, akkor azt ott kell módosítani, és nem egy választójogi eljárás keretében kell megváltoztatni, illetve megoldani ezeket a vitákat.

A benyújtott törvénymódosítás nem orvosolja az aránytalanság kérdését, sőt egy újabb módosítással, ami súlyozza a képviselők szavazatát, azt gondoljuk, hogy egy újabb alaptörvényi kérdést vet fel, alkotmányos kérdést, ez a mandátumegyenlőség kérdésköre, hiszen a bekerülő polgármesterek eltérő szavazattal bírnak, így álláspontunk szerint ez az elv is sérül, ez az alkotmányos elv is sérül.

A legfőbb problémát mi abban látjuk, hogy nem valósul meg a közvetlenség alapelve, illetve az Alaptörvénynek az a rendelkezése, amely egyértelműen kimondja, hogy a helyi önkormányzati képviselőket a választópolgárok közvetlen szavazással választják meg. Mi úgy látjuk, hogy ez a törvény egy úgynevezett delegálási rendszert épít fel, a polgármesterekre szavaznak a választópolgárok, és a polgármesterek bekerülnek a Fővárosi Közgyűlésbe mintegy delegációként. Tehát azt gondoljuk, hogy ez az alaptörvényi rendelkezés sérül, és ezért ez a jogszabály, bárhogy is cizellálja bármilyen módosító indítvány, alaptörvény-ellenes. Ezért is kértük Kövér László elnök urat, hogy terjessze az Országgyűlés elé azt, hogy előzetes normakontrollra tudjuk elküldeni ezt a jogszabályt.

Tehát úgy látjuk, hogy alkotmányellenes, alaptörvény-ellenes módosítással próbált alkotmányellenes helyzetet kiküszöbölni a kormányzó többség, de mi azt gondoljuk, hogy ez nem sikerült, a közvetlenség elve, az alaptörvényi rendelkezés így mindenképpen sérül, ezért minden alkotmányos eszközt fel fogunk használni annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki ennek a jogszabálynak az alaptörvény-ellenességét, így önök is hallhatják, láthatják, hogy nem fogjuk támogatni ennek a törvénynek az elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik.

(16.50)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, csak azt tudom folytatni, amit képviselőtársam is mondott itt az előbb: ez a törvény úgy, ahogy van, alkotmányellenes, ellentmondásos, ráadásul egyáltalán nem elegáns, sőt én azt mondom, visszataszító az, hogy négy hónappal az önkormányzati választások előtt önök ismét egy olyan választási csalást próbálnak itt elfogadtatni mindenkivel, amely bebetonozza önöket a fővárosban. Ugyanazt kívánják megcsinálni, mint az országgyűlési választásoknál, ahol 600 ezer szavazatot ugyan veszítettek 2010-hez képest, mégis kétharmaddal ülhetnek itt bent most jelen pillanatban. Ugyanez a helyzet most is, azt kívánják elérni, hogy a fővárosban megmaradjon a többségük, mert lehet, hogy így egyébként nem maradna meg.

Rossz törvényhez teljesen mindegy, hogy milyen módosító javaslatokat nyújtanak be, egy rossz törvényt még módosító javaslatokkal sem lehet jóvá tenni. Ebben az esetben is ez történik. Több olyan dolog van az eredeti benyújtott törvénymódosításban, amilyenekkel eddig nem is lehetett találkozni.

Az, hogy brutálisan torzít a Fidesz javára, egy dolog. A másik az, hogy önök teljesen figyelmen kívül hagyják azt - az Alkotmánybíróság is ezt mondta -, hogy minél inkább arra kell törekedni, hogy a szavazatok, a szavazópolgárok szavazatai egyenlő súllyal legyenek jelen. Ezek nincsenek jelen.

A másik pedig egy teljesen új dolog. Önök egy szavazattal két mandátumot osztanak ki, hiszen a választópolgárok szavaznak a polgármesterre, a polgármestert közvetlenül választják, és utána ez a polgármester még kap egy fővárosi közgyűlési mandátumot is, és tagja lesz a Fővárosi Közgyűlésnek. Persze önöknek ez biztos jó. (Közbeszólásra:) Majd szóljon hozzá, ha tud, jó? De most már nem tud, itt kellett volna lenni, mondjuk, az általános vitán, és szívesen vitatkoztam volna önökkel.

Aztán benyújtották ezt a módosító javaslatot a kettős többségről. Ez már megint egy olyan dolog, ráadásul azt el se merem mondani, hogy Rogán Antal mivel indokolja a kettős többséget, hogy miért jó ez a kettős többség: azért, mert az Európai Unió is úgy működik, mert a lisszaboni szerződés is előírja. Valóban, milyen jó nekünk, Magyarországnak, a kisebb országoknak milyen jó, hogy a nagyobb országok döntik el az Európai Unióban a kettős többség elvén azt, hogy mi történjen itt! Ezért vagyunk másodrangú állampolgárok!

És most ugyanez történik a Fővárosi Közgyűlésben. A nagyobb lakosságszámmal rendelkező polgármestereknek sokkal nagyobb lesz a szava, mint adott esetben egy kisebb lakosságszámmal rendelkező polgármesternek, sőt egy listáról bejutott képviselőnek, aki mögött nem áll lakosságszám, szinte semmit nem fog érni a szavazata. És az is előfordulhat, hogy ezek a polgármesterek - nem is kell az összes, nem kell mind a 23, a nagyobb kerületeknek a polgármesterei, elég akár Budapest felének az akarata - egyszerűen bedönthetik a Fővárosi Közgyűlést. Egyszerűen kiüresítik a főpolgármester jogait és kötelességeit, és ha úgy dönt, mondjuk, 13-14 nagy kerület polgármestere, hogy innentől kezdve nem jár be a Fővárosi Közgyűlésbe, akkor meg is szűnhet az egész.

Az pedig, hogy Kara Ákos itt összefogásról beszél, hogy összefogással meg lehetne oldani... Persze, miért nem oldották meg az előző négy évben? Ki írta elő önöknek azt, hogy a BÖSZ és a főpolgármester folyamatosan vitatkozzon? Miért nem oldották meg Budapest kérdéseit? Nem így kellene megoldani, nem négy hónappal az önkormányzati választások előtt, és nemcsak kizárólag arra fókuszálva, hogy önök ismét többségbe kerüljenek a Fővárosi Közgyűlésben! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Amennyiben valóban változtatni szeretnének azon a nem jó kétszintű önkormányzatiságon, ami Budapesten van (Az elnök ismét csenget.), akkor mi hajlandók vagyunk erről leülni tárgyalni, de nem ilyen feltételekkel és nem ilyen módon. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy az előterjesztők részéről kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni 10 perces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség.

Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az a helyzet a mostani törvényjavaslattal - és ezt az általános vitában is meglehetősen sokan elmondtuk -, hogy amikor a Fidesz azt látta, azt látja az országgyűlési és az európai parlamenti választások eredményeképpen, hogy a jelenlegi rendszerben képtelen lenne többséget szerezni a Fővárosi Közgyűlésben, akkor ismét ahhoz a módszerhez nyúl, ami neki jól bevált már az elmúlt négy évben: hozzáigazítja a törvényt az aktuális politikai érdekeihez, és lehetővé teszi egy gyakorlatilag törvény által, törvényhozás által megvalósított választási csalással azt, hogy a választók akarata ellenére is a többségét meg tudja tartani a fővárosban.

Az a baj, tisztelt képviselőtársaim, hogy megtartották ugyanazt a szokásukat: az aktuális politikai érdeküknek megfelelően törvényt módosítanak, majd ahhoz keresnek valamilyen elvi alapot. Ez elég rosszul sikerült a jelen esetben. Ezt általában a demokratikus országokban fordítva szokták csinálni: amikor megvan az elvi alap, akkor utána ahhoz képest módosítják a törvényt.

Amit Kara Ákos képviselőtársam elmondott, hogy vita volt a képviselők között a bizottságban, nos, tisztelt képviselő úr, ez valóban egy felfogásbeli különbség köztünk. Mi úgy gondoljuk, hogy a vita tud termékeny lenni, nem feltétlenül egy vezér után kell haladni és mindenkinek a száját befogni, hanem lehet szakmai vitát folytatni, értelmes szakmai vitát, akár ugyanazon az oldalon álló emberek között is. Én ezt tartom a demokratikus játékszabályok egyik legfőbb elemének. És őszintén sajnálom azt, hogy nemcsak az általános vitában, de úgy tűnik, a mai vitában sem hajlandó arra a kormánypárt, hogy érdemi vitát folytasson az ellenzékkel, nem hajlandó arra, hogy teljesítse azokat a kötelezettségeit, amit képviselőként teljesíteni kellene, azaz hogy érveljen a javaslat ellen vagy mellett. Úgy ültük végig az általános vitát, hogy a kormánypártok gyakorlatilag bojkottálták a vitát. Úgy ülünk most itt ezen a vitán, hogy egyébként lehetősége lett volna az előterjesztőnek szólni, de nem tette meg, lehetősége lett volna a miniszter úrnak szólni, de nem tette meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, mást gondolunk valóban a demokráciáról, mint önök.

Az eredeti javaslat önök szerint is, úgy tűnik, hogy alkotmányellenes volt, hiszen jórészt ilyen indokokra hivatkozva nyújtotta be Gulyás képviselő úr is az ő javaslatát, ahol megpróbálta ezt az aránytalanságot egy kicsit tompítani azzal, hogy megváltoztatta a kompenzációs listás szavazatokra, szavazásra vonatkozó szabályokat. Aztán azt látták, hogy ez még mindig nem az igazi, ezért behoztak egy második módosító javaslatot, amelyik a kettős szavazás intézményét vezetné be a Fővárosi Önkormányzatban.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ezzel elég sok probléma van, leszámítva az eddig elmondott általános gondokat a javaslattal kapcsolatban. Az egyik az, hogy így háromféle státusú képviselője lesz majd a Fővárosi Közgyűlésnek: lesznek a nagy polgármesterek, akik komoly befolyással rendelkeznek; aztán lesznek a "futottak még" polgármesterek, akiknek a szavazata felét éri a nagy kerületek polgármestereinek, vagy még kevesebbet; és ezenkívül lesznek a - hadd fogalmazzak úgy - nemecsekek, az a kilenc kompenzációs listáról bejutott képviselő, aki a szavazásoknak a felében tud majd csak részt venni, ugyanis neki százalékos szavazata nincs.

S ami a legérdekesebb ebben a körben, hogy lesz a főpolgármester, akinek a legnagyobb a legitimációja ebben a rendszerben, hiszen az egyetlen olyan képviselője lesz a Fővárosi Közgyűlésnek, akire minden budapesti lakos szavazhatott, aki minden budapesti polgár akaratával nyerhette el a szavazatát, vagy legalábbis többségének az akaratával, akinek minden budapesti polgárt képviselnie kell - és ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, neki lesz a legkevesebb joga a Fővárosi Közgyűlésben. Ugyanis a 33-ból egy szavazata lesz, de például hiába választják őt kétmillióan, neki a százalékos szavazásnál semmiféle szavazati joga nincs.

Tisztelt képviselőtársaim, kérdezem én: ez egy átgondolt javaslat? Erről a javaslatról lerí az, amit elmondtam: átgondolatlan, igazságtalan és az aktuális politikai érdekeknek megfelelően kidolgozott és aszerint alakított javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy megjegyzés még, és talán miniszter úr ezt mindenkinél jobban tudja ebben a Házban. Olyan nincs, hogy kicsit alkotmányellenes vagy nagyon alkotmányellenes. Ha valami az aránytalanság miatt alkotmányellenes, akkor az a kevésbé aránytalan módon is alkotmányellenes lesz. Vagy az, vagy nem az. Tehát ha önök úgy gondolták az eredeti javaslatról, hogy az az, akkor vélhetően ez a módosított javaslat is az lesz. Mi, ahogy képviselőtársam mondta, mindent meg fogunk azért tenni, hogy ez be is tudjon bizonyosodni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Schiffer András frakcióvezető úr, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én most itt az elején nagyon rövid lennék, tudniillik azt láttam, hogy élénk érdeklődés van végre kormányoldalról, hogy ehhez a vitához hozzászóljanak. Az a helyzet, hogy amikor volt az általános vita, akkor önök nem vettek részt ebben a vitában, pedig nagyon izgalmas érvek voltak itt ellenzéki oldalról. Olyannyira, hogy Sallai képviselőtársam, aki egyébként még el is téved Budapesten, még ő is jónak látta, hogy kicsit hozzákapcsolódjon ehhez a vitához, hátha vitára ingerelheti a fideszes képviselőket. Ez nem történt meg.

Én viszont nagyon kíváncsi lennék, hogy például Tilki képviselő úr miért fogja megnyomni az igen gombot. Úgyhogy érdeklődéssel várom érveiket, hogy mivel tudják ezt a javaslatot megvédeni azok után, amit itt már az ellenzéki képviselők elmondtak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Hiszékeny Dezső képviselő úr, MSZP.

HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyre inkább úgy tűnik, hogy volt Budapesten egy átlátható, közérthető és a nagy többség által elfogadott, a választásokat szabályozó jogszabály. Azért mondom, hogy volt, mert a benyújtott törvényjavaslat ezen jelentős mértékben változtatni szeretne. Azt nem értem, hogy mi volt a hibája az előző törvénynek, és sokan vannak így, akik ezt nem értik. Aztán, kicsi gondolkodás után rájön az ember, hogy ennek az egész törvénynek az volt a hibája, és azért kellett rajta változtatni, mert a jelenlegi kormányzó többség, úgy tűnik, várhatóan nem tudja biztosítani ezt a többséget az elkövetkezendő időszakban, és ezért arra gondoltak, hogy akkor a jogszabályokat kéne megváltoztatni úgy, hogy a kevesebb többet érjen.

Ezt a javaslatot tették le törvénymódosítás formájában, hogy a kevesebb többet érjen. Utána, miután érzékelhető volt az, hogy nagyon súlyos aránytalanságok vannak, és ez nem védhető álláspont, ezt követően az elhíresült Gulyás-féle szorzószámmal próbálták meg ezt valamilyen módon javítani, majd újabb intézkedéseket, illetve újabb módosítókat nyújtottak be a saját maguk által kreált törvényjavaslathoz. Azt gondolom, mindezek után vagy mindezek ellenére a törvényjavaslat továbbra is alkotmánysértő.

Szeretnék egy kicsit új színt is vinni ebbe a vitába. Megkérdeztem a választópolgárokat. Róluk nem esett eddig még szó, arról, hogy nekik mi a véleményük erről a törvényről. Megmutattam ezt a törvényt, saját maguk értelmezhették a választópolgárok, és utána elbeszélgettünk róla. Az általános vélemény az volt, hogy átláthatatlan, érthetetlen. Hosszasabb felkészítés után megértették, hogy miről van szó, akkor viszont teljesen világossá vált számukra az, hogy ez az egész javaslat miről szól. Ez nem szól másról, mint arról, amit korábban említettem, hogy a jelenlegi kormányzó többség uralmát az elkövetkezendő időszakban ilyen jogi eszközökkel is megpróbálják fenntartani.

És végezetül, ne legyen igazam, de van egy olyan rossz sejtésem, hogy ezt a totálisan működésképtelen rendszert attól függően fogják fenntartani vagy módosítani, hogy ezeket a választásokat ki nyeri. Amennyiben az ellenzék nyerné, akkor ezek szerint kell működnie. Így működésképtelen. A felsorolt érveken kívül még jó néhányat föl lehetne sorolni. Kérdezném azt, hogy kik közül választódna ki a főpolgármester-helyettes vagy helyettesek. Azokból a polgármesterekből, akik nem kaptak a saját kerületükben bizalmat? És ezért olyan mély legitimációval rendelkeznek, hogy belőlük főpolgármester-helyettes lehet, mert polgármesternek nem tartották alkalmasnak a választópolgárok.

Vagy a másik ilyen, hogy az a nem kevés számú, a bizottságokban megtárgyalandó napirend, mivel nem lesznek bizottságok, mert nem látom, hogyan lehetnének bizottságok, mind ez elé a közgyűlés elé fog tartozni? Ez megoldhatatlan probléma. Tehát az egyik az lehet, hogy ha a jelenleg ellenzékben lévők nyernék ezt a választást, akkor ezek között a körülmények között kell működniük, és ez lehetetlen. Amennyiben valamilyen csoda folytán mégis a jelenleg kormányzati pozícióban lévők nyernék ezt a választást, akkor meg, attól tartok, ez a Ház ismét tárgyalni fogja ezt a törvénymódosítást, és új szabályokat kreál majd utólag, hogy működőképes legyen a főváros.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Hegedűs Istvánné jobbikos képviselő asszony. (Derültség.) Hegedűs Lorántné, bocsánat.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Hirtelen nem tudtam, hogy kiről van szó. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Bocsánat.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vita során majd a 14. és 15. pontokhoz szeretnék hozzászólni, de előzetesen azért egy-két gondolatot engedjenek meg nekem, már csak azért is, mert az általános vitában nem tudtam részt venni, és itt fölmerült több gondolat is képviselőtársaim részéről a törvényjavaslat egésze tekintetében. Azt gondolom, hogy erre a törvényjavaslatra valójában azért volt szükség, mert a Fidesz lépéskényszerben van. Az elmúlt választások eredményeit elemezve egyértelművé vált számára, hogy Budapesten el fogja veszíteni a többségét, ha nem nyúl hozzá azonnali hatállyal az önkormányzati törvényhez, illetve a választási törvényhez.

Ez a javaslat itt előttünk valójában a Fidesz gyengeségét mutatja, azért ezt tegyük egyértelművé. Igen, ez az önök gyengesége. És amikor azt mondja Kara képviselőtársunk itt az előbb bizottsági előterjesztésként, válaszolva az ellenzéki kritikára, hogy időszerű átgondolni az önkormányzati választások előtt az önkormányzati választási rendszert, akkor azért fölhívnám a szíves figyelmüket arra, hogy maga az önkormányzati törvény is 2011-es. Tehát nem olyan régen volt az, hogy hosszas tárgyalás után először a koncepciót tárgyalta meg a Ház, majd utána magát a törvényjavaslatot, és a végén, 2011 végén elfogadta az új önkormányzati törvényt, ami egy teljesen új rendszert alkotott meg Magyarországon. Tehát volt ideje a Háznak kidolgozni egy új javaslatot. Az, hogy ezt most ilyen hirtelen nyújtották be, teljesen egyértelműen az a lépéskényszer, amit a Fidesz gyengesége jelent.

A 14., illetve 15. pontok tekintetében pedig a véleményünk az, hogy az, hogy önök most akarják bevezetni az Európai Tanácsban használt kettős többség elvét, és aztán rögtön élesben akarják tesztelni, szerintünk életveszélyes gondolat és felvetés. Nagyon óva intem önöket attól, hogy ezt a rendszert itt most bevezessék, mert nagyon félő, hogy működésképtelenné fogja tenni a Fővárosi Közgyűlést. Illetve képzeljék el azt, hogy a sors torz, furcsa fintora révén önök ezzel a rendszerrel királycsinálói pozícióba fognak emelni, mondjuk, egy olyan szocialista polgármestert, aki az elmúlt években, ugye, hosszan ült a vádlottak padján, sőt még letöltendő börtönbüntetésre is volt ítélve, de a Kúria felmentő ítélete alapján most elképzelhető, hogy jogosan kandidálhat majd polgármesteri tisztségre, mert lehet, hogy megválasztja az adott kerület. És mivel olyan nagy a lakosságszáma, ezért lehet, hogy az ő szavazata vagy az ő vétója majd adott esetben perdöntő lehet egy-egy önkormányzati közgyűlési kérdésben. Azt gondolom, talán ez a példa is eléggé egyértelművé teszi azt számunkra, hogy mennyire elfogadhatatlan ez a rendkívül aránytalan rendszer.

A 15. pont tekintetében pedig, ami egy új elem a törvényjavaslat benyújtásához képest, arról az a véleményünk, hogy az, hogy önök az önkormányzati törvénybe azt a rendszert foglalták bele, hogy gyakorlatilag kistelepülésen normális egzisztenciával rendelkező embernek eszébe sem jut, hogy elmenjen polgármesternek, vagy esetleg jelöltesse magát polgármesterként, azt most ezzel a nagyon suta megoldással kijavítani nem lehet. Azt, ami jelenleg az önkormányzati törvényben benne van, illetve majd a 2014-es választások után fog hatályosulni, ezzel a suta megoldással kiegészíteni nagyon rossz megoldás. Már csak azért is, mert amit az indoklásban leírnak, hogy az 1500 fő alatti települések esetében egy-egy polgármesteri tisztség nem jár akkora leterheltséggel, egyszerűen nonszensz. Ez nem így van. Az, aki látott már kistelepülési polgármestert, pontosan tudja, hogy az 0-24 órás szolgálatot jelent. Tehát ez az indoklás, amit önök beletettek, teljesen értelmetlen, és a valóságtól teljesen elrugaszkodott.

További hozzászólásainkat képviselőtársaim majd megteszik. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő hozzászóló Schiffer András frakcióvezető úr, képviselő úr, LMP.

(17.10)

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azok a javaslatok, amiket Gulyás Gergely előterjesztett, természetesen figyelembe vették az arányosságot illető ellenzéki kritikákat, ugyanakkor egy jottányit sem változtattak az alaptörvény-ellenes helyzeten. Az általános vitában elmondtuk azt, hogy két ágon is ez a javaslat alaptörvénysértő. Egyrészt sérti a közvetlenség elvét, másrészt sérti a választójog egyenlőségéből fakadó mandátumegyenlőség elvét. A közvetlenség elvének sérelme miatt semmilyen módosító javaslat nem jött be, illetve semmilyen módosító javaslatot nem támogatott a többség.

A közvetlenség elve sérül akkor, amikor a szavazólapon úgy teszik fel a kérdést, hogy "akarja-e ön polgármesternek megválasztani X. Y.-t?", majd utána kiderül az illetőről, hogy ő fővárosi közgyűlési képviselő lesz. Erre mondtam a Törvényalkotási bizottság ülésén is, hogy egyszerűbb, nyíltabb, egyenesebb lett volna, ha egész egyszerűen fogják magukat, és megszüntetik a Fővárosi Önkormányzatot. Ebben az esetben egy önkormányzati társulásról van szó, ahová lehet delegálni. Amíg a Fővárosi Önkormányzat egy önálló önkormányzat, addig a közvetlenség elve sérelmével nem lehet képviselőket delegálni.

Kettő: az arányosság, illetve a mandátumegyenlőség elve továbbra is sérül. Gulyás Gergely két ágon próbálta ezt enyhíteni, egyrészt a kompenzációs listánál, de ott még a választási eljárás során, másrészt pedig ezzel az úgynevezett kettős többség elvével, ami egyébként egy nonszensz, én azt gondolom, hogy ha másutt alkalmaznak egy rossz megoldást, azt nem biztos, hogy Magyarországnak át kell vennie. Az a helyzet, hogy innentől kezdve, miután a kompenzációs listáról bejutott képviselők és a főpolgármester nem a szavazás során részesül ebben a kiigazító vagy ilyen többletet nyújtó vagy arányosító megoldásban, a főpolgármester egyáltalán nem, a kompenzációs képviselők pedig a választás során, éppen ezért egy új aránytalanság, egy új egyenlőtlenség keletkezett, mégpedig a polgármesterek és a listás képviselők és a főpolgármester között. Kétszeresen is alaptörvénysértő a javaslat, és egyébként pedig végképp működésképtelenné teszi Budapestet.

Amit a kétharmados többségnek meg kellett volna oldania, az a kétszintű önkormányzásnak a felszámolása, egy új, működőképes budapesti struktúra. Ezt kellett volna megcsinálni már az elmúlt négy évben is. Jelenleg Budapesten sem a szociális ellátórendszert, sem az oktatási, ifjúsági szolgáltatásokat, sem a közterület-felügyeletet, sem a várostervezést nem lehet egységesen kezelni, és innentől kezdve végképp nem. Budapestet és a főpolgármestert 23 kiskirály, 23 polgármester fogja le. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Többen két percre kérnek szót. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában kétperces felszólalásokra nincsen lehetőség.

Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik, a hátralévő háromperces keretben.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Nagyon rövid leszek, hogy Szilágyi képviselőtársamnak is jusson még idő. Az az előterjesztés, ami az aránytalanságoknak az eltörlésére hivatott, tovább növeli az aránytalanságot. Én úgy fogalmaztam a bizottsági ülésen, hogy almát körtével szeretnének kompenzálni, hiszen az, hogy 23 polgármester közvetlenül tagja lesz a Fővárosi Közgyűlésnek, a kerületek nagyságát úgy próbálják kompenzálni, hogy a maradék kilenc, tehát jóval kevesebb képviselői hely esetében azokban a kerületekben, amelyekben több választópolgár él, többszörösét éri az a szavazat, amelyet leadnak a polgármesterjelöltekre. Ez akár 6-7-szeres különbség is lehet.

Ez azt jelenti, hogy egy nagy kerületben szavazó választópolgár szavazata 6-7-szeresét érheti a legkisebb kerületekének, és erre mondtam azt, hogy alma és körte, egy torz, kiszámíthatatlan, beteges rendszer készült itt a parlamentben, és amennyiben ezt elfogadják, akkor a gulyáskommunizmus után Gulyás-demokráciáról beszélhetünk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Szilágyi György képviselő úr, Jobbik.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Vártam Tilki képviselő úr és új barátja gombnyomását, de nem kaptuk meg, pedig kíváncsi lettem volna a véleményükre, hogy mit mondanak. Mi is nyitottak lennénk egy átgondolt átalakításra a budapesti kétszintű önkormányzatiságot illetően, de ez a törvény nem az. Ez semmi más, mint a Fidesz matematikai boszorkánykonyhájában kifőzött törvény arra vonatkozóan, hogy hogy tudnak önök akár egy döntetlen állásnál is többségbe kerülni a fővárosban. Nem Budapest fejlődését szolgálja ez a törvény, mint ahogy itt hallhatjuk nagyon szép szólamokkal, hanem egyszerűen csak azt az egy szlogent szolgálja, amit önök nagyon markánsan betartanak az elmúlt öt évben, a "Csak a Fidesz!" szlogent.

Ha a Fidesz meghozza ezt a törvényt, hiszen önök fogják elfogadni, az ellenzék nem fogja támogatni, így a Jobbik Magyarországért Mozgalom sem fogja támogatni ezt a törvényt, és átmegy a parlamenten, akkor az Alkotmánybíróságnak - véleményünk szerint - mindenképpen meg kell semmisítenie azt, méghozzá a korábbi, a mandátum fogalmáról és a választókerületi aránytalanságról szóló döntései szerint.

Ha viszont ez nem így történik, akkor Budapesten egy olyan rendszer jön létre, mint mondtam, ahol akár döntetlen közeli állapotnál is a Fidesz többségbe kerül. Hogy ezt a számok nyelvére lefordítsam, az országgyűlési választásokat vesszük alapul, akkor a régi rendszer szerint úgy nézne ki nagyjából a Fővárosi Közgyűlés összetétele, hogy 13 fideszes, 13 baloldali, 4 jobbikos és 3 LMP-s képviselő. Most pedig úgy fog kinézni, ugyanolyan aránynál, az országgyűlési választásokat vesszük alapul, hogy 18 fideszes lesz, 12 baloldali esetleg és egy jobbikos, egy LMP-s. Semmi másra nem szolgál önöknek ez a törvény egyébként, ami még egy pluszhab a tortán az önök szempontjából, hogy nagyon jól tudják, hogy a Jobbik második erőként folyamatosan veszélyt fog önökre jelenteni a következő választásoknál, éppen ezért megpróbálják Budapestről kiszorítani, a budapesti politizálásból kiszorítani a Jobbikot.

Ez elsődlegesen a Jobbik ellen is irányuló törvény, minél kevésbé tudjuk hallatni a hangunkat Budapesten, minél kevésbé tudjuk hallatni a hangunkat azokkal a rendelkezésekkel szemben, amit önök az elmúlt négy évben is Budapesten csináltak, semmit nem változott ez a város. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Sallai Benedek képviselő úr, LMP.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindennek a történetéhez azért, hogy a pozitív és a vicces oldalát nézzük, Rétvári Bence államtitkár úr a Lánchíd Rádiónak és a Magyar Nemzetnek olyan nyilatkozatot adott, hogy azért nem kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert az ellenzéknek nincsenek szakmai érvei. Ezt láttam a mai nap folyamán reggel online. Volt szerencsém végigülni itt a múlt hét folyamán ezt, és semmi mást nem hallottam, csak szakmai érveket, és ehhez képest nagyon mókás ez a nyilatkozat, ami arról szól, hogy semmiféle ilyesmi nem hangzott el.

Mindazonáltal, amit elmondott Hegedűs Lorántné képviselő asszony, arra a problémára szeretném még felhívni a figyelmet, ugyanilyen erővel, amikor átolvassák az önkormányzati törvényt, annak örülnék, ha azokra a problémákra, ami a fővároson kívül van, azokra is mindannyian érzékenyek lennének.

Ikotity István képviselőtársammal a múlt hét folyamán készítettük el az önkormányzati törvény jogszabály-módosító javaslatát, aminek folyamatban van a tárgysorozatba-vétele, pont azért, hogy a kistelepülési polgármesterektől ne vegye el a jogszabály az indulási kedvet. Kérem, hogy azt is ilyen lelkesedéssel támogassák majd hamarosan.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Szabó Szabolcs független képviselő úr.

SZABÓ SZABOLCS (független): (Próbálja feltűzni a mikrofonját.) A csíptetés most nem megy, úgyhogy elnézést, a kezemben tartom.

Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Hölgyek, Urak! Úgy látom, a jogi érvek nem nagyon hatnak a fideszes képviselőkre, ezért engedjék meg, hogy egy kifejezetten szakmai érvet hozzak fel mint terület- és településfejlesztő geográfus.

Az a helyzet, hogy ha a 23 kerületi lobbinak kiteszik a fővárost, akkor soha az életben ebben a városban nem lehet egységes városfejlesztési koncepciót majd kidolgozni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának az alapítói meg azok, akik részt vettek ennek a munkájában, forognának a sírjukban, és azt gondolom, hogy forogni is fognak, ha ezt a törvényt elfogadják. Egyszerűen nem lehet majd megvalósítani azokat a városszerkezeti átalakításokat, amire a fővárosnak szüksége van. Úgyhogy én kérem az Együtt-PM nevében, hogy ezt a törvényt ne szavazzák meg.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyet tudok konstatálni a maradék 30 másodpercben, hogy a Fidesz ugyanazt a taktikát, ugyanazt a játékot játssza, mint négy éven keresztül. Kihasználja azt, hogy az ellenzéknek elfogy az időkerete, a kormánypártok egyetlenegy másodpercet nem használtak fel az ő időkeretükből.

Tisztelt Miniszter Úr! Katalizálhatna ebben valami változást. Ezt játszották négy évig, ezt csinálják most is, a zárszóban mondanak csak véleményt, amire reagálni már nem lehet. Nem gondolom azt, hogy ez helyes magatartás az önök részéről.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(17.20)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. (Dr. Bárándy Gergely: Szégyen!)

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és megkérdezem, hogy az előterjesztők részéről kíván-e valaki válaszolni a vitában elhangzottakra a fennmaradt időkeretben. Igen, megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fidesz. (Dr. Schiffer András: Jön a vita! - Zaj, közbeszólások. - Vantara Gyula: Csigavér! Nyugi!)

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. A Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító indítvány, illetve az Igazságügyi bizottság által is benyújtottal összességében négy érdemi módosítást hoz a törvénybe. Egyrészt lehetővé teszi az országgyűlési választáshoz hasonlóan az önkormányzati választásnál is, hogy egy választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet ajánljon. Ezenkívül a módosítás szól még a 10 ezernél nagyobb lakosságszámú településeknél az ajánlások számáról, szól a módosítás még arról, amit itt képviselőtársaim Gulyás Gergely nevéhez kötött szorzóként aposztrofálnak, és a Fővárosi Közgyűlésben a szavazás tekintetében a kettős többségről. Erről szól tehát. A tévénézők, akik nézték a vitát... - igazából erről kellett volna szólnia a vitának, sajnos egyébként nem erről szólt, hanem ismételten ellenzéki képviselőtársaim megpróbálták az általános vitát lefolytatni.

Az előterjesztők támogattak ellenzéki javaslatot is a többes ajánlás tekintetében. Úgy gondoljuk, hogy... (Dr. Staudt Gábor: Fodor Gáborét! - Novák Előd: Fidesz-alapítóét, nevezzük már meg! - Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) - és az európai parlamenti választáson egy választópolgár több jelöltet ajánlhat, akkor ezt szükséges bevezetni az önkormányzati választásnál is.

Ugyancsak szükséges az, hogy a 10 ezer főnél nagyobb településeken az ajánlások számát egységesítsük, és amit Gulyás képviselőtársam javasolt a Törvényalkotási bizottság előtt, az, hogy szorozzuk fel a nagyobb, a kettős többségnél, illetve a kompenzációnál a települések lakosságszámával, ezt is mindenképpen szükséges volt támogatni.

A kettős többség bírálatát pedig nem értem a képviselőtársaim részéről, mert egyrészt azt bírálták, hogy... (Dr. Staudt Gábor: Mi se értjük! - Dr. Bárándy Gergely: Mást se értesz!) - a bírálatát nem értem. (Burány Sándor: Akkor ne szavazzál! - Az elnök csenget.) Azt kifogásolják, hogy az egyik helyen ennyi szavazattal, a másik helyen annyi szavazattal lehet mandátumot szerezni polgármesterként a Fővárosi Közgyűlésben, ugyanakkor, amikor előírjuk azt, hogy egyébként lakosságarányosan meg kell lenni a budapesti lakosok többségének, akkor pedig ezt kifogásolják. Megmondom őszintén, igazából való igaz, tehát ilyen érvekre, amikor ha ezt csináljuk, az nem jó, ha azt csináljuk, az nem jó, nem tudnak végül is igazából érveket mondani erre.

Én kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   163-166   167-196   197-199      Ülésnap adatai