Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Jó reggelt kívánok! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 3. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Gúr Nándor jegyző urak lesznek segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és Maryland Állam kö­zött a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/17305. számon a Ház informatikai hálózatán mindenki számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Palkovics László úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma állam­titkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! Harminc perc az időkeret.

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! Köszöntöm önöket a Magyarország Kormánya és a Maryland Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/17305. számú törvényjavaslat általános vitája alkalmából.

Kérem, engedjék meg, hogy röviden ismertessem a tisztelt Országgyűlés plénuma előtt lévő törvényjavaslat főbb elemeit. A törvényjavaslat a McDaniel College mint a Maryland államban bejegyzett, Magyarországon engedéllyel működő külföldi típusú felsőoktatási intézmény további magyarországi működéséhez szükséges jogi alapot adó, vagyis a magyarországi működés elvi támogatásáról szóló megállapodás kihirdetéséről és ennek kötelező hatályának elismeréséről szól. A megállapodást 2017. július 14-én magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr, Maryland állam nevében pedig dr. James D. Fielder felsőoktatási miniszter írta alá.

A jelen törvényjavaslat célja ennek a megállapodásnak a kihirdetése. A megállapodás megkötését az Oktatási Hivatal 2016-ban lefolytatott vizsgálata indokolja. A külföldi felsőoktatási intézmények áttekintése törvényi kötelezettsége volt az Oktatási Hivatalnak öt évvel a 2011-es felsőoktatási törvény megjelenése után. Ebben az áttekintésben az derült ki, hogy több ezen intézmények közül nem a jogszabályoknak megfelelően, illetve szabálytalanul működik Magyarországon. Ennek a vizsgálatnak az eredményeképp módosításra került a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. számú törvény. A törvény 76. § (1) bekezdése kimondja, hogy az Európai Unión, illetve az európai gazdasági térségen kívül székhellyel rendelkező és Magyarországon oktatási tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények esetén Magyarország Kormánya és a székhely szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződés megkötése szükséges a magyarországi működés elvi támogatásáról.

Itt szétválnak azok az államok, ahol a felsőoktatás nem a központi kormány kompetenciájába tartozik, ezért itt a törvény azt mondja, hogy a szövetségi állammal egy előzetes megállapodásra van szükség, de magát a ratifikált megegyezést, megállapodást az egyébként az adott felsőoktatási funkcióért felelős állam kormányával kell megkötni. Az Amerikai Egye­sült Államok esetében erről van szó. Ez a törvény egyébként négy ország összesen hat felsőoktatási intézményét érinti, amelyek közül háromnak a székhelye az Amerikai Egyesült Államokban van - az egyik a McDaniel College, a másik a Central European University, a harmadik pedig a Boston University, amely Massachusetts államban rendelkezik székhellyel, valamint egy kínai, egy thaiföldi, illetve egy malajziai egyetem.

Ezen módosítás azért vált szükségessé, mert az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben lévő egyetemek ugyanazon szabályrendszer szerint működnek, mint a magyar egyetemek. Ezen egyetemek országainak kormányaival folyamatos és intenzív egyébként az oktatási kormányzat viszonya, viszont azokkal az államokkal, amelyek ezen kívül esnek, ott a folyamatos minőség biztosítása érdekében szükségét éreztük annak, hogy legyen egy másik csatorna is, amin keresztül az egyetemeket, főleg ezeknek az egyetemeknek a hallgatóit érintő ügyekben megállapodjunk az adott ország kormányával. Ez a megállapodás elsőként Maryland állammal jött létre, miután az előzetes megállapodásunk a szövetségi kormánnyal létrejött.

Az ebben a törvénytervezetben szereplő megállapodás lefekteti egyébként a McDaniel College Budapest amerikai jogállását és magyarországi működésének a feltételeit, úgymint a jogi státuszát, a tevékenységét, a felek által alkalmazott jogszabályokat és rendelkezéseket, valamint rendelkezik a megállapodás érvényességéről, és kijelöli a megállapodás végrehajtásáért felelős szerveket, amely a magyar állam részéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A meg­állapodás szövegének is egyébként az egyik lényeges eleme, hogy a magyar fél vállalja, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárásokat 2017. november 15-éig lefolytassa.

A jelen törvénytervezet hatálybalépésével a McDaniel College Budapest magyarországi működési feltételei rendezésre kerülnek a felek között, így a McDaniel College Budapest lehet az első olyan Európai Unión, illetve EGT-n kívüli felsőoktatási intézmény, ahol a módosított törvény feltételeit teljesítették. Az egyetem ezeket a feltételeket teljesítette, ez az utolsó formális aktusa annak, hogy a McDaniel Col­lege egyébként amerikai, de Magyarországon képzést folytató külföldi felsőoktatási intézményként folytassa a tevékenységét. Ez azt is mutatja egyébként, hogy azok a rendelkezések, amelyek a törvény módosításába bekerültek, teljesíthetőek és végrehajthatóak, ahogy ezt egyébként ez a Maryland állammal kötendő megállapodás tartalmazza. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna bevezetőként elmondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felsőoktatások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka L. Simon László. Parancsoljon, képviselő úr!

L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen államtitkár úr részletesen és alaposan összefoglalta az előttünk fekvő nem túl bonyolult előterjesztést, de néhány gondolattal azért szeretném én is kiegészíteni és pár tételét megismételni.

A Maryland állammal kötött, a McDaniel Col­lege-ről szóló, előttünk fekvő megállapodás egy olyan egyezmény, amely az ellenzék szerint nem is létezhet, azaz nem is létezhetne. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény megköveteli, hogy ha az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívül székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény Magyarországon felsőoktatási tevékenységet kíván folytatni, akkor előtte az az állam, ahol az intézmény székhelye van, megállapodást kell hogy kössön a magyar kormánnyal.

Mint az előterjesztői expozéból is kiderült, a felsőoktatási törvény legutóbbi módosításának előbb említett rendelkezése négy állam összesen hat felsőoktatási intézményét érinti. Államtitkár úr beszélt az egyesült államokbeli intézményekről, de ezeken kívül még Kína, Thaiföld és Malajzia esetében egy-egy, és ahogy hallottuk, az Egyesült Államok esetében pedig három egyetemről van szó: a Boston University, a Central European University és a McDaniel College.

A hazánkban is elismert szakmai munkát folytató, 1867-ben alapított McDaniel College ügyében Magyarország Kormánya tárgyalásokat folytatott Maryland állam kormányzati hivatalával, és ahogy azt államtitkár úr az előbb elmondta, tudhatjuk, hogy a College hazánkbeli működéséről Maryland állam kormányzói hivatalával Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júliusi egyesült államokbeli látogatása során megállapodás született.

Ahogy Marylanddel sikerült megállapodni, tisztelt képviselőtársaim, ugyanúgy sikerül majd reményeink szerint megállapodni Massachusettsszel és New Yorkkal is. Ez a megállapodás, amit remélhetőleg ratifikálni fogunk, bizonyítja, hogy aki akar, meg tud felelni ennek a feltételnek, ez nem egy lehetetlen dolog. A CEU-ért aggódók, valamint a Soros György által finanszírozott szervezetek munkatársai és az ellenzéki pártok képviselői idén tavasszal mégis hetekig azzal kampányoltak, hogy ezt a feltételt lehetetlen teljesíteni. Ugyanazok, akik két éve azt mondták, hogy a bevándorlás álprobléma, kormányzati gumicsont, akik egy éve azt mondták, hogy nincs és nem is lesz semmilyen kötelező kvóta, és ebből következően nem létező dolgokról nem lehet népszavazást tartani, idén tavasszal azt állították, hogy a felsőoktatási törvénynek ezt a követelményét nem lehet betartani. Közben, tisztelt képviselőtársaim, itt van előttünk a megállapodás.

Rendszeresen bebizonyosodik tehát, hogy az ellenzék a legalapvetőbb ügyekben is a valóságot, a tényeket meghazudtoló állításokkal lép a nyilvánosság elé. Így történt ez a felsőoktatási törvény vitájakor, és az elfogadását övező, a baloldali ellenzék által generált közéleti álvitában is.

(9.10)

A nemzeti felsőoktatás ügyéért elkötelezett fideszes és KDNP-s képviselők ennek a provokációnak sem akkor, sem most nem ülnek fel, ezért a Fidesz-frakció nevében javaslom, hogy az Országgyűlés fogadja el a Magyarország Kormánya és Maryland állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről és kötelező hatályának elismeréséről szóló előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Legény Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót és a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslatról államtitkár úr adott egy szakmai, mondjuk úgy, hogy bevezetőt az expozéjában, majd azt követően L. Simon képviselőtársam már természetesen a politikai felhangokkal együtt mondta el a Fidesz-frakció álláspontját, ezért ha megengedik, én is próbálom ezt a hagyományt folytatni.

Az előttünk fekvő javaslat a 2017-ben módosított, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 76. §-ának értelmében az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívül székhellyel rendelkező és Magyarországon oktatási tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények esetében Magyarország Kormánya és a székhely szerinti állam kormánya közötti nemzetközi szerződés megkötése szükséges a magyarországi működés elvi támogatásáról.

Ahogyan azt már említette államtitkár úr is, a fenti törvényi rendelkezések értelmében négy állam összesen hat felsőoktatási intézménye érintett. Kína, Thaiföld, Malajzia egy-egy, az Egyesült Államok esetében pedig három egyetemről van szó.

Ahogyan az előterjesztés is kiemeli, az Országgyűlés asztalán fekvő jelen megállapodás mintaként is szolgál a hasonló tárgyalások lefolytatásához. Ez a nemzetközi megállapodás, amelyet most megkötni szándékozunk, egy idézőjelbe tett kényszer-meg­állapodás, amelynek megkötésére csak azért volt szükség, mivel a Fidesz a Soros-hadjárat részeként úgy döntött, hogy ellehetetleníti, megszünteti vagy legalábbis kiűzi az országból a magyar származású üzletember által alapított Közép-európai Egyetemet.

A CEU elleni támadás ügyében Lázár János a július 6-ai kormányinfón el is ismerte, hogy a CEU háborítatlanul működhetne tovább, ha Soros György nem akarna milliószámra menekülteket hozni Magyarországra, ezzel felborítva Magyarország biztonságát. Idézem, amit Lázár miniszter úr mondott ezen a sajtótájékoztatón vagy kormányinfón: „Itt mi békében megvoltunk egymás mellett CEU és a Fidesz-kormány az elmúlt években. Változás ebben akkor állt be, amikor Soros György programot hirdetett arra nézve, hogy Európa határait meg kell nyitni, és évente egymillió bevándorlót kell Európába behívni.”

A Fidesz CEU elleni támadása és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény idézett módosítása sajnos másik öt felsőoktatási intézmény működését is érintette; egyebek mellett többek közt az itt, ebben a javaslatban szereplő McDaniel College-ét is. Azt is mondhatnánk, hogy a McDaniel College ártatlan elszenvedője lett egy gyáva és szégyenteljes akciónak, amely újabb sötét fejezetet jelent Orbán Viktor illiberális rezsimjének fejlődésében. Elszenvedője lett egy újabb, akár török, akár orosz mintára alapuló féktelen tekintélyelvűség felé tett lépésnek, ahol egyetlen nap alatt számolnak fel független intézményeket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Lázár János, akit már az előbb idéztem, aki egy március végi kormányinfón még arról beszélt, hogy a magát liberális egyetemként hirdető McDaniel College volt az egyetlen egyetem, ami minden magyar szabálynak megfelelt.

Lázár János szerint az egyetem egyébként 2016‑ban Csányi Sándort választotta díszdoktorrá, és gender studiest tanító oktatói is vannak, még sincs velük problémája a kormánynak, tehát nincs politikai motivációjuk. Felvetődik a kérdés, hogy amennyiben Lázár miniszter úr szerint a McDaniel College minden magyar szabálynak megfelelt, miért kellett a további működését nemzetközi megállapodáshoz kötni.

Miért volt szükség a felsőoktatásról szóló törvény idézett módosítására, és mit keres az Országgyűlés asztalán egyáltalán ez a megállapodás? Orbán Viktor március 31-ei, Kossuth rádióban elhangzott interjúja szerint azért kell a fellépés a CEU ellen, mert Magyarország nem tűri el a csalást. Kérdeznénk, hogy milyen csalást? Melyik egyetem csalt? Ha ilyen történt, miért nem jelentették fel? Valószínűleg a Polt Péter vezette ügyészség nagyon szívesen vizsgálta volna ki ezeket a csalásgyanús ügyeket.

Az Oktatási Hivatal egyértelművé tette, hogy a CEU és a többi érintett egyetem is egyértelműen megfelel a törvényeknek. A miniszterelnök az idézett rádióinterjúban azt mondta, hogy egy vizsgálat megállapította, hogy a CEU is a szabálytalanul működő egyetemek között van. Nem tudjuk, hogy milyen vizsgálatra utalhatott miniszterelnök úr, ha az Oktatási Hivatal előtte kimondta ennek az ellenkezőjét. Ezt követően még elhangzott Orbán Viktor újabb magyarázata: senki nem állhat a törvények felett. Csak elfelejtette hozzátenni, hogy azok felett, amiket azután hoznak majd meg.

A törvény gyorsított eljárásban történő elfogadása utáni kormányzati szerencsétlenkedés, hogy kivel kell a nemzetközi megállapodást megkötni, már csak hab volt a tortán. Szijjártó Péter külügyminiszter mindenáron be akarta bizonyítani, hogy az amerikai kormány nem ismeri a saját alkotmányát. Siralmas volt az a politikai erőlködés, ahogyan az egész ügyet az amerikai szövetségi kormány szintjére próbálták feltolni, holott egyértelmű volt, hogy az ebben nem illetékes, hiszen azok tagállami szinten kell hogy megtörténjenek. Lehet, hogy ennek apropóján próbáltak esetlegesen egy Trump-Orbán-találkozót kierőszakolni vagy kieszközölni, de talán lehet, hogy abban bíztak, hogy a Soros elleni hadjárat közös nevezőt jelent az amerikai adminisztrációval, azonban azt kell lássuk, hogy tévedtek, hiszen az amerikai külügyminisztérium kiállt az egyetem további működése mellett.

Nem jött be tehát az elképzelés, a felsőoktatási törvény módosítása így nem más, mint egyébként Soros személye vagy alapítványa elleni támadás. A kor­mány annak ellenére üzen hadat a Közép-eu­ró­pai Egyetemnek és ezzel együtt öt másik intézménynek, hogy a Soros Alapítvány segítségével tanult kül­föl­dön Orbán Viktor, Szájer József, Németh Zsolt, Deutsch Tamás, Kovács Zoltán, vagy éppen kutathatta a közép-európai mozgalmakat Kövér László. Szerintük ez már régen volt, de egyébként a Külügyminisztérium jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára tavaly kezdte meg tanulmányait a CEU Business Schooljában, és a tandíját a tárca fizeti.

Ez nem az első alkalom, hogy Orbán támadást indít a demokratikus társadalmak egyik alappillére ellen. Elesett már a magyar szabad média, lecsaptak a magyar civil társadalomra, és nekimentek az akadémiai szabadságnak is. A döntést több ezer magyar és nemzetközi akadémikus, közöttük 20 Nobel-díjas tudós, valamint diákok és tüntetők felháborodását váltotta ki. Több mint 40 ezer szakember fordult a magyar kormányhoz, hogy vonják vissza a Közép-európai Egyetemet támadó törvényjavaslatot, de hangjukat semmibe vették.

A felsőoktatásról szóló törvény nevezetes módosítása előtt is törvényszerűen működött mind a hat érintett felsőoktatási intézmény. A törvény módosításának célja a CEU ellehetetlenítése volt, de érintett ez öt másik intézményt is. Az MSZP szerint ezen intézmények működéséhez nincs szükség semmilyen nemzetközi megállapodás megkötésére, hiszen eddig is törvényesen működtek. Éppen ezért a Magyar Szocialista Párt nem támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés a tavaszi ülésszakban meglehetősen viharos körülmények között tárgyalta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosító tervezetét, amit a kormány nyújtott be. Ezt én most nem szeretném értékelni se pró, se kontra, a Jobbik Magyarországért Mozgalom akkor kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját.

Ez a törvény hatályba lépett, a köztársasági elnök úr ezt aláírta, tehát ezt azóta nyilván alkalmazni kell. Ennek az alkalmazásnak a keretében került felmérésre az, hogy milyen egyetemeket, felsőoktatási intézményeket érint a törvény ez évi módosítása. Ez alapján kiderült, hogy hat egyetemet érint, amely kínai, thaiföldi, illetve malajziai, illetve három pedig az egyesült államokbeli székhellyel rendelkezik. Ennek keretében kezdődött meg ezeknek a megállapodásoknak a megkötése.

A 2017. tavaszi időszakbeli, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításához érkezett annak idején egy módosítás, amely szintén elfogadásra került, ez pedig arra vonatkozott, hogy amennyiben föderatív államban működik egy egyetem, ott meg kell vizsgálnia azt is, hogy ki jogosult ezt a megállapodást megkötni, hogy a központi kormányzat átadta-e ezt valamelyik, a konföderációhoz tartozó államhoz, az államszövetséghez tartozó államhoz, állam kormányához.

Jelen pillanatban itt erről van szó. A Maryland állam területén működő egyetemről készült el ez a megállapodás, amely elénk került, és ez aláírásra is került Maryland állam részéről már korábban, majd pedig 2017. július 14-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr is aláírta. Az, hogy ez életbe lépjen, ahhoz szükséges ennek a megállapodásnak a szentesítése is. Ezért került ma az Országgyűlés asztalára ennek a megvitatása, illetve majd kerül be megszavazásra. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Ikotity István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, képviselő úr!

IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a megállapodás és ez a törvényjavaslat annak a színjátéknak a része, amely a külföldi egyetemek működését alakító új szabályokba csomagolva valójában a CEU ellehetetlenítéséről szól. Ezek a megállapodások a lex CEU járulékos költségei, csak annak eszközei, hogy a kormány kiüldözhesse az országból a CEU-t.

(9.20)

Inkább bevállalják, hogy kínos helyzetbe hozzák magukat Amerikában az ehhez hasonló megállapodásokért kuncsorogva, csak hogy bezárhassanak egy egyetemet politikai érdekből, vagy hogy megmutathassák azt, hogy itt erőből mi mindent lehet elérni. Ezzel lejáratják magukat a teljes amerikai adminisztráció előtt, előzetes megállapodást követelve az oktatási kérdésekben köztudottan nem illetékes amerikai szövetségi kormánytól.

Ez a megállapodás, ez a törvényjavaslat azért egy figyelemelterelő dolog, amely az ennek alapjául szolgáló felsőoktatási törvénymódosításból, a lex CEU-ból következik. Semmi szükség nem volt ezekre az új feltételekre, az előzetes megállapodás, a tagállami szintű megállapodás és a származási országban folyó képzés előírására, fölösleges akadályok gördítésére az egyetemek működése elé. A kamu diplomát kibocsátó egyetemeket már eddig is ki lehetett volna szűrni pusztán ellenőrzéssel a működési engedélyek felülvizsgálatának eljárása során.

Nemrég a nyári rendkívüli ülés összehívása kapcsán beszélt a kormány arról, hogy a CEU léte körüli bizonytalanság nem valós kérdés, ezért sem vettek részt a rendkívüli ülésen. Magyarország egyik legjobb egyetemének ellehetetlenítése tehát a kormány számára nem valós kérdés. Nem nemzeti érdek, hogy az országnak nemzetközi színvonalú egyetemei legyenek, és a tehetséges fiatalokat itthon tartsuk. Nem valós kérdés, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközileg versenyképes legyen, és ne kevesebb, hanem több jó egyetemünk legyen. A kormány tudásellenes, a fiatalokat elüldöző politikája szembemegy a nemzeti érdekkel, és ez valós kérdés.

A kormány hónapokkal ezelőtt kezdett politikai hadjáratot a CEU ellen, egy egyetemet rángatott bele a saját kisstílű politikai játszmáiba, és azóta is bizonytalanságban tartja ezt az intézményt, és mellette más intézményeket is. A Fidesznek saját népszerűsége, nyers hatalmi céljai érdekében még egy egyetem elüldözése sem nagy ár, csak hogy félrevezetve az embereket hatalomban maradhasson. A CEU-ügy kapcsán minden korábbinál világosabbá vált, ha a Fidesz túléléséről, hatalmának megtartásáról van szó, semmi sem elég drága, képesek feláldozni Magyarország nemzetközi megítélését, a szövetségesekkel való jó viszonyt, hazánk érdekérvényesítő képességét, a tudományos életben elfoglalt helyünket és az ahhoz fűződő nemzeti érdeket, hogy minél több tehetséges fiatalt tartsunk meg. Semmi sem drága a Fidesznek, ha a hatalomról van szó.

Orbán Viktor nem a hazája érdekeit nézi, hanem az az első számára, hogy más, teljesen távol lévő dolgokat is alárendeljen a saját hatalmi érdekeinek. Képes ellenségképet csinálni olyanból is, ami az ország érdekét szolgálja. Egy demokratikus jogállamban egy egyetem léte nem múlhat a kormány jóindulatán, önkényes döntésein, aktuális politikai érdekein. Márpedig nagyon jól látszik, hogy politikai indíttatású törvény a lex CEU. Ennek alátámasztására elég idézni akár a miniszterelnök, akár Lázár János kijelentéseit, amelyek teljesen egyértelműen alátámasztják ezt. Ha szabálytalanság állna fönn, akkor azt lehetne vizsgálni a magyar szabályok szerint. Ha olyan súlyos szabálytalanság áll fönn, akkor ezt észre kellett volna venniük tisztelt kormánypárti képvi­selőtársaimnak, hiszen emlékeztetem önöket, hogy nyolcadik éve kormányoznak. Miért a kampányhajrá előtt, és miért egy elnökválasztás közvetlen utóhatásaként, az amerikai elnökválasztással párhuzamosan hozták ezt létre.

Engedjenek meg nekem egy kis történetet, ami, azt gondolom, hogy egy lecke nemzetiességből Orbán Viktornak is. A kezdet kezdetén híre ment, hogy jó kapcsolat indul az Amerikai Egyesült Államok új elnökével, hiszen Orbán Viktor és ő mennyire ha­sonlóan gondolkodnak. Ennek talán egy gesztusa is volt, hogy az amerikai republikánus elnöknek mintegy gesztust téve Magyarországon a demokrata körökhöz sorolt Sorosnak adtak egy pofont, és ezzel aztán előálltak az Egyesült Államoknál, hogy nahát, nézzétek, hogy odacsapunk az ellenfeleiteknek. És itt a lecke: az Amerikai Egyesült Államok erre azt mondta, ő nekem nem egy demokrata, hanem egy amerikai ember. Előbbre való az, hogy egy országba tartozunk, mint az, hogy milyen politikai családba tartozunk. S ez tényleg jó lecke a magyar szemléletnek. Előbbre való a nemzeti tudat, mint az, hogy milyen politikai családba tartozunk. Azt gondolom, Orbán Viktor ebből igazán tanulhatna.

Magyarországnak pedig nem kevesebb, hanem több minőségi képzést nyújtó, mindenki számára nyitott és autonóm felsőoktatási intézményre van szüksége. A CEU-ügy a felsőoktatás több éve tartó leépülésének is a válságtünete, a kormány évek óta szívja el a levegőt az egyetemek elől. Évi szinten 250 milliárd forint hiányzik az oktatás költségvetéséből, ebből 50 milliárd forint a felsőoktatásból. A dolgozók alulfinanszírozottak, az oktatók alulfinanszírozottak, miközben a tanulás egyre inkább fizetőssé válik.

Az LMP szerint Magyarországnak nem alacsony bérekkel, hanem kiművelt emberfőkkel kell versenyképesnek lennie. Minél több képzett fiatalra van szükség, ehhez vissza kell pótolni a felsőoktatásból kivett milliárdokat, ingyenessé kell tenni a diplomaszerződést, vissza kell adni az egyetemek szabadságát, kivéreztetés helyett pótolni kell a vidéki felsőoktatási intézmények forráshiányát, és versenyképes végzettséghez kell juttatni minden fiatalt.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatot egyébként támogatjuk, mert ha ezzel is hozzá tudunk járulni egy egyetem további működéséhez Magyarországon, hát megtesszük. De ezt az egészet egy piszkos politikai játszma részének tartjuk, amibe a kormány belerángatta a felsőoktatási intézményeket, és ez ellen határozottan tiltakozunk. Mindeközben a CEU ügyében semmilyen konkrét és megnyugtató előrelépés nem látszik. Lehet, hogy történik, ezért kérem is államtitkár urat és a kormánypárti képviselőtársakat, jelezzék, hogy ebben az ügyben milyen fejlemény történt. Legutóbb augusztus 9-én kaptunk a sajtón keresztül értesülést arról, hogy valamiféle tárgyalások zajlanak, de ezek előrehaladásáról semmit nem tudunk.

Azt is jól tudjuk, hogy egy másik feltétel, miszerint az amerikai kormányzattal kell megegyezést kötni, ami tudvalevőleg nem hatásköre, elfogadtak, befogadtak végül egy oktatási miniszter általi szándéknyilatkozatot, azt gondolom, ezzel saját maguknak is kellemetlen perceket okozva, de látszólag megoldva ezt. S nyilván a harmadik feltétellel kapcsolatban is megköszönnénk, ha tájékoztatást kapna a közvélemény is, ez pedig az, hogy az Egyesült Államokban, New York államban létesítendő kampusz ügyében van-e előrelépés. Ha már a lex CEU-t nem hajlandók eltörölni, történhet-e előrelépés ebben az ügyben? Várom államtitkár úr válaszát erre a kérdésre. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség az elsőként jelentkezett független képviselő felszólalására. Meg is adom a szót Szabó Szabolcs képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nagyon örülök annak, hogy az Egyesült Államok történelmileg tekintve hetedik tagállamával már ilyen nemzetközi megállapodásunk is lesz. Megnéztem a jogtárat, nem volt ilyen típusú megállapodás semmilyen témában. Azt tudni kell az említett államról, hogy talán a leggazdagabb az egy főre jutó GDP-t tekintve, hetvenvalahány ezer dollár/fő az éves GDP, ez a magyar GDP értékének körülbelül az ötszöröse. Kifejezetten szép állam, a Chesapeake-öböl mentén fekszik Annapolis, több mint száz folyó meg patak torkollik ott bele, nagyon szép, osztrigát lehet halászni, ráadásul a kutatás-fejlesztés az ottani felsőoktatási intézményekben nagyon erős, úgyhogy ezzel nekem abszolút semmi problémám nincs. Mondom, én örülök is neki. Gondoltam, hogy egy kis földrajzi ismertetőt is adok Maryland államról.

A probléma, ugye, nem itt van, azt gondolom. Erre itt utaltak többen is ellenzéki képviselőtársaim, hanem ott, hogy ismerjük ennek előzményeit. Attól az ember nyilván nehezen tekint el. De mivel képviselőtársaim erről beszéltek, nem is húznám ezzel különösebben az időt.

(9.30)

Itt inkább egy dologra hívnám fel a figyelmet, amit, megmondom őszintén, nem nagyon értek, és akkor itt vitatkoznék egy kicsit L. Simon László képviselőtársammal, amikor azt mondta, hogy lám, bebizonyosodott megint, hogy az ellenzéki képviselők hazudtak, hiszen itt a szerződés, és minden rendben van. Úgy szól a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénynek az a bizonyos pontja, amit a lex CEU-val beletettek, ez a 76. § (1) bekezdésének a) pontja; hogy értelmezhető legyen, olvasom a szöveget. Ez úgy szól, hogy „Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha - és akkor itt jön az a) pont - magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött - közbevetett mellékmondatként : - föderatív állam esetén, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték.”

Kicsit bonyolult a szöveg, de talán az előzőekből is kiderült, hogy ez arról szól, hogy először meg kell állapodni Washington D. C.-vel, utána Anna­po­lisszal. Ugye, Annapolis Maryland fővárosa, egy 36 ezres kisváros, nem is a legnagyobb város Marylandben. Ez azért érdekes, mert a nemzetközi jogban a megállapodás azt jelenti, hogy ad 1 jegyzéket vált két kormány, és kihirdetik. Ugye, az Egyesült Államok és Magyarország, tehát Washington és Budapest között; direkt megnéztem a jogtárat, vannak is ilyen nemzetközi megállapodások kihirdetve, jegyzékváltáson alapulva, meg vannak olyanok, amikor hosszas tárgyalások után egy papírt aláírnak.

Én föltúrtam a teljes magyar jogtárat, és nem találtam olyan nemzetközi megállapodást, amit Washington és Magyarország felsőoktatási intézmények elismeréséről kötött volna. Lehet, hogy én voltam figyelmetlen. De erre utalt Ikotity képviselőtársam is, hogy ugye volt valami levelezés, amit az amerikai kormány befogadott. Lehet, hogy én nem értek hozzá, de a nemzetközi jogban az a szokás, hogy egy megállapodás akkor megállapodás, ha azt kihirdetik, tehát benne van a jogtárban. De ilyen nincs.

Én ez után szeretnék érdeklődni, hogy nemzetközi jogi szempontból ez így akkor teljesen rendben van-e, hogy egy levelezés alapján kötünk megállapodást. Mert a törvény szövege egyértelmű. Nem azt mondja, hogy Szijjártó úr írjon levelet a kormánynak, meg az amerikai kormány küldjön vissza egy másik levelet, vagy, nem tudom én, forduljon jobbra vagy balra, és ne foglalkozzon vele, hanem megállapodást kell kötni, előtte, amit mondjuk, Marylanddel kötünk, a McDaniel College-dzsal, és nem a másikkal, amit L. Simon László említett.

Tehát akkor ez nem kell? Mert a törvény szövege azt mondja, hogy kötni kell egy megállapodást, a nemzetközi jog szerint azt ki kell hirdetni. Ez most nincs. Akkor mi a helyzet egészen pontosan? Engem csak ez érdekelne, úgyhogy örömmel venném, ha Palkovics államtitkár úr erre válaszolna.

Zárójelben megint csak visszatérnék arra, ha már van még időm, amit L. Simon László emlegetett, hogy az ellenzéki képviselők hazudoztak. Világosan megmondtuk, amikor a lex CEU-t ide behozták, hogy tökéletesen jól látható egyébként, hogy ott egy intézményre lőnek ezzel, nevezetesen a CEU-ra, hiszen olyan feltételrendszert alkottak ebben a törvényben, amelynek a végén az jött ki, hogy voltaképpen egy intézmény nem tudna megfelelni ennek az előírásrendszernek, az meg a CEU.

És ez a szerződés is nagyon jól mutatja, mert tudtuk előre, és mondtuk is, hogy értelemszerűen a McDaniel College meg fog tudni ennek az előírásnak felelni, ha az Egyesült Államok és Maryland jogi kapcsolatrendszerében sikerül valahogy rendet vágni, mert nekik van kampuszuk Westminsterben. Nem is tudom, 150 éve biztosan ott van az a kampusz; lehet, hogy tévedek az időtávot tekintve, de nagyon régóta.

Nyilván azért írták meg így a törvényt, hogy a végén az jöjjön ki, hogy csak a CEU-ra vonatkozzon, de ezt csak a történeti hűség kedvéért mondtam el. Arra a kérdésre várnék választ államtitkár úrtól, amit felvetettem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most van lehetőség kétperces felszólalásokra. Elsőnek megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének, az Országgyűlés jegyzőjének. Parancsoljon!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ez a törvénytervezet nem másról, mint az Európai Unión kívüli székhelyű, Magyarországon felsőoktatást folytató intézményekről szól, őket érinti. Valójában tehát a CEU-ról is szól. Ez az egész, ami zajlik, nem más, mint egy cirkusz. Ez egy CEU-cirkusz, és mondhatom nyugodt lelkülettel, a Soros-gyerekek szerepvállalása mellett, Orbán vezérletével. Nem kell hogy említsem a többieket Szájertől Némethig vagy akár Deutschtól Kövérig.

Hiába tiltakoznak Nobel-díjasok, hiába mondják el, hogy az, amit önök csinálnak, gyakorlatilag csak torz politikai meggondolásokon alapszik. Nem számít semmit. Önök tönkreteszik a Magyarországon működő egyik legjobb felsőoktatási intézményt. Az a helyzet, hogy inkább azzal kellene foglalkozniuk, amit Lázár meg Orbán mond, de a tekintetben, hogy hogyan és miképpen voltak meg együtt a CEU-val a korábbiakban, miért nem okozott ez problémát. Hogy nem tűrik a csalást Magyarországon - mondja Orbán. Meg kellene nézni a pénzügyi felhasználásokat más tekintetben, hogy hogyan történik. Lenne mihez nyúlni, és nem utólagos törvényekkel kellene szabályozni és életre hívni azt a helyzetet, amit életre hívtak.

Ha nem akarok elmélyedni benne, akkor csak egy mondatot vagy két félmondatot mondok a dologhoz illesztetten. Olybá tűnik számomra, hogy a Fidesz a tudás megszerzésének ellenségévé vált. Olybá tűnik számomra, hogy a magyar fiatalok itthon tartásában oly keveset tesz. Ebben kellene az élen járnia, ebben kellene sokkal többet tennie, akkor ezt az országot szolgálná. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Most a további képviselői felszólalások következnek. Tisztelettel kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e élni valaki a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztő képviseletében Palkovics László államtitkár urat, kíván-e élni a felszólalás lehetőségével és válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó.

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Annál is inkább, mert több kérdés is érkezett, és tulajdonképpen itt nem az előterjesztésről beszéltünk, ami a Maryland állam és Magyarország közötti felsőoktatási együttműködésre vonatkozik, hanem más ügyekről.

Azt Gyüre Csaba és Ikotity képviselő úrnak köszönöm, hogy felül tudtak emelkedni azokon a politikai ügyeken, amelyek megjelentek az MSZP oldaláról, és megszavazzák ennek az együttműködési megállapodásnak a hatálybalépését. Hiszen itt egy egyetemről beszélünk, egy olyan egyetemről, amely Amerikában folytat tevékenységet, egyébként azt hiszem, 200 éves az egyetem, vagy valahol a kettő között, és ez egy nagyon jó intézmény. Részt vettem ennek az egyetemnek a budapesti tanévnyitóján, és azt gondolom, az egyetem vezetése is megnyugvással vette azt tudomásul, hogy ez a megállapodás nemcsak a törvényt elégíti ki, hanem hosszú távú jövőt biztosít ennek és más marylandi intézményeknek is. Ugyanúgy, mintha megkötjük majd New York állammal, vagy megkötjük Massachusettsszel a hasonló megállapodást az ottani egyetemekkel és remélhetőleg több más amerikai egyetemmel is.

Ami a magyar felsősoktatási rendszert, annak szabadságát illeti, azért szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy Magyarországon 63 felsőoktatási intézmény van jelen pillanatban, ebből 21 külföldi felsőoktatási intézmény. Egy ekkora országban ennyi felsőoktatási intézmény működik szabadon. Ha ezt összehasonlítjuk Európa bármelyik, jelen pillanatban nálunk még sikeresebb országával, azt lehet látni, hogy itt az a fajta szabadság, ami a felsőoktatási intézményekre vonatkozik, legyen az külföldi intézmény vagy magyar magánintézmény vagy egyházi intézmény vagy magyar állami intézmény, azért annyira nincs veszélyben.

(9.40)

Ezt azért szeretném kiemelni, mert ha elolvassuk a Velencei Bizottság jelentésének jelentés részét, nem az utolsó, egyoldalas konklúziót, hanem a jelentést, ebben a jelentésben a Velencei Bizottság elég egyértelműen megállapítja azt - nagyon sok minden van benne egyébként -, hogy Magyarországon az egyetemi oktatás autonómiája, szabadsága nincs veszélyben; ez a törvénymódosítás ezt semmilyen módon nem befolyásolja.

Aztán ez a jelentés megállapít még egy másik dolgot - ahogy mondtam, sok minden más mellett -, megállapítja azt, hogy minden államnak mindenképpen joga, sőt kötelessége is az, hogy a felsőoktatási intézményrendszere minőségét folyamatosan javítsa, és mindent megtegyen annak érdekében, hogy ez a minőség hosszú távon jó legyen. Ilyen értelemben ők ezt a törvénymódosítást nem sérelmezték. Egy dolgot sérelmeztek ebben, hogy már meglévő intézményre ez ne vonatkozzon. Ez egy jogi kategória. Én mérnök volnék, nem jogász. Ha ezt gondolnánk jónak, akkor a jogrendszerünk fejlesztését, fejlődését akár be is fejezhetnénk, azt gondolom, de mint mondtam, ebben nem akarnék ennél többet állást foglalni, mert nem értek hozzá.

Hogy ez mennyire kényszer-megállapodás: amikor a marylandi tárgyalások folytak, egy másik amerikai, szintén marylandi egyetem Karib-szigeteken folyó kihelyezett képzése éppen akkor ment tönkre. És miután nem volt semmifajta megállapodás a két állam között, ezért az ottani hallgatók nagyon nem tudták, hogy mi fog történni, egyébként nem is nagyon találtak rá megoldást. Úgyhogy Maryland ezt pont ebből a szempontból üdvözölte, hogy akkor ez egy jófajta megoldás arra, hogy hogyan tudjuk a hallgatók érdekeit továbbra is biztosítani abban az országban, ahol egy amerikai felsőoktatási intézmény képzést végez, hogy valahova tudjanak egyébként fordulni.

Egy ilyen megállapodás nem vicces dolog, hiszen itt felsőoktatási intézményekről beszélünk. Legény Zsolt képviselő úr itt említette, hogy minek egy ilyet megállapodásban szabályozni. Az Amerikai Egyesült Államokkal van három megállapodásunk, egy sor más megállapodás mellett, amelyek egyébként szövetségi szintűek. Ezek közül az egyik a Fulbright-ösztöndíjasok mobilitásáról szóló megállapodás, a másik a budapesti amerikai iskoláról szóló megállapodás. Azt gondolom, ha ezeket államközi megállapodásokban szabályoztuk, akkor nem összehasonlítva és nem egyenlőségjelet téve vagy alá-fölé rendeltségi viszonyt megállapítva, mondjuk, egy felsőoktatási intézménnyel, de hogy ezt is szabályozzuk, szerintem ez nem egy olyan nagyon nagy probléma. Tehát én azt gondolom, hogy emiatt sem szégyenkeznünk nem kell, sem semmi mást nem kell tenni.

Egyébként Maryland állammal ez a tárgyalás abszolút szakmai alapon zajlott, és egyébként meglepő módon, azt gondolom, hogy számomra nem annyira, de meg lehet rajta lepődni, a New York állammal való tárgyalások is abszolút szakmai alapon történnek. Ebben nincs semmifajta politikai rész. Igen, ez egy normális dolog, hogy legyen megállapodás a két állam között, olyannyira, hogy amikor ezt aláírtuk, talán már 2004-ben aláírtunk egy ilyen megállapodást vagy szándéknyilatkozatot, ez egyébként akkor sem volt szokatlan. Úgyhogy egy ilyen megállapodás nagyon helyénvaló, és nagyon rendben van az, hogy egy komoly dologra, ami egy felsőoktatási intézményt jelent, ilyenfajta megállapodásokat kötünk.

Hogy ez a megállapodás milyen típusú? A képviselő úr feltette azt a kérdést, hogy minek tekintjük ezt a levélváltást Balog miniszter úr és DeVos miniszter asszony között. Ezt pontosan annak tekintjük, ami egyébként a törvény szövegében le van írva. A törvény szövege azt mondja, hogy előzetes megálla­podást hoz létre, megállapodást köt, hiszen ez valóban… (Szabó Szabolcs közbeszólására:) Az Igazságügyi Minisztérium véleménye szerint nem kell kihirdetni. Ez egyébként tökéletesen megfelel ennek, egyébként ez a törvény nem jöhetett volna ma ide. Úgyhogy ennek megfelel. Egy ratifikált megállapodást az adott állammal kell egyébként létrehozni. Emlékeztetném például arra, hogy a német szövet­ségi kormánnyal is megállapodtunk például az Andrássy Egyetem ügyében, de miután ez nem ratifikált megállapodás, nem hirdettük ki, mégis létezik az Andrássy Egyetem. Ez ugyanabba a kategóriába tartozik, tehát ezt nem most találtuk ki.

Ami engem tulajdonképpen meglepett, hogy az MSZP nem támogatja ennek az egyetemnek a magyarországi működését, ami nem illik bele az eddigi véleménybe. Tegnap Hiller képviselő úrral volt egyfajta vitánk, beszélgetésünk, és nekem nem úgy tűnt, hogy az MSZP egyébként nem ért egyet, mondjuk, egy külföldi intézmény magyarországi működésével. Úgy látszik, tegnap óta változott az MSZP véleménye ebben a dologban. Tehát ez nem színjáték, ez egy valós tartalom. Itt szakmai ügyekről, egy megállapodásról beszélünk, amit minden fél be fog tartani.

Kérdezte a képviselő úr, hogy mi a helyzet a New York állammal történő megállapodással. Itt a tárgyalások zajlanak. Nyilván ebben a pillanatban ez a CEU-ra vonatkozik. Én azt gondolom, hogy ezek a megállapodások hamarosan le fognak záródni, és amennyiben egyébként ezen megállapodás kapcsán az ebben a pillanatban létező, kérelmező CEU teljesíti ezeket a feltételeket, amikről egyébként úgy gondolom, úgy látják, hogy egyre inkább teljesíthetőek, akkor ez a megállapodás is aláírásra fog kerülni, és egyébként nem fog történni semmi a CEU-val. Már csak azért, mert megint a CEU-ról beszélünk, ha megnézzük a Velencei Bizottság jegyzőkönyvét, azt ők sem értették, hogy mi is itt az ügy, hiszen van egy nagyon rendes magyar egyetem, ez a Közép-európai Egyetem, amelyik Magyarországon képzést folytat, az akkreditáció az ő telephelyére vonatkozik, akkor mi szükség is van az egész CEU-ra. De én azt gondolom, ez legyen a Közép-európai Egyetem fenntartóinak az üzleti modellje, ha úgy tetszik, megoldása. Ők ott nem igazán találtak magyarázatot arra, hogy miért is van szükség erre a sajátos amerikai konstrukcióra, ha egyébként valóban van egy olyan egyetem, amelyik ott nem képez, itt nem ő képez, mert egy másik intézmény végzi, hogy akkor mi is itt az ügy - nem értették. Megmutattuk az egész hálózatot, hogy hogyan néz ki, na, azután pláne nem értették, úgyhogy ezért került ez így leírásra a Velencei Bizottság jelentésében.

Úgyhogy én igazán azt gondolom, hogy itt nincs ügy; itt igazán arról van szó ma, hogy a Maryland állambeli McDaniel College magyarországi működését ez a törvény biztosítsa, úgyhogy én kérek mindenkit, hogy ezt támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Felszólalások:   1   1-16   17-28      Ülésnap adatai