Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Három éve annak, hogy a kormány elfogadta az új Nemzeti alaptantervet, amit 2013 szeptemberétől az iskolákban felmenő rendszerben be is vezettek. A NAT éles viták tárgya volt akkoriban, számos szakmai szervezet és pedagógus előre jelezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy bizony igencsak túlméretezett lett a tantervben előírt tananyagmennyiség. Önök akkor ezeket az érveket érdemben nem hallgatták meg, sőt miniszter úr egyenesen kijelentette, hogy a véglegesített NAT a nemzeti tudás minimumát jelenti.

A NAT-ról szóló viták idején a Jobbiknak is számos javaslata volt, mi a jövendő magyar nemzedékek számára fontos elemeket hiányoltunk és hiányolunk most is a tantervből, de a felvetéseink összességében nem növelték volna a tananyag mennyiségét.

Mivel ebben a tanévben már hat évfolyamon is az új NAT szerint folyik az oktatás, az eltelt időszakban a mindennapi tanítás, tanulás során élesben is szembesülhettek a pedagógusok azzal, hogy szinte lehetetlent vár tőlük a kötelező tanterv. A NAT-ban, illetve a kerettantervekben megfogalmazott tananyag túlméretezett, és még az átlagos képességű gyermekek számára is szinte megtanulhatatlan mennyiségű ismeretanyagot jelent. Nem beszélve arról, hogy a tantervben előírt követelményszintet azoknak a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, a közoktatás rendszerébe kerülő tanulóknak is teljesíteniük kellene, akik sajnos egyre többen vannak. A gyakorló pedagógusok a megmondhatói annak, hogy ez képtelenség, főleg az erőltetett integráció keretein belül, speciális képzettséggel nem rendelkező pedagógusokkal.

További súlyos probléma, hogy a NAT és a kerettanterv összeállítói a gyermekek életkori sajátosságait sem vették figyelembe. Az újgenerációs kísérleti tankönyvekbe nemcsak rendkívül sok új ismeretet tartalmazó tananyagot zsúfoltak bele, hanem bizonyos témák megtanítását, megtanulását korábbi életkorban követelik meg, mint azelőtt, ami szintén komoly nehézséget okoz.

Nem elhanyagolható szempont: egy OECD-felmérés szerint a magyar diákok sokkal több időt töltenek házi feladattal, mint más országbeli társaik. A 29 vizsgált ország közül a magyar gyermekek ebben a rangsorban az ötödikek. Ők az OECD-országok átlagánál 1,3 órával töltenek többet egy héten tanulással, készüléssel odahaza. Külön érdekesség, hogy a sokat emlegetett, a sok szempontból méltán példaként elénk állított finn oktatási rendszerben tanuló diákok magyar társaikhoz képest feleannyit tanulnak otthon.

Mindezek alapján, tisztelt államtitkár úr, kérdezem, hogy milyen módon tervezik, hogy csökkentik a gyermekek és a pedagógusok leterheltségét, illetve tervezik-e, hogy a túlterjeszkedő alaptanterv tananyagmennyiségét áttekintik. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik és az LMP soraiból.)