Felszólalás adatai

Amikor arról beszéltem, és itt még engedjenek meg ennyi kitérőt nekem, hogy mi sérti a Ház méltóságát, nyilván a távollét, ezt már sokszor elmondtuk, de az is, amikor a kormánypárti képviselők gyakorlatilag bojkottálják a vitát. Bojkottálják a vitát, nem szólnak hozzá, holott azt gondolom, az elmúlt órában, másfél órában, amikor az ellenzéki képviselők hozzászóltak, kifejezetten érdemi hozzászólásaik voltak, amire lehetett volna érdemben reagálni. Tehát azt gondolom, a legrosszabb indulattal sem lehet azt mondani, hogy most obstrukció folyik, vagy valami hasonló.

Nos, folytatva tehát az érdemi hozzászólásokat, a 99. ajánlási pontban megfogalmazott módosító javaslatunkról szeretnék beszélni. Itt mindössze említést teszek arról, hogy volt bizony az első Orbán-kormány idején egy olyan időszak, konkrétan az egész, amikor nem volt minden naptári héten Országgyűlés, tehát ülés. Azt indítványozom képviselőtársaimmal, hogy kerüljön bele a törvényjavaslatba az, hogy az Országgyűlés minden naptári héten legalább egy ülést tart. Úgy véljük, hogy az ellenzéki jogosítványok hatékony érvényesülése érdekében szükséges törvényi szinten rögzíteni, hogy az Országgyűlés rendes ülésszakokon minden héten ülésezik.

(23.20)

Ezt a múltból adódó bizalmatlanságunk okán terjesztettük elő, de ha már ilyen volt, és ez az időszak felhívta a figyelmet erre a törvényi hiányosságra, most pótoljuk be az új törvényben.

A másik, amiről szólni szeretnék szintén csak nagyon röviden, a 101. ajánlási pontban megfogalmazott módosító javaslat. Itt azt indítványozzuk, hogy az indokolásban alá kelljen támasztani a soron következő rendes ülésszak bevárásából származó közérdeksérelem tényleges veszélyét abban az esetben, ha rendkívüli ülésszakot indítványoz a kormány, hiszen az a tapasztalat, hogy gyakorlatilag a rendes ülésszak időbeli meghosszabbításaként szokták ezt az intézményt alkalmazni. Úgy hiszem, bár ezt mindenki megszokta, hogy ettől függetlenül ez nem helyes.

A 108., illetve a 344. ajánlási pontban - elnézést, csak azért jelölöm meg a későbbit is, mert ahhoz is tartozik ez a módosító javaslat - egy olyan változtatást javasolunk, amit egyébként, szeretném kiemelni, elsőként Répássy Róbert jelenlegi államtitkár úr javasolt még az elmúlt parlamenti ciklusban az alkotmányügyi bizottság alelnökeként. Azt mondta és kárhoztatta, az én meglátásom szerint teljes joggal, az országgyűlési gyakorlatot a vonatkozásban, hogy a kormányt nem politikus képviseli, hanem köztisztviselő vagy mai fogalmak szerint kormánytisztviselő, ugyanis valóban méltatlan az, hogy egyrészről politikai kifogásokat támasztanak - azt gondolom, egy politikai vitában érthető és helyénvaló módon - a képviselők a bizottsági ülésen, és arra egy kormánytisztviselőnek kell válaszolni. Őneki nem ez a feladata, a politikai felvetésekre politikusnak kell válaszolnia.

Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az a helyes - egyetértve Répássy államtitkár úr korábbi véleményével -, ha a bizottsági vitákon a kormányt vagy a miniszter képviseli, vagy valamelyik államtitkára a miniszternek. Egyébként erre törekedett is korábban legalábbis Répássy államtitkár úr, aztán ez a hév alábbhagyott, mert most már lényegesen ritkábban jelenik meg az alkotmányügyi bizottság előtt, bár azt is ki kell emelnem, hogy talán ő a leggyakrabban az összes államtitkár közül.

Amit még talán röviden tudok indokolni, és nézem az ajánlási pontokat. A 122. és 125. pontban foglaltakat azért tudom röviden indokolni, mert már szóltam róla. Egyrészt önmagában az is, hogy a házelnök megítélheti azt, hogy mi tartozik a tárgyhoz és mi nem, már kérdéses a képviselői beszédjog szempontjából, hiszen ahogy az általános vitában is elmondtam, a Ház ülését vezető elnök vagy alelnök nem tudhatja, hogy amit a képviselő mond, az egy odatartozó előzmény, vagy valóban nem tartozik a tárgyhoz; ezt nagyon nehéz megállapítani. De hogy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, azt gondolom, ez a rendelkezés megengedhetetlen módon szűkíti a képviselői beszédjogot.

Egy percet kérnék szépen még, elnök úr, a hosszabbításra. (Az elnök bólint.) Köszönöm szépen.

Ugyanis csak a mai vitát vegyük alapul. Kérdezem én - nyilván kormánypárti képviselőtársaim nem fognak ezzel egyetérteni -: na de nem helyénvaló most elismételni azt, hogy miért csak négy képviselő van itt kormánypárti oldalról az ülésteremben vagy volt itt kettő? Azt gondolom, hogy helyénvaló. Minden képviselő elismételheti, most ezt megteheti büntetlenül, de később, ha ezt a törvényt elfogadjuk, és ezt a beszédet én megismétlem, ugyanezt elmondom, akkor azt gondolom, a törvény értelmezése, legalábbis nyelvtani értelmezése szerint itt most a házelnöknek meg kéne vonni a szót, mert más beszédét ismétlem. Nyilvánvalóan lehet hosszabb és rövidebb beszédet ismételni, ez a rövidebb változata.

Elnök úr, később folytatni fogom. Köszönöm szépen.