Felszólalás adatai

ELNÖK: Bocsánatot kérek, képviselő úr, de az előterjesztők képviseletében Gulyás képviselő úr jelen van.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Bocsánat.

ELNÖK: Csak nincs a képben, majd most jön be a képbe.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Igen, kitakarta a pulpitus. Köszönöm szépen. Akkor csak ketten vannak jelen, ez így már sokkal jobb. (Dr. Salamon László távozik az ülésteremből.)

No, a lényeget tekintve a 60. és a 69. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. A vizsgálóbizottságokkal kapcsolatos szabályozások terén javasolunk bizonyos módosításokat. Azt láttuk az elmúlt időszakban, hogy a vizsgálóbizottságok gyakorlatilag a kommunikáció részeként működtek, és leginkább arra terjed ki a tevékenységük, hogy vagy büntetőjogi felelősséget kívánjanak megállapítani, erre tegyenek javaslatot, feljelentésre tegyenek javaslatot jó esetben a vizsgálat lefolytatása után, rossz esetben már akkor, amikor a vizsgálóbizottságot felállították. Emlékeznek nyilván képviselőtársaim arra, hogy hány esetben mondták már ki az egyes személyeknek a vélelmezhető büntetőjogi felelősségét azelőtt, mielőtt egyáltalán ez a vizsgálóbizottság felállt volna.

Éppen ennek a káros gyakorlatnak a megszüntetését próbáljuk elérni ezzel a módosító javaslattal. Egyrészt nem értünk egyet azzal, hogy a vizsgálóbizottság jelentése - amely a politikai felelősség megállapítására szolgál - nem támadható meg bíróság előtt. Tehát az abban tett kijelentések sem támadhatóak meg bíróság előtt, azaz ha becsületbe gázoló, rágalmazó állításokat tartalmaz a vizsgálóbizottsági jelentés, akkor az, akire ez vonatkozik, még elégtételt sem vehet. Ezt a megdönthetetlen vélelmet, ezt a helyzetet állítja fel az új törvény. Az az igazság, hogy ezzel nem tudunk egyetérteni.

Gondoljanak bele képviselőtársaim abba, hogy ezek a jelentések nem feltétlenül politikusokról szólnak, nem feltétlenül kizárólag országgyűlési képviselővel vagy akár közéleti szerepvállalóval kapcsolatban fogalmazhatnak meg ilyen állításokat, hanem mondjuk úgy, polgári személyekkel kapcsolatban is. Az pedig, hogy egy ilyen megállapításért ne lehessen bíróság elé menni, mármint hogy valaki az igazát érvényesítse, azt gondolom, hogy nem helyes. Úgy hiszem, helyes volna az, ha bizony a jogi felelősséget is vállalnák azok, akik ilyen megállapításokat tesznek. Természetesen, ha igazuk van, akkor a bíróságon nem jár majd sikerrel az, akivel kapcsolatban az állítást megfogalmazták.

A másik, amit javaslunk ebben a módosító javaslatban, hogy ne terjedhessen ki a vizsgálóbizottságok tárgya olyan kérdésnek a megvitatására, amely folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárást tárgyal. Nagyon egyszerű ennek az indoka, tisztelt Országgyűlés. Gondoljanak abba bele, hogy milyen módon tud majd egy bíró objektívebben hozzáállni az ügyhöz, amikor mondjuk, az eljárása alatt az ő eljárásának a befejezését megelőzően születik egy olyan országgyűlési határozat, amiben a büntetőügyben vádlottként szereplő személyről kinyilvánítja az Országgyűlés vizsgálóbizottsága, hogy bűnös.

Úgy hiszem, hogy ez a gyakorlat megengedhetetlen módon befolyásolja az igazságszolgáltatás működését, és éppen ezért teszünk javaslatot ennek az elhagyására. Egyébként a 9. számú módosító javaslat együtt tartalmazza ezeket a javaslatokat, ajánlási pont szempontjából pedig a 60. és a 69. pont. Kérem tehát az Országgyűlést, hogy ezeket támogatni szíveskedjen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)