Felszólalás adatai

Felszólalások:   73-88   89-112   113-128      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hornung Ágnes államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert és Horváth László, fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés T/18275. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr, Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy először nagyon röviden az előzményekről beszéljek.

A bírói gyakorlat az elmúlt időszakban többször is enyhébben ítélte meg a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakot, akkor is, amikor a pedofil bűnelkövető a gyermek hozzátartozója volt, vagy a gyermek az ő felügyelete alatt állt. A Kúria jóhiszeműen és a gyermekek fokozott védelmét szem előtt tartva adott szigorú iránymutatást a bíróságoknak, azonban túllépte saját hatáskörét. Ezért az Alkotmánybíróság, szintén a kötelezettségét teljesítve, megsemmisítette a Kúria vonatkozó iránymutatását, de lehetőséget is adott a parlamentnek a törvény szigorítására.

A gyermekek alkotmányos védelme szerepel az Alaptörvényben is. Magyarország Alaptörvénye kiemelten védi a családokat, valamint a gyermekeket; azon belül is a gyermekek jogát a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az Alaptörvény azt is egyértelműen rögzíti, hogy gyermekeink a sikeres Magyarország garanciái. Éppen ezért azok a bűnelkövető pedofilok, akik veszélyeztetik gyermekeink testi, szellemi vagy erkölcsi egészségét, valójában Magyarország jövőjét is veszélyeztetik.

A Fidesz és a KDNP elkötelezetten támogatja a gyermekvállalást és a gyermeknevelést. A gyermekvállalás, gyermeknevelés támogatása mellett azonban az államnak védelmeznie is kell a gyermekeket, ha kell, a büntetőjog eszközével is. Tehát nem elég csak támogatni családpolitikai eszközökkel, hanem ha kell, akkor a büntetőjog eszközeivel is oda kell lépni, ha kell, akkor szigorítani kell a büntetőjogon.

Miről szól ez az előterjesztés, ez az indítvány, amit benyújtottam? ‑ és köszönöm szépen azoknak, akik eddig csatlakoztak az önálló indítványhoz. A most előttünk lévő büntető törvénykönyvi módosítás egy egyértelmű szigorítás. Az indítvány lényege, hogy a 12 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális erőszakot, ha az elkövető a gyermek hozzátartozója vagy a gyermek nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése vagy egyéb módon a hatalma, befolyása alatt áll, akkor 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntesse a Btk., függetlenül attól ‑ és itt ez egy nagyon fontos kérdés ‑, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a gyermek beleegyezésével követték el. Vagyis felállítjuk azt a vélelmet, hogy a 12 év alatti gyermek akaratnyilvánításra képtelen.

A Fidesz-KDNP részéről elfogadhatatlannak tartjuk a gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazásokat. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények morális és erkölcsi értelemben is a legsúlyosabb bűncselekmények, ezek közül is kiemelten kell büntetni azokat a cselekményeket, amikor pont az az elkövető, akinek gondoskodnia kellene a gyermekről. Az ilyen elkövetőkkel szemben, akik visszaélnek egy gyermek bizalmával, kizárólag csakis a legszigorúbb fellépésnek van helye. Itt egyébként Horváth László képviselőtársam szokta elmondani azt, amivel maximálisan egyetértek, hogy ez az árulásnak a legcsúnyább fajtája, amikor valaki pont azzal él vissza, hogy bíznak benne, valaki azzal él vissza, hogy egy gyermek bízik benne, hiszen rábízták ezt a gyermeket, hogy gondoskodjon róla ‑ egyetértek.

Engedjék meg, hogy egypár szót szóljak arról, hogy még milyen előzményei vannak ennek a Btk.-módosításnak, hiszen itt ülünk régóta a parlamentben, tudjuk, hogy már többször hoztunk, módosítottunk, szigorítottunk törvényeket annak érdekében, hogy nagyobb legyen a gyermekek biztonsága az élet minden területén. Csak pár szóval szeretnék kitérni arra, hogy például eleve az új büntető törvénykönyvünk szigorúbban bünteti a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Aztán: a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bántalmazások elévülhetetlensége 2014 decemberében lépett hatályba. Ezen önálló indítvány értelmében a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális tárgyú bűncselekmények ‑ köznyelvben a pedofil bűncselekmények ‑ nem évülnek el.

2017. január 1-jén lépett hatályba az a több törvényt, nemcsak Btk.-t, hanem javarészt gyermekvédelmi törvényt, szociális tárgyú törvényeket, családjogi törvényt, egészségügyi törvényt érintő módosítási csomag ‑ ez egy átfogó módosítás volt ‑, amelyet Horváth László képviselőtársammal nyújtottunk be. Itt csak kiragadva egy-két példát, nagyon fontosnak érzem, amiket módosítottunk, például a minisztérium honlapján közzétett szakmai módszertant. Ennek a módosításnak a célja az, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének szakmai módszereit alkalmazva járjanak el a jelzőrendszer tagjai, elősegítve ezzel a veszélyeztetett gyermek érdekében történő egységes fellépést. Itt mondanám, hogy nagyon fontos, hogy minél korábban lépjünk fel a gyermek érdekében, és nagyon fontos az is, hogy minél hatékonyabb és gyorsabb legyen a gyermeknek vagy adott esetben a családnak nyújtott segítség.

Aztán ilyen módosításunk volt a gyámhatósági eljárásban az együtt nevelkedő testvérek ügyeinek együttes kezelése. Fontos módosítás volt, hogy a gyámhatóságnak a gyermek, illetve a gondnokság alatt álló személy érdekében történő gyors és határozott fellépését is segítse az a módosítás, amely szerint nem mellőzhető meghallgatás, tárgyalás megtartása, és ennek érdekében mellőzhető az elővezetés, az előzetes ügyészi jóváhagyás, az akkor él, ha azonnali intézkedés szükséges.

Aztán van egy olyan módosítás, amely megtiltja a kiskorúak esetében az ellátás visszautasítását a házi gyermekorvos és a védőnő által nyújtott egészségügyi ellátás tekintetében is. Ez is nagyon fontos, hiszen a gyermekvédelmi jelzőrendszer alappilléreiről beszélünk, a házi gyermekorvosról és a védőnőről.

Aztán egyértelművé kellett tennünk azt, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként az egészségügyi ágazatban dolgozókra is a gyermekvédelmi törvény szabályai az irányadók. Ez a rendelkezés elősegíti azt, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók a jelzési kötelezettségüknek meg tudjanak felelni.

A mai napon, pár órával ezelőtt fogadta el a Magyar Országgyűlés ‑ három képviselőtársunk kivételével mindenki ‑ a foglalkozástól való eltiltás kötelező végleges hatálya alkalmazását.

(14.20)

Ugye, ez arról szól, hogy ha egy bíró valakiről kimondja, hogy egy kiskorú vagy kiskorúak sérelmére szexuális tárgyú bűncselekményt követ el, akkor köteles végérvényesen a foglalkozástól való eltiltást is alkalmazni mellékbüntetésként. Köszönjük szépen az együttműködést.

Visszatérve a most előttünk fekvő, benyújtott önálló indítványra, szeretném még egyszer elmondani, nagyon fontosnak érezzük azt, hogy kimondjuk a büntető törvénykönyvben: egy megdönthetetlen vélelem az, hogy ha szexuális indíttatású bűncselekményt követnek el 12 év alatti gyermek kárára, sérelmére, akkor ne kelljen, ne is lehessen bizonyítani azt, hogy a gyermek beleegyezett, ha hozzátartozóról vagy rábízott gyermekről, ha valamilyen hatalmi viszonyról van szó. Tehát ha ez a gyermek, családtag rá van bízva valakire, felügyeletére van bízva, bármilyen hatalmi viszonyban van ezzel a személlyel, akkor is lehessen szigorúbban büntetni az elkövetőt, tehát ne pusztán 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetéssel lehessen büntetni, hanem legyen ennek a felső határa 15 év. És, mint mondtam, ne jöhessen azzal a pedofil bűncselekmény elkövetője, hogy megpróbálja és adott esetben bizonyítja, hogy a rábízott gyermek beleegyezett ebbe az erőszakos szexuális cselekménybe. Ilyen nincs. 12 alatti gyermeket úgy kell venni, hogy nem egyezett bele, nem is egyezhetett bele, hiszen nem is tudja, mi történik vele. Nem egyezhetett bele ebbe a bűncselekménybe, ezért ez már önmagában minősítő körülmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények tehát morális és erkölcsi értelemben is a legsúlyosabbak. Ezek közül is kiemelkedően büntetendőek azok a cselekmények, amikor a tettes olyan személy, akinek épp hogy gondoskodnia kellene a gyermekről. Ezen javaslatunk, amely előttünk fekszik, megegyezik a Kúria tavaly novemberi jogegységi határozata szerinti szándékkal, vagyis azzal, hogy attól függetlenül, kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel lehessen büntetni az elkövetőt. Az Alkotmánybíróság tulajdonképpen lehetőséget adott a Magyar Országgyűlésnek arra, hogy a büntető törvénykönyvet ennek a célnak megfelelően, ennek szellemében módosítsa. Kérem szíves támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Selmeczi Gabriella képviselő asszony. Megkérdezem államtitkár urat, a kormány nevében most vagy később kíván hozzászólni. (Dr. Völner Pál jelzésére:) Jelzi Völner Pál államtitkár úr, hogy most. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormányzat támogatja a képviselői indítványt. Kérem annak elfogadását.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Horváth László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

HORVÁTH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Olybá tűnik, mintha a tegnap esti véleménycserénket, diskurzusunkat folytatnánk. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak azért az egységes támogatásért, amely ma megnyilvánult itt a parlamentben gyermekvédelem ügyében. Ez örömteli, mert van egy olyan ügy, véleményem és meggyőződésem szerint fontosságában, jelentőségében minden mást megelőző ügy, amiben képesek vagyunk a részletekben eltérő véleményeink ellenére is egységesen kinyilvánítani a törvényhozói akaratot. Ez a 98 százalékos támogatás, amit ma az egyes törvényeknek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében benyújtott javaslatunk kapott, ezt jelzi. Köszönet érte. Nagyon remélem, hogy a most előttünk fekvő, szóban forgó javaslat is hasonló támogatást fog kapni, még akkor is, ha véleménykülönbségek szintén tapasztalhatók lesznek.

Minden ilyen, a gyermekek védelméről szóló előterjesztés kapcsán tisztáznunk kell újból és újból a kiindulópontot, mert ezt nem lehet és nem szabad sohasem megunni, és nem szabad sohasem mellőzni. Az alaptétel az, hogy a gyermek biztonsághoz való joga, a védelemhez való joga minden más jogot megelőz, minden másnál előrébb való. Az is alaptétel, hogy az állam ellátási kötelezettsége is talán a legszigorúbb, legfelelősségteljesebb kötelezettség. Az is alapállítás, hogy mindenféle, a gyermekkel szembeni mindenféle erőszak ellen fel kell lépni, és ha kell, szigorúan és a legszigorúbban kell meghozni az idevonatkozó szabályokat. Ahogy szoktam mondani, itt nincs pardon, így az ellen, aki a gyermekekkel szemben erőszakot alkalmaz, ha kell, a teljes szigorral kell fellépni.

Nyilván a legjobb gyermekvédelem maga az élet mindazon területének támogatása, ahol a gyermek megjelenik főszereplőként, mert a gyermek mindig főszereplő. Legjobb gyermekvédelmi lépés a családok támogatása, a közoktatási, köznevelési rendszer támogatása, a szociális ellátórendszer erősítése, fejlesztése.

Ugyanakkor mindig erősítenünk kell a gyermek védelmét szolgáló rendszert is. Mert az életben elkövetett erőszak mindig olyan eseteket, olyan drámákat, tragédiákat produkál ‑ gondoljunk csak az elmúlt időszak szörnyű híradásaira, amely események gyermekéletekbe kerültek, tragédiákat okoztak ‑, amelyeket a gyermekek egy életen keresztül hordoznak magukon, soha el nem múló és soha le nem tehető teherként. Arról nem is beszélve, hogy aki áldozattá válik vagy sorozatosan válik áldozattá, abból potenciálisan később, és ez az élet legigazságtalanabb drámája, elkövető is lehet.

Hogy az élet hogyan írja ezt a tragikus és sötét forgatókönyvet, arra mi sem jobb példaként, mint egy mai újságcikk, amely itt van előttem, és amely a témánkhoz kapcsolódik. Az alcíme az, hogy „Kényszerítette, hogy valljon másra”, a főcíme pedig az, hogy „Elkábította és teherbe ejtette 13 éves lányát”. A 13 éves lány hasának gömbölyödését pedig az osztályfőnök vette észre, a vád szerint a leányt apja ejtette teherbe, aki a teherbe ejtés előtt a lányt begyógyszerezte. Újból és újból hozzá kell nyúlnunk akár a büntetőjoghoz, akár a gyermekvédelmi jelzőrendszer szabályozásához akkor, ha ilyen esetekkel találkozunk. Elég persze egy ilyen eset is, egy élet megmentése is kötelez minket, egyetlenegy életről sem mondhatunk le, és egyetlenegy élet megnyomorításához sem járulhatunk hozzá.

Amit a szexuális erőszak mint a gyermekekkel szemben megnyilvánuló legaljasabb bűncselekmény vonatkozásában el kellett mondani, azt már a tegnapi napon is elmondtam. A jelenlegi javaslattal kapcsolatosan azt szeretném világossá tenni, hogy a Fidesz-frakció ebben az esetben is a legszigorúbb fellépést támogatja olyan szexuális bűncselekményt elkövető emberekkel szemben, akik, ahogy egyébként előbb képviselőtársam is fogalmazott ‑ ezzel teljesen egyetértek ‑, végletesen visszaélnek azzal a helyzettel, azzal a hatalmi, befolyási szituációval, amely nekik megadatott.

(14.30)

Legyen szó akár szülőről, legyen szó akár gondozóról, legyen szó gyógyítóról és bármilyen vonatkozásról, a szexuális erőszak elkövetőjével szemben sem a büntetés kiszabásában, sem egyéb járulékos következményekben nincs pardon.

Egyetértünk azzal, hogy ne lehessen azt figyelembe venni, hogy az áldozat együttműködött‑e vagy beleegyezett-e; egyáltalán abszurd ennek a felvetése, hogy egy áldozat beleegyezne abba, hogy vele szemben és rajta erőszakot kövessenek el. Ha csak ezt a mai esetet nézem, hát ennek a kérdésnek már a felvetése is számomra és nagyon sokunk számára nem igazolható. És nem tartjuk indokoltnak ezen jelenlegi szabályozás által megadott lehetőség fenntartását. Úgy gondoljuk, hogy a benyújtott javaslat megfelel az Alkotmánybíróság határozatában rögzített kívánalmaknak, és alkalmas a Kúria által megfogalmazott cél elérésére is, és teljes mértékben egybevág azzal a gyermekvédelmi politikával, amit évek óta következetesen folytatunk, és amit évek óta a kormány következetesen megvalósít. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Horváth László képviselő úr. Most megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, azon kár lamentálni, hogy van‑e olyan frakció, amelyiknek ne a gyerekek érdeke lenne talán a legfontosabb téma itt az Országgyűlésben. Én örülök annak, hogy Horváth képviselő úr sem szeretett volna beleszállni abba a versenybe, hogy ki utálja jobban a gyermekbántalmazókat, és hogy ki tett többet ellene a kormányzása alatt, hiszen azt gondolom, hogy 1990-től, sőt azt tudom mondani, hogy e tekintetben még azt megelőzően is, minden kormány ezt a témát kiemelt témaként kezelte, és ezt a témát rendkívül fontosnak tartotta. Tartottuk mi is, és tartjuk a továbbiakban is.

Ami a konkrét törvényjavaslatot illeti, ahogy Selmeczi képviselő asszony elmondta, valóban így történt, hogy a bírósági jogalkalmazásban komoly problémát okozott és okoz még a mai napig is, hogy a jogalkotó nem szabályozta megfelelően a 12. életévüket be nem töltött személyek sérelmére elkövetett szexuális erőszaknak a minősített eseteit. Ez ugye abból adódott, hogy az új büntető törvénykönyv hatálybalépésével változott a nemi erőszaknak a büntetőjogi szabályozása, és valószínűleg itt történhetett egy olyan hiba, hogy ez a minősített eset nem megfelelőképpen került megfogalmazásra. Ezt a jogalkotói hibát a Kúria megkísérelte egy jogegységi határozat megalkotásával orvosolni, azonban az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánította, és 2017. október 31-i hatállyal megsemmisítette a 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló büntető jogegységi határozatot. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában az Országgyűlés feladataként határozta meg, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények minősítéseit újraértékelje, amire a jövőbeni hatályú megsemmisítéssel lehetőséget is nyitott. Számomra az furcsa, talán államtitkár úr tud erre válaszolni, hogy a kormány nem nyújtott be egyébként egy ennek megfelelő javaslatot.

Ezt érzékelve, és úgy tűnik, hogy ezt többen érzékeltük, hiszen Szabó Timea képviselő asszonynak is van egyébként egy hasonló tárgyú benyújtott törvényjavaslata, én magam is 2017. október 30-án benyújtottam a gyermekek fokozottabb védelme érdekében a büntető törvénykönyvről szóló törvény módosításáról szóló egyéni képviselői indítványt. Sőt, figyelemmel a jogegységi határozatban megfogalmazott határidőre, kértem azt, hogy az Igazságügyi bizottság a 2017. november 7-i ülésén vegye napirendre és a törvényjavaslatot vegye tárgysorozatba. Ezt azzal utasította el a bizottság, hogy éppen ezen a napon, tehát november 7-én Selmeczi képviselő asszony is benyújtott egy javaslatot, azt, amit most itt tárgyalunk. Aztán az Igazságügyi bizottság a legutóbbi ülésén ezt a két törvényjavaslatot egymás után tárgyalta közvetlenül.

Én egy dolgot emelnék csak ki, amit, ha úgy tetszik, nem tekintek pozitívnak. Az az, hogy ezt a két törvényjavaslatot lehetett volna akár még együtt is tárgyalni, de talán érdemes lett volna tárgysorozatba venni mind a kettőt. Nemcsak azért, mert én korábban nyújtottam be, mert ilyen szempontból mindegy, hogy ki nyújtja be egy héttel előbb vagy később, hanem azért, mert egy olyan megoldásra tettem javaslatot, ami eltérő attól, amit most tárgyalunk, jogi szempontból, tehát szakmai szempontból, és legjobb tudomásom szerint a Kúria ezzel foglalkozó bíráinak az én javaslatom bírja az egyetértését.

Nyilvánvalóan képviselő asszony is egyeztetett erről a szakmával, tehát mindkét javaslatnak lehet létjogosultsága, de szerencsés lett volna az, ha itt a parlamenti vitában tudjuk kiérlelni azt, hogy melyik a jobb javaslat, és melyik az, amit a szakma szívesebben el tud fogadni.

Én kérdeztem akkor, vagy szerettem volna megkérdezni az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő képviselőjét, hogy szakmai szempontból mi a problémája az enyémmel, miért tartja jobbnak ezt a javaslatot. Erre akkor nem kaptam választ, talán államtitkár úr, ha figyel rám, akkor most választ tud adni erre a kérdésre, nevezetesen, hogy szakmai szempontból miért tekinti ezt jobbnak, azt rosszabbnak, vagy azt miért nem tekinti támogathatónak legalább olyan szinten, hogy azt tárgysorozatba lehessen venni.

A két javaslat között egyébként a legfőbb különbség, hogy az én törvénymódosító javaslatom bevezetne egy még szigorúbb minősített esetet, mint amit a mostani tartalmaz. E szerint nem 15 év lenne a maximum, hanem 5-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel lenne büntethető, ha a 12. életévét be nem töltött személy sérelmére, azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva, többen követik el a bűncselekményt. És ha Horváth László képviselő úr azt mondta, hogy a Fidesz a legszigorúbb fellépést támogatja, akkor ebből nekem az következne, hogy az én javaslatomat támogatja. Mert az én javaslatom szigorúbb megítélésű, szigorúbb szankciót helyez kilátásba, mint amilyet egyébként Selmeczi képviselő asszony javaslata, amelyik egyébként kétségkívül tudja kezelni ezt a problémát, tehát a minősített esetet bevezeti a Btk.-ba. Én mindösszesen azt szeretném kiemelni, hogy jó lett volna, ha ezeknél a cselekményeknél valóban a legszigorúbb büntetési tételt határozzuk meg, és nem egy annál enyhébbet.

Ha a Fidesz a szigorú büntetőpolitika pártján áll, akkor én azt gondolom, hogy ezt a javaslatot támogatni kellene. Mi, akik az önökéhez képest ‑ szokták önök mondani, bár ez az én meglátásom szerint nem mindig igaz, de ‑ liberálisabb büntetőpolitikát tartunk jónak, ha még mi is ezt gondoljuk, akkor önök miért nem?

Annál is inkább kérdezem ezt, mert legjobb tudomásom szerint, és ezt államtitkár úrtól szeretném kérdezni, és örülnék, ha a vitában erről tájékoztatna minket, mert én úgy értesültem, hogy az Országos Bírósági Hivatal javasol egy módosítást ezen a törvényen, és ennek a módosításnak a tárgya pontosan az, ami a kettőnk közötti különbség a javaslatainkat illetően. Magyarán szólva, hogy ne 15 év legyen a maximum, hanem 20 év vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.

Képviselő asszony, ha gondolja, én nagyon szívesen ezt az ön javaslatához benyújtom módosító javaslatként ‑ mármint az OBH ajánlását, ha ez igaz, államtitkár úr ezt megerősíti ‑, de ha nem, akkor is szívesen terjesztek elő egy ilyen módosító javaslatot. Örülnék, ha támogatná, és akkor valóban azt tudom mondani, hogy egy közös javaslatként tudnánk elfogadni, amit ön előterjesztett, és valójában tartalmilag akkor teljesen egy platformra tudnánk helyezkedni.

Igazából a megítélésbeli különbség szakmai szempontból a következő: olyannyira egyetértek azzal, amit önök elmondtak a beleegyezés vonatkozásában a 12. életévét be nem töltött személyek esetében, hogy a büntetőjog évek óta, nagyon hosszú évek, talán évtizedek óta ezt a dolgot így kezeli ‑ pontosan ez a kodifikációs hiba ebben. Tehát azt mondja a büntetőjog, hogy először is, az ilyen esetekben, amikor a 12. életévét valaki nem töltötte be, akkor szó sem lehet olyanról, hogy ő beleegyezik bármibe, tehát a korábbi szabályok szerint ezt erőszakos közösülésnek kell tekinteni, a mai fogalomrendszer szerint ezt szexuális erőszaknak kell tekinteni. Ez evidens, és ez egy, a büntetőjogban régóta kijegecesedett megoldás és felfogás ‑ nagyon helyesen. Csak azt mondom, hogy régen megvolt ‑ és szeretném, ha most is meglenne ‑ az a különbségtétel, hogy abban az esetben, ha egy ilyen személyt még erőszakkal is kényszerítenek egy ilyen cselekményre, az egy úgynevezett hiperminősített eset legyen, ahogy eddig volt.

(14.40)

Tehát azt tudom mondani, hogy a legsúlyosabb megítélés akkor volt, ha a 12. életévét be nem töltötte, többen, nevelése, felügyelete és a többi alatt álló… ‑ vagy erőszakkal kényszerítik erre. Ezt, azt gondolom, érdemes egy hiperminősített esetben szabályozni, akkor van meg a fokozatosság elve a Btk.-ban. És azt tudom mondani, hogy sok helyen bíráltam meg bírálom az új Btk.-t, és sok helyen dicsértem is egyébként; ez az egyik olyan pont, ahol ez utóbbit teszem. Lehetővé vált ma egy olyan büntetési tételkeret, amelyik a bírónak hallatlanul nagy szabadságot ad a mérlegelésben. Ugyanis van egy 5-től 20 évig terjedő büntetési tételkeret plusz életfogyt. Tehát ez azt jelenti, hogy a bíró adhat 5 évtől életfogytig tartó szabadságvesztés között bármit.

Magyarán, az egyedi esetekben a bíró mérlegelhet, hogy valóban a legsúlyosabb büntetés kiszabása szükséges, vagy annál valamivel enyhébb büntetés kiszabása az, ami indokolt. Éppen ezért ennek a tételkeretnek ‑ ami már-már relatíve határozatlan büntetési tételkeretnek tekinthető, már-már szinte határozatlannak, hiszen egy ilyen esetben nyilván öt évnél kevesebbet senki nem nagyon ad, tehát simán lehetett volna azt mondani, hogy, hadd fogalmazzak úgy, nullától húsz évig, mert az öt alá nyilván nem megy épeszű ember ilyen cselekmények esetében, de szinte a határozatlan tartamú vagy meghatározatlan büntetési tételkeretet lehet itt tetten érni ‑, azt gondolom, az alkalmazása itt mindenképpen indokolt volna.

Tehát én azt szeretném pusztán javasolni, hogy ha az OBH ezzel valóban egyetért ‑ nekem e tekintetben a Kúriának és az OBH-nak a véleménye az elsődlegesen irányadó ‑, akkor próbáljuk meg ezt a minősített esetet beemelni a jogszabályba. Ha ez nem történik meg, félreértés ne essék, akkor is támogatni fogjuk ezt a javaslatot. Tehát itt valóban egy jogalkotási hibát orvosolunk, és azt mondom, hogy óriási érdek fűződik ahhoz, hogy a Ház ezt mielőbb elfogadja és mielőbb hatályba tudjon lépni.

Úgyhogy én azt kérem, tisztelt képviselő asszony, öntől ‑ a törekvésünk hasonló, mondhatnám: azonos, a jogpolitikai célunk is teljes mértékben azonos, a szakmai megoldásunk volt különböző ‑, hogy fontolják meg azokat az érveket, amelyeket én most elmondtam, fontoljuk meg együtt azokat az érveket, amelyeket a szakma részéről ebben a vonatkozásban még kapunk, és együtt alakítsunk ki egy olyan álláspontot, amely mindenki számára a legcélravezetőbb, a legjobb lesz, és ‑ ahogy Horváth képviselőtársam fogalmazott ‑ valóban a legszigorúbb fellépést tudja biztosítani az ilyen aljas cselekmények elkövetőivel szemben. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bárándy Gergely képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rendkívül fontos témáról beszélünk, rendkívül fontos törvényjavaslat van előttünk. Nyilvánvalóan nem kívánom megismételni azt, amit Selmeczi Gabriella képviselőtársam előterjesztőként elmondott és amit Horváth László képviselőtársam vezérszónoklatként elmondott, de mindenképpen hangsúlyozni kívánom azt, hogy a Fidesz-KDNP a politikájában mindig kiemelt figyelmet fordított és fordít a gyermekek testi, lelki és szellemi védelmére. A 2013-ban elfogadott büntető törvénykönyv, majd az azt követő módosítások és a kormányzati intézkedések szigora is nyilvánvalóan ezt tükrözik.

Jelen módosítás ‑ a gyermekek fokozott büntetőjogi védelmének egyik lépése ‑ azt a szándékot fejezi ki, hogy a 12 év alatti gyermek sérelmére elkövetett szexuális cselekmény, ha az elkövető a sértett hozzátartozója, vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése vagy egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt áll, akkor függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el, súlyosabban legyen büntetendő.

A Fidesz-KDNP a gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazást elfogadhatatlannak tartja, ugyanis ezek a cselekmények morális és erkölcsi értelemben is a legsúlyosabbak. Én nagyon örültem annak, hogy Bárándy Gergely képviselőtársam is, ha jól értettem, támogatja ezt a törvényjavaslatot, és elfogadta ezeket az álláspontokat. Ezek közül is kiemelendő, amikor a tettes olyan személy, akinek éppen hogy gondoskodnia kellene a gyermekről, és ő visszaél ezzel a gondoskodással, visszaél azzal a bizalommal, amit a szülők és a gyermek táplálnak irányába.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alkotmánybíróság a 12. életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló 2/2016. büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 19/2007. (VII. 18.) Ab-határozatával megsemmisítette a 2/2016. büntető jogegységi határozatot. A Kúria az 1/2017. számú büntető jogegységi határozatával a 2/2016. számú büntető jogegységi határozatát pedig hatályon kívül helyezte.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az imént ismertetett Ab-határozat után annak érdekében, hogy a kiemelt gyermekvédelmi politikát folytatni tudjuk, szükségessé vált a Btk. 197. §-ának a módosítása. A törvényjavaslat ezt a módosítást tartalmazza akként, hogy úgy módosítja a Btk. 197. § (4) bekezdésének a) pontját, hogy az megfeleljen a BJE-ben kifejtett jogalkalmazói szempontoknak, lehetővé téve, hogy a 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény, ha az elkövető a sértett hozzátartozója, vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése vagy egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt áll, függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el, 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel legyen fenyegetett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot; kérem, támogassák önök is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Vejkey Imre képviselő úr. Most megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Előrebocsátom: természetesen a mi frakciónk is támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, sőt előrebocsátom azt is, hogy Bárándy Gergely előbb ismertetett módosító indítványait is támogatni fogjuk, amennyiben ezt előterjeszti.

Nem kívánom megismételni azt, amit már minden felszólalótól hallhattunk, hogy tulajdonképpen a legsúlyosabb bűncselekményekről van szó, és azért is indokolt ‑ nem jogi szempontból, hanem egy más, szakmai szempontból ‑ akár a benyújtandó módosító indítvány is, mert, még egyszer mondom, nem jogi, szakmai szempontból, de tulajdonképpen és főleg a törvénymódosítás által említett esetekben, amikor egy saját gondjaira bízott 12 éven aluli gyermekkel szemben követ el valaki szexuális bűncselekményt, akkor igaz az a tétel, hogy tulajdonképpen itt is egyfajta gyilkosság, egyfajta ölés történik.

Itt nem egy élet kioltása történik meg, hanem tulajdonképpen egy személyiségen elkövetett nagyon súlyos és nagyon erőszakos bűncselekménnyel találkozhatunk. Mondhatnánk azt is, hogy valamilyen szinten ennek a gyermeknek a lelkét megölik, amikor ezeket a cselekményeket elkövetik. Éppen ezért indokolt a minősített eset, és indokolt az, hogy a törvény ereje a legnagyobb szigorral lépjen föl ezekkel az elkövetőkkel szemben.

(14.50)

Nagyon sok esetben egyébként ‑ tanulmányaim során előfordult az, hogy büntetőjogot tanultunk ‑ a büntető törvénykönyvben, illetve a büntetőjogban érthető az az indok, hogy van egyfajta prevenciós jellege is annak az adott intézkedésnek. Sajnos, nekem azt kell mondanom, a szakmai meggyőződésem mondatja azt velem, hogy ezekben az esetekben szerintem sajnos prevenciós jellegről nem beszélhetünk, mert az az ember, aki ezeket a cselekményeket elköveti, az már egy olyan torzult személyiségű ember, egy olyan beteg ember, aki nem igazán fogja egy cse­lekmény elkövetése előtt azt mérlegelni, hogy akár engem most ezért a cselekményért ‑ nem Ma­gyar­országról beszélek, más országokról beszélek ‑ akár ki is végezhetnek. Akkor olyan állapotban van, és olyan torzult személyiséggel rendelkezik, olyan beteg lélekkel rendelkezik, hogy ezeket valószínűleg mérlegelni nem fogja, viszont a társadalmi igazságosság megköveteli azt, hogy a törvény a legszigorúbban sújtson le ezekre az elkövetőkre.

A prevenciós eszközöket máshol kell keresnünk ebben a témakörben. Ahogy egyébként Selmeczi Gabriella előterjesztőként el is mondta, más területeken kell keresnünk a prevenciós megoldásokat. Ennek egyik lépése lehet akár a tegnap tárgyalt és ma nagy konszenzussal elfogadott törvényjavaslat is, hogy még a lehetőségét is előzzük meg annak, hogy valakinek a gondjaira olyan, akár 12 év alatti gyermekeket is bízzunk, akikkel szemben ilyen visszaéléseket követhet el.

Szóba került a gyermekvédelmi jelzőrendszer is. Igen, nagyon fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer, mert sajnos elmondhatjuk azt, hogy az esetek többségében ezek a cselekmények, amikről most ez a módosító indítvány is szól, általában nem intézményi keretek között történnek meg a gondjukra bízott 12 év alatti gyermekek esetében, hanem nagyon sok esetben sajnos a családban történnek meg. Egy jól működő gyermekvédelmi jelzőrendszer lehet az, amelyik ezeket az eseteket meg tudja előzni. Ezeknek az eseteknek a megelőzését úgy tudja foganatosítani, hogy már az első apró jeleknél felfigyel, már az első apró jeleknél ott van, és az első apró jeleknél már azokat a lépéseket megteszi, akár a legsúlyosabb intézkedést is megteszi, hogy azt a gyermeket, még mielőtt ezek a cselekmények megtörténnének, kiemeli a családból.

Csak ne felejtsük el azt, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítéséhez nem elég az, hogy a törvényeket szigorítjuk, a törvényeket minél inkább cizelláljuk, és a törvényekben, illetve egyéb jogszabályokban, egyéb módszertanokban, egyéb leírásokban minél jobban szabályozzuk a rendszer működését, hanem a rendszer megerősítése is hozzátartozik ehhez. Ezzel egy nagyon széles kaput nyitnék meg, nem is akarnék bővebben kitérni, de csak egy-két dolgot említenék, hogy a szakma megbecsültsége. Ehhez hozzátartozik akár a szociális életpályamodell bevezetése is. Így lehetőség nyílik arra, hogy a megfelelő létszámú ember vehessen részt akár a gyermekvédelem területén is vagy a gyermekvédelmi jelzőrendszer területén is. Idetartozik az is, amit már nagyon sokszor mondtam, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak a szankcionálása, súlyos szankcionálása abban az esetben, ha nem tesznek eleget a jelzési kötelezettségeiknek.

Illetve a megelőzésnek van még egy módja ‑ ez már nem a gyermekvédelmi szakmai területet érinti, hanem az egyéb területeket érinti ‑ a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Ezt is már nagyon sok vitában említettem, illetve indítványunk is volt ezzel kapcsolatban, hogy bár nem európai jogrend az, ahol ez az intézkedés és ez a dolog létezik, hanem az Amerikai Egyesült Államok, de valamilyen szinten az európai, illetve a magyar jogkörnyezetre valahogy átültetve, adaptálva meg kellene teremtenünk annak a lehetőségét, hogy valamilyen szinten ezen bűncselekmények elkövetőinek a lakóhelye ismert legyen.

Természetesen elfogadom azokat az érveket is, hogy konkrétan úgy, ahogy az Egyesült Államokban működik, hogy lakcímre pontosan tudom, hogy hol lakik ez az elkövető, ezt valószínűleg az európai jogi környezetben nem tehetjük meg, de ennek egy enyhébb fokát igazán bevezethetnénk. Ha már azokat a térségeket tudom, földrajzilag azokat a helyeket tudom, hogy körülbelül hol kell arra számítanom, ahol még fokozottabban kell figyelnem akár a kiskorú gyermekemre, akár a hölgyeknek még fokozottabb figyelemmel kell akár este sötétben, akár egyéb időpontokban közlekedniük, akkor már ennek is lehet egyfajta prevenciós ereje. Adunk egy lehetőséget, adunk egy eszközt akár a szülők kezébe, akár a kiszolgáltatottabb nők kezébe, hogy jobban meg tudják védeni magukat, hogy tisztában legyenek azzal, hogy melyek azok a városrészek, ahol fokozottabban kell figyelniük akár a saját, akár a hozzátartozóik, akár a gyermekük védelmére. Tehát komplexebben kell kezelnünk ezt a történetet.

Természetesen tökéletesen egyetértek azzal, amit már elmondtam, hogy a törvény a lehető legszigorúbban kell hogy lesújtson ezekre az elkövetőkre, de még egyszer mondom, az elmondott szakmai érveim alapján ennek a prevenciós jellegében annyira nem hiszek, viszont az egyéb prevenciós eszközöket, illetve rendszereket ki kell építenünk ahhoz, hogy hathatósan föl tudjunk lépni. Tudom, hogy az egy illúzió és egy álom, hogy nullára szoruljon ez vissza, de minél kevesebb esetben történhessenek meg olyan esetek, amikor bárki ellen, de fokozottabban és jobban odafigyelve 12 éven aluli gyerekek ellen bárki is szexuális bűncselekményt követhet el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, Vágó Sebestyén képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Kettőperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bárándy Gergely képviselőtársam már szólt arról, hogy október 30-án benyújtott egy egyéni képviselői indítványt. Ez azért fontos csak, mert megítélésem szerint és megítélésünk szerint érdemes összefésülni azokat a dolgokat, amelyek egybe tudnak érni. Sajnos akkor azt, mint ahogy ő is említette, nem sikerült tárgysorozatba venni, pedig vélhetően jó lett volna, hiszen akkor ma arról is beszélni tudnánk.

Az őáltala benyújtott egyéni képviselői indítványban még fajsúlyosabb vagy még súlyosabb tételek szerepeltek, gyakorlatilag a legszigorúbb büntetések irányába történő megfogalmazások tekintetében. Horváth képviselőtársam is erről beszélt, azért mondom ezt a mondatot, hogy szexuális erőszak bűncselekménye elkövetése kapcsán 12 év alatti gyermekek esetében nincs és nem lehet határ szinte, tehát a legsúlyosabb büntetések kiszabására kell sort keríteni. Itt a 15 év, Bárándy képviselőtársam javaslatában az 5 és 20 esztendő közötti, illetve adott esetben az életfogytiglan is szóba kerül.

Igen, a szexuális erőszak és bűncselekmény az ilyen gyermekekkel szemben a helyzettel való olyan szintű visszaélés, amelyet kőkeményen büntetni kell. Teljesen egyetértek mindenkivel, aki a Ház falai között ezt fogalmazta meg. Egy életet tesznek tönkre e tekintetben, ezt nem lehet megengedni. A gyermekek biztonságáról meg a védelméről gondoskodni kell.

Csak azért szólaltam meg, mert azzal a váddal engem nem illethetnek, hogy nem szoktam kritikai éllel élni az önök törvényjavaslatai irányába. Most viszont azt mondom, hogy ez a minimum, amit meg kell tenni e tekintetben. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. (Jelzésre:) Köszönöm Bárándy Gergelynek, hogy korrigálta önmagát, öné a szó rendes felszólalásra.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Rendkívül rövid leszek, még a 2 percet sem használnám ki. Államtitkár úrtól csak annyit szeretnék kérni, tegye meg, hogy ismerteti az OBH elnökének a levelét. Azért mondom ezt, mert éppen most a vita alatt kaptam meg a levelet elnök asszonytól, hogy megküldte az Igazságügyi Minisztérium számára. (Dr. Völner Pál jelzésére:) Nem tudom, ha államtitkár úrnak nincs meg, akkor itt a vitában nyilván azt megvitatni nem fogjuk tudni, de akkor arra kérném államtitkár urat, hogy a részletes vita szakaszában ismertesse, illetve tegye meg nekünk azt a szívességet, hogy megküldi nekünk még a részletes vita szakasza előtt az OBH álláspontját, hogy mi is tudjunk dolgozni vele.

(15.00)

Én nem kaptam meg magát a módosítót, én csak egy ismertetést, egy levelet kaptam az OBH elnökétől arról, hogy önöknek megküldte, de a tartalmát velem nem közölte és nem ismertette. Ezért kérném akkor tisztelettel államtitkár urat, hogy küldje meg a frakciók számára, hogy tudjunk belőle dolgozni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Bárándy képviselő úr. A következő hozzászóló Horváth László képviselő úr, Fidesz.

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én se fogom valószínűleg kitölteni a kétpercesem, csak szeretnék reagálni egy-két elhangzott dologra.

Vágó Sebestyénnel abszolút egyetértek abban, hogy ezekben a kirívó, tényleg megdöbbentő tragédiákban elrettentő szerepe, visszatartó szerepe, megelőző szerepe nem igazán van a szabályozásnak. De azért soha nem mondhatunk le arról, hogy a büntetőjog szigorával is adjunk egy védelmet a gyermekeknek.

Ebben az esetben, amiről szóltam, amikor, egyébként megjegyzem, egy 13 éves lányt ejt teherbe úgy az apa, hogy előtte rendszeresen begyógyszerezi minden este, a lány elalszik vagy elájul, és nemi erőszakot követ el. Megszületik a gyermek, a lány anyja ekkor sem tesz semmit, sőt a teherbe ejtett lánynak, illetve most már kismamának azt kell mondania, hogy egy fiatalembertől van a gyermek. Itt jön be a jelzőrendszer, és az osztályfőnök akkor veszi észre, hogy gömbölyödik a lány hasa, amikor már visszafordíthatatlan minden. Nyilván a lelki seb begyógyíthatatlan.

De való igaz, és ez nem feltétlenül pénzkérdés, ez valóban világos szabályok és világos együttműködési modell kérdése, hogy a jelzőrendszer tudja érzékelni a bajt akkor is, amikor a sértett nem képes, nem mer, nem tud jelet adni, hanem a jelek, ha úgy tetszik, nem verbális jelek. Ilyenkor a jelzőrendszer tagjainak igenis egy nagyon gyors és határozott fellépési kötelezettsége van.

Azzal egyetértek személy szerint, hogy az ilyen elkövetők személye pedig legyen megismerhető, tehát ismerhessük azokat, akik ilyen kirívó bűncselekményeket elkövettek. Egyébként megjegyzem, hogy ebben az esetben is először azt vallotta ‑ és mondom, 13 éves a lány, tehát nem 12 év alatti ‑, a 13 éves anya azt vallotta, és csak később módosította a vallomását, hogy egyébként ő is akarta ezt, az ő beleegyezésével történt. Köszönöm szépen.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra meg­adom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is nagyon rövid leszek. Két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Egyrészt a jogalkotási mechanizmusra, amely abban nyilvánult volna meg, hogy most ezúton kivételesen a kormánytöbbség vagy a fideszes többség nem söpörte le gondolkodás nélkül az MSZP jogalkotási kezdeményezését, egyébként sajnos eljutottunk oda, hogy már ezt üdvözölnünk kell. Természetesen azért nem hazudtolta meg magát olyannyira a Fidesz, hiszen az általunk benyújtott törvényjavaslatról érdemben most sem voltak hajlandóak tárgyalni, de legalább egy saját javaslatot nyújtottak be az általunk jelzett probléma megoldására.

Csak szintén szeretnék ráfókuszálni vagy utalni arra, amit szerintem nagyon helyesen Bárándy képviselőtársam benyújtott, ami egy még szigorúbb minősített esetet vezetne be. Ez arról szólt volna, hogy 5-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő az, ha a 12. életévét be nem töltött személy sérelmére azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva, többen követik el a bűncselekményt. Bárándy képviselőtársam a vezérszónoklatában már említette, hogy ez lenne a fokozatosság elve. Ez szerintem kifejezetten üdvözlendő. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, a kormány képviseletében államtitkár úr is jelezte felszólalási szándékát. Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak néhány kérdés elhangzott, és ne maradjon megválaszolatlanul. Ennek az OBH-levélnek utána fogok nézni, tehát a bizottsági ülés időpontjában szerintem már akkor érdemben tudunk erről beszélni képviselő úrral. (Dr. Bárándy Gergely: Köszönöm szépen.)

Ami pedig a benyújtott javaslatot illeti, gyakorlatilag a Btk. jelenlegi koherencia-rendszeré­ben ‑ hi­szen nemcsak önmagában ezt a tényállást kell tekintenünk, hanem a büntetőjog egész rendszerét ‑ gya­korlatilag a súlyozás alapján koherensebbnek látjuk ezt a javaslatot, ha ennyiben lezárhatnám a magam részéről a vitát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Selmeczi Gabriella képviselőtársamat mint előterjesztőt, kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Képviselő asszony, öné a szó.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Miután folytatjuk még erről a törvényjavaslatról a szakmai vitát, ezért mélységébe még nem mennék bele, de azért egy-két pontot hadd szögezzek le már itt most az általános vita ezen szakaszában.

Tisztelt Bárándy Gergely Képviselőtársam! Engedje meg, hogy azért azt elmondjam, hogy itt azért nem igaz, hogy jogalkotói hibáról lett volna szó az új büntető törvénykönyv megalkotásakor. A probléma az volt, hogy a Kúria a törvénnyel ellentétesen értelmezte a tényállást, és az Alkotmánybíróság ezt semmisítette meg.

A törvényjavaslat indokolásában ez egyébként egyértelműen szerepel. Az Alkotmánybíróság határozatában egyértelműen leszögezte, hogy a most hatályos szabályozás koherens, normavilágos, ezek az alapfeltételek, és nem tartalmaz az új Btk. enyhítést a régi Btk.-hoz képest. (Dr. Bárándy Gergely: Kimaradt.)

Ez az Ab-határozatban egyértelműen benne foglaltatik. Az Alkotmánybíróság csak természetes módon utalt arra, hogy a jogalkotó, tehát mi itt a parlamentben dönthetünk arról, és mi dönthetünk arról, nem pedig más, hogy eltérően szabályozza a minősített eseteket a hatályoshoz képest, de ezt nem tette kötelezővé. De mi úgy döntöttünk, és afelé megy minden frakció, úgy látom, hogy eltérően szabályozzuk a minősített eseteket, vagyis szigorítsunk a minősítő tényezőkön.

Én azt hiszem, hogy folytassuk majd még a szakmai vitát, de azért egy megjegyzést még hadd tegyek. Bárándy képviselő úr amit most javasolt szigorítási tételt, az egyébként a régi büntető törvénykönyvben sem szerepelt. Ez az egyik. A másik pedig, hogy amit ön javasolt, az tulajdonképpen majdnem hogy szigorúbb, mint az emberölés eseténél alkalmazott büntetési tétel. Egyetértek a kormány képviseletében államtitkár úrral azzal, hogy azért arra is kell figyelnünk, hogy az arányosság elve is meglegyen a büntető törvénykönyvben is, hiszen ez is dolgunk, hogy így nézzen ki minden egyes törvény, hogy arányos is legyen. De folytassuk majd a vitát, állok elébe!

Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, a javaslatokat, köszönöm szépen még egyszer. (Szórványos taps.)

Felszólalások:   73-88   89-112   113-128      Ülésnap adatai