Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Most soron következik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/15378. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottságálláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Horváth László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

HORVÁTH LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Arról tudom önöket tájékoztatni, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. június 8-ai ülésén megtárgyalta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló ’97. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/15378. számú törvényjavaslatot.

A bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 4 nem ellenében, valamint 4 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Népjóléti bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát, amely kodifikációs korrekciót tartalmaz. Azonban a Törvényalkotási bizottság nem fogadta el a büntető törvénykönyv szigorítására vonatkozó javaslatokat.

Azt hiszem, közös kiindulási pontunk lehet az, hogy a gyermekek biztonsághoz való joga minden más jogot megelőz, minden más jogot felülír. Mint ahogy az is, hogy az állam ellátási kötelezettsége is megkérdőjelezhetetlen. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, a gyermekvédelem területén az előző években megkezdett átalakítási folyamat, az ellátórendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében megtett intézkedések sorába illeszkedik az előttünk lévő törvényjavaslat is. Ennek a törvényjavaslatnak, mint az előző módosításoknak is, egyértelműen az a célja, hogy a gyermekvédelmi rendszert, illetve a gyermekek biztonságát megerősítsük.

A módosítást most is a jogalkalmazásban felmerülő problémák hívták életre, és azt jól tudjuk a tapasztalatokból, hogy az ilyen jogalkalmazási problémák, az ilyen értelmezési és alkalmazási hézagok veszélyesek, nemegyszer vezetnek drámai, tragikus következményekhez, és a gyermekvédelemben és a gyermekjólétben dolgozók számára is folyamatosan veszélylehetőséget jelentenek. A törvényjavaslattal elérni kívánt cél az, hogy megerősítse a gyermekvédelmi intézményekben és a javítóintézetekben elhelyezett gyermekek biztonságát, bántalmazásukat jobb hatásfokkal tegye megelőzhetővé és feltárhatóvá azokat.

Ennek elérése érdekében az előterjesztés módosítja a gyermekvédelmi törvényt, továbbá a szociális törvényt, és ezeken túl további négy jogszabályt is érint. Bízunk abban, hogy a szervezeti, fenntartói és ágazati szint világos, szoros, egyértelmű protokoll szerinti együttműködése lehetővé fogja tenni azt, hogy célzott, gyors és hatékony legyen a családjukból kiemelt gyermekek bántalmazási ügyeinek megelőzése elsősorban, kivizsgálása és kezelése. Azt most is egyértelművé kell tenni, hogy a kiskorúak ellen elkövetett szexuális bántalmazásos és szexuális bűncselekmények vonatkozásában nincs pardon, a nagyon határozott és egyedül csak a zéró tolerancia szem előtt tartásával lefolytatott intézkedéseknek lehet létjogosultságuk.

Az előttünk lévő törvényjavaslat álláspontunk szerint, mint ahogy a gyermekvédelem és a gyermekjólét területe is, pártpolitikán kívüli terület, ezért is kérem az önök támogatását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megkérdezem Czibere Károly államtitkár urat, kíván-e most hozzászólni. (Czibere Károly jelzésére:) Jelzi, hogy majd a végén kíván hozzászólni.

Most megadom a szót Vágó Sebestyénnek, aki a Népjóléti bizottság kisebbségi véleményét fogja ismertetni, 3 perces időkeretben.

VÁGÓ SEBESTYÉN, a Népjóléti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is, a kisebbségi vélemény ismertetésénél szeretném azt közölni, hogy a Népjóléti bizottság ellenzéki képviselői közül csak a Jobbik képviselői szóltak hozzá ehhez a vitához. Ebből szeretnék egy-két dolgot ismertetni. Először egy érdekességet szeretnék közölni, ami a bizottsági ülésen megtörtént. Mégpedig azt, hogy egy jobbikos javaslat mellett érvelt egy fideszes országgyűlési képviselő is a bizottság tagjaként, illetve meg is szavazta azt. Ez nem volt más, mint ami a gyermekvédelmi gyám feladatát módosította volna.

Ugyanis a jelenleg hatályos jogszabályban az szerepel, hogy „kapcsolattartást kezdeményez”. Mi ezt arra szerettük volna módosítani, hogy nem kezdeményezi ezt a kapcsolattartást, hanem folytatja. Ugyanis kezdeményezni éveken keresztül lehet egy kapcsolat felvételét, de ha törvényben, jogszabályban úgy szerepel, hogy ezt végzi, folytatja, akkor már ez egyfajta kötelezettségként jelentkezik, és nem lehet ilyen-olyan indokokra hivatkozva kibújni a felelősség, illetve nagyon sok esetben a feladatvállalás alól. Ez is egy olyan intézkedés lehet egyébként, ami akár tragédiákat is megelőzhet, illetve visszaéléseket elháríthat.

A másik nagyon fontos módosítás, amivel bizottsági módosító indítvány is foglalkozik, a pedofil bűncselekményeket, illetve kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt elkövetettekkel szemben a bírósági eljárásban érvényesül. A jobbikos módosító indítványban az szerepel, hogy egyik esetben se lehessen különös méltánylást igénylő körülmény, ami felmentést adhat a kiszabott büntetéssel, illetve a mellékbüntetéssel kapcsolatban, hogy ő a továbbiakban már nem dolgozhat olyan munkakörben, ahol gyerekekkel van kapcsolatban, illetve gyerekek vannak az ő felügyeletére bízva.

A bizottsági módosító indítványban, amit a bizottság elfogadott, csak a pedofil bűncselekményekre vonatkozóan kerül ki a különös méltánylást igénylő körülmény lehetősége, illetve ennek mérlegelése. Arra hivatkoznak, hogy ez a bírói szabadságot sérti, tulajdonképpen az egyik pillérét veszélyezteti a demokráciának, illetve a demokratikus berendezkedésnek. Én direkt ebben a kérdésben is egyeztettem bírákkal, méghozzá elég magas rangban lévő bírákkal is, és ők azt mondták, hogy egyáltalán nem csorbítja a bírói függetlenséget, ha mind a két rész benne marad. Ugyanis szerintük még terhet is vesz le a vállukról, mert nem kell ilyen esetekben mérlegelniük.

Ha belegondolunk abba, hogy nem vétségről beszélünk, nem egy ejnye-bejnyével elintézhető kis­korú veszélyeztetéséről beszélünk, hanem olyan esetről, ami bűncselekmény, és jogerős ítélet született, ne lehessen lehetőség arra, hogy különös méltánylást igénylő körülmény merülhessen föl. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Meg kellett szakítanom; most viszont vissza kell adnom a szót, hiszen önálló képviselőként is jelentkezett, hogy el kívánja mondani a véleményét. Úgyhogy nyugodtan folytathatja, képviselő úr.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Akkor folytatom ott, ahol abbahagytam. Frakcióálláspontként egyébként, most nem mint kisebbségi előadó, hanem mint a frakció politikusa mondom azt, hogy a jelenlegi javaslattal sajnos az a helyzet, mint nagyon sok más egyéb, mondhatjuk akár ezt is, salátatörvénnyel, hogy magával a célkitűzéssel egyet tudok érteni, illetve egyet tudunk érteni.

Vannak benne olyan módosítások, amik szükségesek és jók is. Az már egy másik kérdés, hogy sok esetben nem kellő súlyúak, és nem elég szigorúak, de ettől még elfogadható lenne. Ugyanis azt gondolom, hogy ha valamennyit már javít a jelenlegi állapotokon egy javaslat, akkor az akkor is támogatandó, ha nem a tökéletes megoldást biztosítja és nyújtja. Viszont ebben a javaslatban vannak olyan módosítások, amik elfogadhatatlanok. Vannak olyan módosítások, amik szakmai szempontból elfogadhatatlanok, illetve hallottuk az előbb azt, hogy ennek egy politikán felül álló ügynek kell lenni, ebben egyetértek, csak azt nem értem, hogy akkor egy politikai indíttatású korrupciós tételt miért kellett beemelni ebbe a salátatörvénybe, nemsokára részletesebben fogok is erről beszélni. Úgyhogy a szakmai kifogásolható részek, illetve az egyik utolsó passzusa miatt, ami erősen politikai és korrupciógyanús, sajnos nem támogatható ez a törvény, úgyhogy mi a tartózkodás lehetőségével fogunk élni, jelezve azt, hogy vannak benne olyan irányok és olyan célkitűzések, amikkel egyet tudunk érteni, viszont vannak benne olyanok, amikkel egyáltalán nem tudunk egyetérteni.

(21.20)

Szakmai szempontból kiemelném azt a részét, ami az intézményvezető kinevezésénél, illetve a kinevezésének a meghosszabbításával kapcsolatban fogalmaz meg irányelveket. Én emlékszem arra még, amikor az első Orbán-kormány hatalomra került, akkor bedobták a szociális ellátórendszeren belül a minőségbiztosítási rendszer kialakítását. Egyébként ezt bedobták ugyanúgy az oktatási rendszerben is, hogy ez meg fog történni. Azóta eltelt majdnem húsz esztendő, és ebben a kérdésben nem történt semmi. Annyira nem történt semmi, hogy még a csíráját sem látjuk annak, hogy ez megkezdődött volna. Jelen javaslat is mutatja azt, hogy erre viszont nagyon nagy szükség lett volna, illetve az elmúlt időszak történései és a felszínre bukott, illetve inkább úgy mondom, hogy a szekrényből kiborult csontvázak is alapot adnak arra, hogy ezt igenis ki kellett volna már dolgozni, és igenis már működnie kellene.

Az egyik szempont az, aminek működnie kellene, ami nem érinti a törvényt, ez inkább a szociális életpályamodellt érinti. Hogyha a szociális életpályamodellt be akarjuk vezetni, akkor ennek alapvető feltétele az, hogy egy minőségbiztosítási rendszer módszertanilag és szakmailag helyes pontrendszerben kidolgozva meglegyen és használatban legyen, ugyanis a minőségbiztosítási rendszernek és az ott kapott pontoknak párhuzamban kell lennie az életpályamodell nyújtotta lehetőségekkel, és igenis, aki egy minőségbiztosítási rendszerben nagyon jól teljesít, sőt mondhatnánk azt is, hogy az átlag fölött teljesít, a kötelező feladatokon túl lelkes és hivatástudattal rendelkező szociális szakemberként pluszt teljesít, annak igenis az életpályamodellben is jelentkeznie kellene. A másik szempont, ami miatt pedig jelentkeznie kellene, az pedig az, hogy ilyen módosító indítványokkal, mint ami most előttünk is fekszik, nem kellene házmesterrendszert kiépíteni a szociális ellátórendszeren belül, hogy garantálni lehessen, illetve vélten, vagy inkább úgy mondom, a lelkiismeretünk megnyugtatása céljából ‑ idéző­jel­ben ‑ ga­rantálni lehessen azt, hogy csak az arra alkalmas személyek vezethessenek bizonyos gyermekvédelmi intézményeket vagy akár egyéb intézményeket.

Ha a minőségbiztosítási rendszer lenne, akkor ezt a besúgórendszert nem kéne létrehoznunk. Mindegyik vitában, a bizottságban is, az általános vitában is elmondtam, én is dolgoztam szociális szakemberként a közszférában, illetve a közszféra más területein is dolgoztam, és nagyon jól tudom azt, hogy ‑ és nagyon sok esetben egyébként az alacsony bérek, az elismerés hiánya következtében ‑ egyfajta rosszindulat alakul ki bizonyos kollégák között. Ennek általában első számú célpontja szokott lenni a vezető.

Tehát ha egy új kinevezésnél vagy egy kinevezés meghosszabbításánál megkérdezzük a kollégák véleményét, akkor nagyon sok esetben ez a rosszindulat, és a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” szemlélet következtében elképzelhető, hogy egy nagyon rátermett, azt az intézményt a legjobban vezető, a legjobb újításokat bevezető és a legjobb módszertant alkalmazó vezető nem kerülhet abba a pozícióba, ami őt megilletné, és ami, mondjuk, akár egy intézmény felvirágzásához is és felfelé ívelő pályára indításához is szükséges lenne.

Úgy gondolom, hogy ezt a szubjektív tényezőt ki kéne küszöbölnünk, és nemhogy erősíteni kell, nem, mint ez a javaslat is bizonyítja, hanem valamilyen szinten el kellene fojtanunk. Persze tudom, hogy ez nagy munkával jár, de hogyha azt figyelembe vesszük, hogy a mindenkori kormányok 1998 óta húszéves lemaradásban vannak, akkor úgy gondolom, ezt a nagy munkát már meg lehetett volna csinálni, és garantálni lehetett volna azt, hogy ténylegesen a rátermett és a szakmájáért, intézményéért tenni akaró vezetők kerüljenek kinevezésre az intézmények élén.

A másik, a politikai szempontból kifogásolható passzus, az pedig az, gondolom, ez is amiatt van, ami miatt a plakáttörvény is a mai napon a parlament előtt volt, és szavazni is fogunk róla szerdán, ez is amiatt van, hogy önök nagyon jól sejtik azt, hogy 2018 után nem önök fogják irányítani ezt az országot, nem Fidesz-KDNP-kormánya lesz az országnak, hanem remélhetőleg Jobbik-kormánya lesz az országnak. Persze tudom nagyon jól, hogy vannak olyan csatornák, amiket nem szeretnének elzárni a bukásuk után sem, szeretnék, ha ezek megmaradnának. Egyik ilyen példa erre az Erzsébet-program. Az Erzsébet-programon keresztül önökhöz közel álló civil szervezeteket a bukás után még öt évig pénzzel akarnak pumpolni. Nem elég, hogy átjátszották nekik akár a Balaton-parti volt úttörőtáborokat, most még a pénzcsapokat is nyitva akarják hagyni a bukásuk után öt évig. Ez elfogadhatatlan és tűrhetetlen.

Én úgy gondolom, hogy egy ilyen kormányokon átnyúló korrupciós rendszert fenntartani és támogatni bűn, éppen ezért sajnos ezt a salátatörvényt elfogadni is bűn, mert ez a passzus szerepel benne. Éppen ezért, mint ahogy a felszólalásom elején is elmondtam, ennek következtében is mi a tartózkodást fogjuk választani a törvényjavaslatról szóló szavazás során. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, a szociális és gyermekvédelmi rendszert továbbra is a kormány csak toldozgatja és foldozgatja, de alapvetően a fő problémákkal nem foglalkozunk. Ezt a vitában is elmondtuk, hogy a szakemberhiánnyal, a forráshiánnyal, a hozzáférés területi egyenlőtlenségével továbbra sem úgy foglalkozik ez a módosítás, ahogy kellene. Képviselőtársam előttem elég bőven elmondta, hogy mi is a probléma ezzel a salátatörvénnyel. Vannak elemek, amik jobbító szándékkal szerepelnek a módosításban, de vannak elemek, amiket viszont nem tudunk mi sem támogatni.

Államtitkár úrtól megkérdezem még egyszer, mert a vitában is megkérdeztem, majd Novák Katalin államtitkár asszonytól is, és nem kaptam erre választ, hogy kedvező, hogy ezt az anyasági támogatást kiterjesztik a külföldön született magyar gyermekekre is. Megkérdeztem a vitában, hogy ugyanazok a törvényi előírások fognak-e vonatkozni a kint lévő édesanyákra is, mint az itthoniakra is; hogy mondjuk, négyszer meg kell jelenni védőnői szolgálatnál vagy orvosnál. Hogyan fogják ezt leellenőrizni? Tényleg elvárják-e ezt? Mert azt gondolom, hogyha itthon elvárjuk, akkor joggal várhatjuk el a külföldön élő édesanyáktól is. Vagy csak simán szavazatszerzésről beszélünk a választások előtt, mondjuk ki őszintén, államtitkár úr, mert joggal vetődik fel bennünk. És azt szeretném még megkérdezni államtitkár úrtól, hogy ezek után, hogyha ezt az anyasági támogatást kiterjesztjük, megtudhatjuk-e írásbeli kérdésünkre a pontos választ arra, hogy hány gyermek születik külföldön, magyar gyermek. Mert legutóbb én úgy jártam az LMP adatkikérése után, hogy az LMP-nek megadták, hogy 78 ezer gyermek született, majd nekem válaszolt Rétvári Bence államtitkár úr, hogy ilyen adatok nem állnak rendelkezésére az EMMI-nek. Úgyhogy reméljük, hogy ha ez a támogatás most már megszületik, akkor véglegesen láthatjuk, meg pontos adatokat is kérhetünk a minisztériumtól annak ellenére, hogy adatigénylésben meg vannak olyan szervek, akik megadják.

Államtitkár úr, több forrás kellene, a rendszernek a megerősítése, a szakemberhiány pótlása, és továbbra is azt mondjuk, hogy nem a törvény félévenkénti toldozgatása-foldozgatása. Köszönöm szépen, elnök úr. (Heringes Anita tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni még a napirendi ponthoz. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom. Megkérdezem… Illetve, elnézést, nem zárom le a vitát, hanem megadom a szót Czibere Károly államtitkár úrnak.

(21.30)

CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Urak! Szeretném először is megköszönni mind a vitában elhangzottakat, mind pedig a módosító javaslatokat. Ahogy képviselő úr is fogalmazta, érezhető és tapintható, hogy ebben a vitában ennek a javaslatcsomagnak és tervezetnek az apropóján kibontakozik egy olyan egyetértés, amely a pártok fölötti, tehát az, hogy közös a cél, a gyermekvédelem ügye és a gyermekek biztonságának az ügye pártok feletti ügy. Köszönöm szépen mindenkinek, hogy ilyen indíttatásból fogalmazta meg a módosító javaslatokat.

Azt gondolom, képviselő asszonyra reagálva, hogy ez nem toldozgatás-foldozgatás. Ahogy megyünk előre a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi rendszer megerősítésében, menet közben folyamatosan nem csak az előre rögzített irányokat kell jogszabályokban valóra váltani. Gondoljon azokra a stratégiai irányokra például a gyermekvédelemben, amely a nevelőszülői rendszer megerősítése, a nagy, korszerűtlen gyermekvédelmi intézmények kiváltása és a bezárása, gondoljon arra a kérdéskörre, a gyermekjóléti rendszer átalakítása. Ezek stratégiai irányok, és alapvetően azt a célt jelentik és fogalmazzák meg, hogy a gyerek a vér szerinti családban kapjon meg minden támogatást, de ha valami probléma van, időben lépjen a jelzőrendszer, annak a megerősítése is ebbe az irányba hat.

Miközben ezekben a stratégiai irányokban, most négyet soroltam föl a gyermekjólét és a gyermekvédelem területén, megyünk előre, eközben mindig reagálni kell azokra az eseményekre, azokra az ügyekre, amelyek nagyobb vihart kavarnak vagy botrányok. Tehát a közvélemény elvárja, hogy ezeket kielemezzük, értékeljük, és utána végrehajtsuk azokat a következményeket, amelyek ezekből származnak. A bicskei ügyben is így volt, a gyöngyösi ügyben is így volt. Azonnal lépett a kormány, megvolt mind a két esetben egy hónapon belül a végleges ellenőrzési jegyzőkönyv, és utána pedig, például ezekben az ügyekben a rendkívüli gyermekvédelmi vagy kiemelt gyermekvédelmi ügyek munkacsoportja kiemelt ülésén tárgyalta meg például a bíróság, a rendőrség, más jogalkalmazó, valamennyi jogalkalmazó hatóság részvételével november 18-án, tavaly a tapasztalatokat, tanulságokat, és ezek aztán így kerültek be a tavaszi csomagba.

Szeretnénk a későbbiekben is ezt a tanulási, megértési folyamatot továbbvinni. Minden egyes ilyen ügyben valamennyi vizsgálat lezárását követően, valamennyi jogalkalmazó bevonásával értékelni fogjuk, és ha az értékelésnek van a jogszabályokat érintő vetülete, azokat ide fogjuk tárni önök elé. Azt gondolom, ez nem toldozgatás-foldozgatás, ez a felelőssége a jogalkotónak, illetve a kormánynak.

A másik kérdés a vezetői kinevezés volt. Azt gondolom, képviselő úrral messzemenően egyetértünk abban, amikor a minőségbiztosítás és a minőség kérdését forszírozzuk. Azt gondolom, hogy ennek nem egyetlen eleme és nem egyetlen lehetséges eszköze az intézményi belső adminisztratív minőségbiztosítási rendszer kialakítása.

Egyébként ebben igaza van, 2001-ben indult el az első Orbán-kormány alatt az a felvetés, hogy a Comenius mintájára ‑ ez volt a közoktatási minőségbiztosítási program ‑ a szociális rendszerben is, a szociális szolgáltatások rendszerében is legyen egy hasonló. Nem tétlenséggel múlt az elmúlt időszak. Nagyon sok olyan hatástanulmány és vizsgálat, elemzés készült, hogy mi lenne a jó minőségbiztosítási rendszer ezekben az intézményekben, ISO-alapú, TQM-alapú, egyéb. Tudnám sorolni azokat a szakmai elemzéseket, amik az elmúlt időben voltak, magam is részt vettem több ilyen elemzésben. Ez egy nagyon hosszú előkészítő munka, és azt gondolom, hogy idáig el kell jutni.

Ma is vannak azonban a minőségi munkának garanciái. Erre szerettem volna visszautalni. Ez nem egyelemű történet, hogy csak a minőségbiztosítási rendszertől lehet ezt várni. Maga az 1/2000-es, a minimumsztenderd rendszere is egy ilyen minőségi ügy. Az, hogy vannak olyan hatóságok, amelyek például a lakók, ügyfelek jogaik érvényesülését ellenőrzik vagy például a minimumsztenderdek érvényesülését ellenőrzik.

Ezek mind-mind minőségi kimeneti indikátorok, és ezek érvényben vannak ma is. Tehát azt gondolom, ma is van minőségre ható tényező, de vannak olyanok, amelyeket még ki kell dolgozni; azt gondolom, ilyen az elégedettségmérés kérdése, ilyen a külső eredményesség kérdése. Ezekben dolgozunk, és ezeket, ahogy haladunk vele, önök elé fogjuk tárni.

Azt gondolom, hogy fontos kérdés az is, amit Selmeczi Gabriella képviselő asszony vetett föl, a vezetői kinevezés szabályainak a pontosítása, kiegészítése, amely egyértelművé teszi, hogy a leendő vezető korábbi munkáltatójától akkor is tájékoztatást kell kérni az érintett személy fegyelmi ügyeiről, foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésének okáról, ha az érintett személy előző munkahelyén nem gyermekkel foglalkozott közvetlenül. A javítóintézet-igazgatói, otthonvezetői, továbbá gyerekotthont működtető intézmény vezetői ismételt kinevezése esetében a munkáltató továbbá véleményt kér az adott intézmény székhelye szerinti település önkormányzatától az érintett személy velük való együttműködéséről. Azt gondoljuk, hogy így a potenciálisan fellelhető információk köre jelentősen tud bővülni.

Egy másik pontja helyesbítette ugyanennek a javaslatnak a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményébe, rehabilitációs célú lakóotthonába történő bekerülésre vonatkozó szabályokat. Ezt is támogattuk.

Amint említette képviselő úr, a következő kérdés a gyermekvédelmi gyámmal összefüggésben a feladatok korrekciója. A javaslat lényegét képviselő úr elmondta. A módosító indítvány a gyermekvédelmi gyám számára megfogalmazott beszélgetés kezdeményezése helyett már annak eredményét, a beszélgetés lefolytatását fogalmazza meg, amely szakmai szempontunk, álláspontunk szerint kevésbé pontos, mint a jelenlegi hatályos rendelkezés. Egyebekben a módosító javaslat a törvényjavaslatot nem érinti, azt nem pontosítja.

A harmadik nagy témakör a Btk. módosítása volt. Itt a Sneider Tamás és Vágó Sebestyén képvi­selő urak által benyújtott módosítvány az egyik, amely a módosításnál a foglalkoztatástól eltiltás esetén alkalmazható bírói mérlegelés lehetőségének elhagyására tett javaslatot. A módosító indítvány ugyanakkor szűkebb tartalmú, mint a másik javaslat, ezért a kormány a bővebb tartalmú javaslatot támogatta, amit Selmeczi Gabriella képviselő asszony és más képviselők nyújtottak be. A lényeg az, hogy a foglalkozástól eltiltás tekintetében a bírói mérlegelés lehetősége csak a kiskorú veszélyeztetése bűncselekménynél álljon fenn. A kormány ezen módosító javaslatot támogatta, azonban a Törvényalkotási bizottság ezen módosító pontokat nem támogatta. Így az egységes javaslat ezen pont elhagyása mellett került benyújtásra.

Természetesen itt most szeretném megígérni, hogy ezen az úton tovább fogunk menni. Miután említettem, hogy közös célunk és a törekvésünk az, hogy a kiszolgáltatott gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekményekkel szemben továbbra is zéró toleranciát tanúsítsunk, ezért továbbra is keressük annak a jogszabályi lehetőségeit, hogy ezt hogyan tudjuk a következő időszakban szigorítani. Kérem előre is a támogatásukat ezekhez a törekvésekhez.

Végezetül, képviselő asszony is és képviselő úr is említette az Erzsébet-programra vonatkozó részt, indítványozták javaslatukban ennek a résznek az elhagyását. Ez a kormány részéről nem támogatható, hiszen a módosítás célja az, hogy a táboroztatás hosszú távú, kiszámítható keretei biztosítottak legyenek, és a táborok minőségi fejlesztésének megfelelő háttere rendelkezésre álljon. Képviselő asszony kérdezte még az anyasági támogatás kérdését. Azt a kérdéskört, hogy kire hogyan fog vonatkozni, a végrehajtási rendelet fogja szabályozni. Természetesen valamennyi olyan adat rendelkezésére fog állni, amelyet oda tudunk adni, át tudunk adni és tudunk biztosítani. Semmilyen titok nincs ezekben az ügyekben, mindent meg fogunk osztani. Még egyszer szeretném megköszönni a törvényjavaslathoz jobbító szándékkal benyújtott módosító javaslatokat. Azt szeretném kérni, hogy az egységes javaslatot a zárószavazás során támogassák. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Felszólalások:   330-335   336-345   346-353      Ülésnap adatai